A Millenáris az elmúlt húsz évben a magyar kultúra fontos részévé vált: könyvfesztiválok, művészeti események, koncertek, változó minőségű kiállítások, illetve színházi és táncelőadások kaptak helyet a Ganz egykori csarnokaiban, illetve annak parkjában.
Az 1844-ben életre hívott vállalat 1897-ben nyitotta meg a Lövőház utcai elektrotechnikai gyárát, ami körül a következő évtizedekben számos újabb csarnok, illetve kiszolgáló épület született. A két világháború közt a hazai villamosítás egyik legfontosabb tényezőjeként – előbb Ganz-féle Villamossági Rt. (1906-1929) néven, majd az anyacégbe visszaolvadva – sorra jelentette be az újdonságait, amelyek a világ legtöbb országába eljutottak.
A felfelé ívelő pályát a második világháború pusztítása törte meg: az újjáépítés után Ganz Villamossági Gyár (1949-1963), majd 1963-tól Ganz Villamossági Művek néven működő vállalat egyre inkább elmaradt a világ élvonalától, néhány terméke azonban továbbra is életben tartotta. A rendszerváltás után a helyzet az olasz kormány tőkeinjekciójának köszönhetően javulni látszott, a gyár épületei azonban lassan kiürültek, a termelés pedig egyre csökkent. 1999-ben az olasz fél eladta a tulajdonrészét, és megindult a Ganz privatizációja, aminek részeként a terület teljesen kiürült, a jogutód pedig elhagyta a rossz állapotú, de értékes csarnokokat, amikben az első Orbán-kormány látott fantáziát:
A százhúszezer tonna törmeléket, illetve háromezer tonna acélhulladékot eredményező bontással, illetve a nyolcezer tonna olajat rejtő talajréteg teljes cseréjével induló munkálatok a következő két évben, jórészt a már álló épületek megtartásával egy harmonikus parkot hoztak létre, aminek mozgatórugójaként született meg a tervekhez képest több hónapos késéssel megnyitott Álmok álmodói – világraszóló magyarok című, botrányok övezte kiállítás.
A Céh Zrt. – Wéber József (B és C épületek), Benczúr László (D, E), Takács Ákos (G), Bozsó Annamária (C2 mélygarázs), illetve Wallner Krisztina (Ganz Park) – által végzett munkák során megszületett Millenáris képe, illetve épületei azóta jórészt átalakultak. Így járt a Nemzeti Táncszínház (ZDA – Zoboki Építésziroda és az Archiflex Stúdió, 2019), illetve maga a park is, aminek különböző méretű tavai talán ma is sokaknak hiányoznak.
Egyetlen épület azonban változtatás nélkül úszta meg az elmúlt két évtizedet: ez a Lipták Pál (1874-1926) tervei szerint 1909-ben, vasöntödeként született, Millenáris Fogadó néven ismertté G épület, amit a harmincas években gépjavító- és galvanizáló üzemmé alakítottak. A revitalizációs projekt kezdetén Takács Ákos tervei szerint részlegesen visszabontották ugyan, kortárs épületrésszel való bővítést azonban nem kapott, így máig egyedüliként őrizte meg a parkbelső felőli ipari jellegét.
A látogatók a területre lépve elsőként ennek az épületnek a látszótégla homlokzatával, illetve három nyeregtetős tömegével találkoztak, így külön öröm volt látni, hogy a tervező társainál jóval finomabban viszonyult a rá bízott feladathoz.
A kapuit hosszú hónapokkal a komplexum többi tagja előtt, a 2001 februárjában zajlott 32. Magyar Filmszemle kedvéért megnyitott G épület az első tervek szerint az újraéledő Nemzeti Szalon – a XX. század első felében itt mutatkozhattak be a kortárs magyar művészet legjobb alkotói – kiállításainak is otthont adott volna, az ötlet azonban hamar elsikkadt, kiszolgáló és vendéglátó funkciók ellátására, illetve kapuépületként azonban ideig-óráig hasznosnak gondolták.
Nagy jövőt azonban meglepő módon nem jósoltak neki: a Népszabadság 2001-ben több alkalommal is arról számolt be, hogy rövidesen eltűnhet a kilátónak szánt, a világ számos hőerőművében látható Heller-Forgó-tornyot imitáló hiperbolikus paraboloiddal kiegészített épület, a lebontás tervei azonban néhány hónap alatt semmivé váltak.
Az eredetileg Fogadó a Millenárishoz névre keresztelt épületet társaival együtt előbb Építészeti Nívódíjjal, majd a kiemelkedő európai műemlék-helyreállításoknak járó Europa Nostra-díjjal jutalmazták, de a tervezett összeg kétszeresébe, tizenöt milliárdba került Millenáris-projektet irányító Millenáris Kht. nyilvánvalóan nem emiatt döntött a megújítás mellett, hiszen egyszerűen csak felismerték, hogy az
így szépen növelheti a területből származó bevételeket.
A csarnok bérleti jogát 2002 decemberében a mindössze tízezer forintos tőkével rendelkező, a ruházati cikkek, lábbelik, bőráruk, illetve különböző cikkek kereskedelmével foglalkozó Beauty and Elegance Bt. kapta meg, aminek a szerződés értelmében hárommillió forintot kellett fizetnie a használatért, egyúttal azonban elővásárlási jogot is kapott, így félő volt, hogy az épületet leválasztják a területről, és különálló épületként értékesítik majd. A próbálkozások nem jártak sikerrel, sőt, rövidesen a szerződést is felbontották.
A folyamatosan százmilliós veszteségeket termelő Millenáris eddigi fennállása alatt több mint ezerötszáz rendezvénynek adott otthont – ennek egy részét itt, a három szintre osztott, egy részén tizenöt méteres belmagassággal rendelkező fogadóépületben tartották meg. Nem csak különféle eseményeknek jutott azonban itt hely, hiszen 2013 végén beköltözött a legfiatalabbakat lekötni vágyó Millipop Játszóház is, ami rövid idő alatt a főváros egyik legnépszerűbb, gyerekeket szórakoztató intézményévé vált.
Az épület állapota azonban ezzel párhuzamosan azonban gyorsan romlani kezdett, hiszen a háromszor öt éves bérletről szóló szerződésben az állam úgy bocsátotta azt a játszóházat üzemeltető BCC Neo Kft. birtokába, hogy megígérte:
A látogatószámmal arányosan az eladott jegyekből száz forintos részesedést fizető Millipop az épületben kialakított játszóterület mellett a Fogadó melletti vendéglátóhely, a Zöld Péter játszótér, illetve egy kisebb külső terület használatára is engedélyt kapott, cserébe azonban hetvenmillió forint értékű felújítási munkálatokat is el kellett végeznie az épületen.
A játszóház végül közel hét évnyi működés után, 2020 novemberében zárta be a kapuit. A döntést a cég hivatalos Facebook-oldalán nem a koronavírus-járvány hozta változásokkal, illetve gazdasági okokkal indokolta, hanem egyszerűen csak kijelentette: a Millenáris a jövőben másra kívánja majd használni az épületet.
A G csarnok új céljára máig sem derült fény, a 448/2020., illetve 1623/2020. számú, az Újjászülető Millenáris-projektről szóló kormányrendelet azonban a terület tervezett átalakítását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, kiemelten közérdekű üggyé nyilvánította, így a változások nem egyszerűen csak a II. Kerületi Önkormányzat feje felett átnyúlva – az építési jogkörök jó része már 2020 márciusában a Kormányhivatalokhoz került –, de a kerületileg meghatározott építési szabályoknál jóval tágabb keretek közt valósulnak meg.
A kormány a költségvetésből azonnali hatállyal 6,4 milliárd forintot irányított át a szükséges munkákra, százmilliót pedig költségvetési támogatásként juttattak el a Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Kft-hez, aminek működését a kormány a dokumentum szerint 2021-től évi 200 millió forinttal kívánta támogatni. A Magyar Közlönyhöz kapcsolódó Indokolások Tára október 14-i kiadása szerint a Budapest Fejlesztési Központ által koordinált beruházás befejezésének tervezett ideje a park megnyitásának 20. évfordulójához (2021. december) igazodik majd, így nyilvánvalóvá vált, hogy a maximum 125 millió forintos tervezési költséggel megvalósuló munkálatok rövidesen elindulhatnak, hiszen a határidőkből egy évforduló esetén nem túl szerencsés kifutni.
