A BÁV jogelődje 1920-ban rendezte meg első aukcióját az Állami Árverési Csarnokban, és bár ezt megelőzően is számtalan ékszerrekord született, az első önálló ékszeraukcióra mégis 1981-ig kellett várni.
Azóta nagyot fordult a világ, folyamatosan dőlnek meg az ékszerrekordok az ilyen aukciókon. A magas összegekért elkelő tételek elsősorban a befektetési ékszerek, az art deco, vagy nagy karátszámú brilles ékszerek, a listát jelenleg is két art deco tárgy vezeti: 2018 decemberében egy 322 db, összesen 21 karátnyi briliánssal ékített art deco karkötőért 28,8 millió forintot fizettek. A következő évben, 2019 decemberében a legmagasabb árat ismét az art deco ékszerek érték el, egy 239 darab, összesen 20 karátnyi briliánssal ékített platina nyakék 24 millió forintért talált új tulajdonosra.
Jó esély van rá 2021-ben, hogy egy 11 millió forintos kikiáltási árról induló gyémánt nyakék kollekció új listavezető lehessen, mint a legdrágábban elkelt ékszer. Aztán persze lehet, hogy jövőre ismét előkerül egy drága kincs, ami ledöntheti a piedesztálról.
A mostani, rekordra pályázó ékszer értékét viszont növelheti, hogy különleges története van.
A magyar származású mester és családja, a svájci Lausanne- ban az egyik legelegánsabb ékszerüzlet tulajdonosa volt. Saját tervezésű és gyártású exkluzív ékszerek mellett a világ számos országából származó ékszereket forgalmaztak, „Creations Boris, Lausanne” védett márkanévvel.
Kínálatukban szerepeltek az akkor még működő Állami Pénzverde csodálatos ezüst és arany ötvösművészeti remekei is. Vevőkörük elsősorban a különlegességre vágyó gyűjtőkből és a Svájcban gyakran megforduló uralkodócsaládok tagjaiból állt.
A BÁV Centenáriumi aukciójának első napján minden bizonnyal lesz olyan licitáló, aki az ékszerkészítő munkássága előtt tisztelegve levegőbe emeli majd a tárcsát, hogy elhangozhasson: „Senki többet harmadszor” – és a pompás ékszerkollekció végleg hazatér Svájcból.
