Kultúra

Ha kell, együttérző pszichológus, máskor gitárt ragadó énekes – Mácsai Pál 60 éves

Mohai Balázs / MTI
Mohai Balázs / MTI
Nehéz lenne egy cikkben megmutatni a március 31-én 60. születésnapját ünneplő Mácsai Pál munkásságának minden színét és rétegét. Színész, színházigazgató, zenész és még sok minden.

„Ha valaki megkapja a Terápia főszerepét, az játssza el és köszönje meg!”

Noha Mácsai Pál korábban is országosan ismert művész volt, a Terápia főszerepe fordulópontot jelentett a karrierjében. Több interjúban is beszélt arról, mennyire fontos számára Dargay András pszichológus szerepe, szerinte a karakter nagyon sok mindenben hasonlít is rá.

Van olyan, amikor az ember tudja, hogy ez jó. És ezt el kellene játszania. És néha az élet – filmen meg színházban is – úgy hozza, hogy nem játssza el, mert másban látják, akik döntenek, és van, hogy sikerül. […] Sorolhatnám hosszan, hogy mit láttam benne, nyilván egy nagyon jó szerepet. Kifejezetten drukkoltam, hogy ezt én eljátsszam.

A színész az ELTE esztétika szakán több évig hallgatott pszichológiát, doktoriját a színészet pszichológiájáról szerette volna írni. Ez végül elmaradt, mert abban az időben megkapta az Örkény Színház igazgatói székét.

Az itthon három évadot megélt Terápia a nézőknek és a kritikusoknak egyaránt nagy kedvence lett. Mindenhol kiemelték, hogy Mácsai tökéletes választás volt Dargay szerepére. Még a kék szeme ellenére is… A sorozat angol producerének ugyanis az volt a véleménye, hogy a kék szem hideg a filmvásznon, nem illik a terapeuta segítő, támogató figyelméhez.

Enyedi Ildikó, de lehet, hogy Gigor Attila is azt mondta, hogy na, ne hülyéskedjünk már. Még a kontaktlencse is felmerült, ami kényelmetlen lenne, sokat pislogtam volna

– mondta el egy beszélgetésben a színész.

Kallos Bea / MTI Enyedi Ilidikó rendező a Dargay András pszichológus szerepét alakító Mácsai Pált instruálja.

Azt meséld el, Pista!

Húsz éve mutatták be a Bereményi Géza és a Mácsai Pál által összeállított, Örkény István írásain alapuló darabot. Mácsai önálló estjét, melyen – túlzás nélkül – generációk nőnek fel, a mai napig telt ház előtt játssza az Örkény Színházban.

Úgy alakult a szakmai életem, hogy nagyon szoros kapcsolatom van az Örkény életművével, ezzel az előadással pedig igazán szoros kapcsolatom van, tehát ez nyilván az én életemnek egy ritka adománya, sikere vagy lehetősége ez az előadás.

A darab címe egy Örkény tiszteletére készült emlékkönyv egyik, azonos című írása alapján született, melynek Kardos G. György volt a szerzője. Mácsainak annyira megtetszett a cím, hogy elkérte az írótól.

A díszlet és zenei aláfestés nélkül játszódó darabban Mácsai Örkénye két órán át mesél gyerekkorról, a piarista gimnáziumban eltöltött évekről, munkaszolgálatról és az onnan való hazatérésről, szerelmekről, na meg az írásról. Hol nevettet, hol elkeserít, máskor gondolkodásra késztet, de egy percre sem lankad a nézői figyelem, és ami még fontosabb, Mácsai lelkesedése sem.

Hogy ilyen régóta megy, az a szövegnek köszönhető. Az én részem ebben annyi, hogy megéreztem, Örkény privát szövegeiből színpadi monológot lehet csinálni. Hogy ki a csuda mesél itt? Van egy sejtésem. Volt nekem egy nagyapám, nem ismertem, kicsit öregebb volt, mint Örkény. Legendás társasági ember volt, csodálatos kedélyű alak, apám apja, egyébként koporsókereskedő. A család szent borzadállyal emlékezett arra, amikor a kegyszerkereskedők estjein fellépett, mint konferanszié. Az 50-es években, amik nem voltak a legderűsebb idők, esténként ennél a nagyapámnál gyűlt össze a társaság. Ő meg szórakoztatta őket a történeteivel. Egy koporsókereskedőben egyébként épp olyan előadói készség lehet, mint egy színészben. Valószínűleg ettől a nagyapámtól örököltem én valamit. Talán ő mesél itt

– fogalmazott Mácsai egy 2015-ös interjúban. Az állandó színházi műsorai közül pedig nem lehet még nem megemlíteni az általa szerkesztett Anyám tyúkja verses estet sem, amely szintén nagy sikerrel fut évek óta az Örkényben.