A tervezett megújulási folyamat néhány nappal később azonban megtorpant, hiszen az Országgyűlés meglepetésszerűen átrendezte a terepet: egy törvénymódosítás értelmében létrehozta a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítványt, aminek céljául a park a Millenáris Nonprofit Kft. helyett való üzemeltetését tűzte ki.
A Millenáris Alapítvány feladata a Millenáris Parkban a nemzeti és a nemzetközi együttműködést jelképező, Európa társadalmi, kulturális és életmódbeli értékein, a tudományos-technikai fejlesztésen és az információs társadalom eredményein alapuló, jövőt bemutató tudományos, kulturális és oktatási központ és innovatív, családbarát, interaktív közösségi tér megteremtésének és működési feltételeinek a biztosítása
– olvasható a törvényben (2020. évi CVI.), aminek hatályba lépésével az alapítvány 9,18 milliárd forintnyi törzsbetéthez jutott,
az épületekben lévő bérlők – így a már említett Millipop, illetve a Láthatatlan Kiállítás – pedig alig két héten belül bezártak.
A Magyar Közlönyből az is kiderült, hogy a hatálybalépés napjával megszűntek a bérleti jogviszonyok, a bérlőket pedig kártalanítják. Ez valószínűleg meg is történt, a projekt részleteiről azonban 2021 februárjáig semmit sem lehetett tudni.
A 1031/2021. számú kormányhatározat aztán rávilágított az egyértelmű magyarázatra: eszerint a kormány a Millenáris megnyitásának 20. évfordulójára az egyelőre
A szükséges munkálatok azóta már megindultak: a Közbeszerzési Értesítőben február 8-án megjelent tájékoztató szerint a Millenáris B, C, C2 (mélygarázs), D, illetve G jelű épületeinek átalakításához szükséges továbbtervezés jogát a húsz évvel korábbi munkákat is elvégző CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. nyerte el.
Modern, de középszerű
A 115 millió forintos megbízás első, kézzelfogható nyomaival március közepén találkozhattak a környéken élők: ekkor indult meg ugyanis a fogadóépület négy héten át tartó visszabontása, aminek részeként
A Bánszky Szabolcs felelős tervező, Fazekas Csaba, illetve ifj. Müller Ferenc közös munkájaként lassan új arcot kapó épületnek szerencsére a munkák után is megmarad majd az eredeti tömege, illetve a 2000-ben született, tavaly a Széllkapu függőkertjéhez kapcsolt kilátója, a Fény utcai kaputól távolabbi oldalon azonban rövidesen egy kortárs szellemben fogant, középszerű bővítés jelenik meg.
A három csarnokrészhez tehát rövidesen egy, a legmagasabb pontján 10,3 méterre a látogatók fölé magasodó bővítés csatlakozik, aminek
Ez óriási kihagyott lehetőség, hiszen akár olyan átépítés is születhetne, ami a budai oldal egy újabb épületét helyezi fel a nívós kortárs építészet térképére.
Az ÉTDR-ben elérhető tervek, illetve látványtervek szerint a csarnok a második világháború előtt már állt részei állva maradnak, a felülvilágítót viszont a tervezett meglévővel azonos osztásúra cserélik.
A parkbelső felé néző terasz is átalakul, és huszonhét kerékpárt elnyelő tárolóval bővítik, további változások azonban az építési engedélyezési folyamatban részt vevő tervek szerint nem várhatók.
A G épülettel, illetve a további átépítésekkel kapcsolatban megkerestük a Millenáris Kommunikációs Igazgatóságát, amely válaszában kijelentette, hogy a kapuit 2022 első negyedévében megnyitó, megújult Fogadóépület eredeti funkcióját kapja majd vissza: multifunkcionális rendezvényterületként, illetve a családi és gyerekprogramok elsődleges helyszíneként működik majd.
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott reakció szerint a G jelű épület esetében nem cél a jelleg, illetve a struktúra megváltoztatása, így az egy, „az eredeti épülettömeghez alkalmazkodó új szárnnyal bővül” majd, aminek tervezésénél az építész megőrizte
az épület jellegzetességét és egységességét.
A fenti látványterveket látva ez az állítás minimum véleményesnek tűnik.
A terület további változásai azonban ennél jóval kisebb változásokat hoznak majd:
A kiállítás megnyitásának pontos dátuma egyelőre nem ismert, de a kiállítóterek a járványügyi korlátozásoktól függően az év végén már biztosan fogadhatják a látogatókat.