„Mintha bevett volna egy klub, ahova egyébként én nem tartoznék”

Színházi és filmes munkáin kívül Mácsai több irodalmi tévéműsor állandó vendégeként is szerepelt. Ilyen volt az 1992-ben indult Lyukasóra, mely előbb a Magyar Televízióban, majd a Duna TV-n volt látható. Az irodalmi műsort Mészöly Dezső író szerkesztette és vezette, állandó szereplő volt még Gyurkovics Tibor, Lator László, Lukácsy Sándor és Ráckevei Anna egyaránt.

A Lyukasóra egy kaput nyitott az életemnek egy olyan területre, ahova egyébként nem jutottam volna el. Tehát mintha bevett volna egy klub, ahova egyébként én nem tartoznék. Azoknak a klubja, akik tényleg tudják. Én nem tudom tényleg – most a magyar irodalomról beszélek –, valamit a színházhoz értek, sokkal jobban, mint a magyar irodalomhoz, de nem értek annyira a színházhoz, mint amennyire ő értett a magyar irodalomhoz

– mondta Mácsai egy interjúban Mészöly Dezső halálakor.

Később a színész szerepelt a Nyugat100 című tévévetélkedőben, valamint a Radnóti 100 éve és az MTV Kazinczy-emlékév alkalmából gyártott televíziós nyelvi vetélkedősorozata, a Szósz?! – A magyar nyelv szava-borsa című műsorokban.

Az énekesi karrier kezdete és vége

1989-ben Zárójelentés címmel nagylemezt adott ki, melynek szövegét Bornai Tiborral írta.

Ezzel elkezdtem és befejeztem énekesi karrieremet. Az ízlésem megóvott a folytatástól. Szerettem egyébként, fontos volt nekem vagy a saját magamra találásomnak, vagy az írhatnékomnak az egyik állomása volt, amit szeretek és nagyon büszke vagyok rá, de nem folytattam soha. Írhatnékom maradt, de a műfajt abbahagytam

– mondta nemrég.

A lemezen hallható számokat Mácsai a Játékszínben 1990-en elő is adta, Bornai Tibor és Gerendás Péter közreműködésével:

Bár a Zárójelentésen kívül lemezt nem készített, énekelni és zenélni több ízben hallhattuk azóta is Mácsait. Például a színházi évadot rendre megnyitó Örkény kert-fellépések alkalmával, valamint a színész és Huzella Péter Villon közös estjén, melyen utóbbi a régi Kaláka együttes Villon-lemezén megjelent dalait és új szerzeményeit énekli, míg Mácsai a verseket nemcsak mondja, hanem énekel és gitározik is.

„Helyeket be lehet zárni, szellemeket nem”

Az elmúlt időszakban a tao-törvénytől az SZFE-ügyön át a szníházi abúzusbotrányokig sok olyan gond volt, amely sok színészt sarkallt állásfoglalásra. Mácsai is mind erősebb mondatokkal állt a nyilvánosság elé, az SZFE-ről és a színháztörvény ügyéről is elmondta a véleményét, „mivel az elmúlt időszakban az ellenáram erősebb lett, az ő mondatainak az ereje is igazodott ehhez”.

A színész a 2019. december 9-i, új színháztörvény elleni tüntetésen úgy nyilatkozott, a legkevésbé tartja magát forradalmár típusnak, ő dolgozni szeret, de van, amikor ez nem számít.

Egy későbbi interjúban arról beszélt, a színháztörvény az ő tűrőképességeit is megkarcolta.

Az, hogy ez ellen a törvény ellen tiltakozni kell, mert ez nincs rendben, sem a tartalma, sem a megalkotásának a módja, azzal én teljes békében vagyok, semmilyen félelem nincs bennem. […] Én nem törekszem a konfliktusra, de ami sok, az sok.

Hozzátette, hogy vannak határok, amiket nem hajlandó átlépni, például nem szeretné, ha engedélyt kellene kérnie egy hatóságtól arra, hogy interjút adjon – mint egy minisztériumi színházban.

Mácsai az SZFE ügyében is többször nyilatkozott, például lapunknak február elején, az Ódry Színpad „temetésén”, miután kiderült, az egyetemet elköltöztetik a Vas utcából és az épület az eredeti tulajdonoshoz, a Magyarországi Református Egyházhoz kerülne vissza.

Az irracionális, indulati, rejtekező szándékokkal teli cselekvések, azok hosszú távon önfelszámolóak. Természetesen ez lehet nagyon hosszú táv, de akkor is az van, hogy helyeket be lehet zárni, szellemeket nem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik