Két héttel ezelőtt a főváros A Városliget a lassítás helye! című vitairatban, illetve tizenhét pontos javaslatcsomagban tette közzé javaslatait a Liget-projekttel kapcsolatban, remélve, hogy így talán elindul a kommunikáció Budapest és a kormány között.
Az elsőként a 24.hu-n bemutatkozó dokumentumok a következő két hétben kisebb vihart kavartak a városvezetés, illetve a Városliget Zrt. között. Cikkünkre előbb a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa, Baán László reagált, azt állítva, hogy nem ők, hanem a főváros zárkózik el a párbeszédtől, hiszen nem jelzi az aggályait a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában, vagy a direkt erre a célra létrehozott szakmai munkabizottságban.
Soraira a „sajtóban zajló üzengetések” helyett a személyes beszélgetést szorgalmazó Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes válaszolt, aki arról beszélt, hogy Baán László nem egyszerűen csak egy nyilatkozaton belül mondott ellent önmagának, de felsorolta a főváros által az elmúlt másfél évben a Városligettel kapcsolatosan hozott intézkedéseit, sőt, azt állította, hogy Baán ígéretével ellentétben nem adta át a terveket, sőt, a továbbra is folyó munkák során erőszakkal írták felül a Liget egész területére elfogadott változtatási tilalmat.
Az ügyben március 9-én Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor is megszólalt: rendkívül sajnálatosnak tartotta, hogy a Városliget Zrt. a Városligeti Építési Szabályzat módosítását előkészítő tavalyi fórumhoz hasonlóan ismét nemet mondott a főváros meghívására, így a felmerült kérdéseket nem tudták megbeszélni, sőt, azt sem tudják, hogy mi fog történni, hiszen a kormány
A szakember a Felvonulási tér hetven évvel ezelőtti születésekor megbontott kör alakú Rondóval kapcsolatos aggályait is megosztotta. Baán László erre néhány órán belül válaszolt, örömét kifejezve afelett, hogy a főváros „végre nyitottnak mutakozik megosztani elképzeléseit”, majd újra felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a már említett tanácsban kellene megtennie. A mondatokat a főváros részéről már nem követte válasz.
A Városliget Zrt. március 22-én az MTI-n keresztül juttatta el a sajtóhoz saját álláspontját, illetve terveit a park jövőjéről. Eszerint folytatódik a városligeti parkfejlesztés: a Liget Budapest projektnek köszönhetően megújul többek között a Rondó, új szakasszal bővül a Műcsarnokig a Városligeti Promenád, valamint megvalósul az épülő Néprajzi Múzeum és Magyar Zene Háza környezetének kertészeti kialakítása is. Mint írják, a parkfelújítás mostani szakaszában csaknem 80 ezer négyzetméternyi parkfelület újul meg és 200 új lombos fát is elültetnek 2022 tavaszáig.
A Liget Budapest projekt „Magyarország történetének legnagyobb szabású kert- és tájépítészeti programját” hajtja végre, melynek köszönhetően a park zöldfelülete jelentősen megnő, növényállománya megújul:
A Városliget fejlesztése során eddig 150 ezer négyzetméter zöldfelület újult meg, 72 ezer négyzetméter burkolt felületet bontottak el, elültettek csaknem 500 lombos fát, több mint 70 ezer cserjét és 140 ezer évelőt – hangsúlyozta a beruházás hétfői budapesti sajtótájékoztatóján a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa. Baán László elmondása szerint most a parkfejlesztés újabb szakasza veszi kezdetét, ezzel újabb 80 ezer négyzetméternyi parkfelület újul meg.
Helyreállítják a Liget egykori történeti bejáratát, a Rondót, új szakasszal bővül a Városligeti Promenád a Műcsarnok és Múzeum Mélygarázs között, elbontják a parkot elcsúfító, leromlott állapotú egykori Főkert telephely épületét és visszatér a Liget egykori népszerű attrakciója, a Ballon kilátó
– idézi Baán Lászlót az MTI.
A miniszteri biztos hozzátette:
a Magyar Zene Háza körül ismét látogathatóvá válik a korábbi évtizedekben az egykori Hungexpo irodaházak által elfoglalt, a közönség elől kerítéssel elzárt terület, ahol a park eredeti terveit megidéző nagy, tojásdad formájú zöldfelületi egységeket alakítanak ki. A tervezett területen kap helyet a Zenei élménykert is.
A közleményben Gyorgyevics Benedek, a projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója is megszólalt. A vezető a már megvalósult projektelemeket mutatta be:
2017 óta folyamatosak az átadások, és már sok százezren látogatták meg, használják a Liget projekt eddig megvalósult elemeit. Négy éve az Állatkerti körúti bódésor helyén létrehozott pavilonkerttel indult a fejlesztések sora, majd megépült egy kutyás élménypark, ifjúsági és sportpályák, megújult a Vakok Kertje, megnyílt a Városligeti Sportcentrum, a 13 ezer négyzetméteres, kalandparki elemeket idéző nagyjátszótér, tavaly pedig újabb kutyás élménytereket és a Mőcsényi Mihály Botanikus Kertet is átadták – idézte fel, hozzáfűzve: az eddigi tapasztalatok szerint az emberek a megújult területeket sokkal szívesebben látogatják és sokkal inkább sajátjuknak érzik a Városligetet.
Szloszjár György, a Városliget megújításának terveit megalkotó Garten Studiót irányító tájépítész a jövőbe engedett betekintést, és arról beszélt, hogy céljuk egy olyan, családbarát kulturális-szabadidőpark létrehozása, amely igyekszik a legtöbbet visszaállítani és megőrizni a parkot megálmodó Heinrich Nebbien víziójából.
Szloszjár ennek kapcsán kiemelte: a Liget Ajtósi Dürer sor melletti részébe koncentrálták a nagyobb forgalmat vonzó parkfejlesztéseket, a Liget középső harmadában pedig a zöldfelületi élmény, a rekreáció lesz az elsődleges cél, így növényzetében, zöldfelületeiben is bővül majd a Néprajzi Múzeum és az Olof Palme sétány közötti terület – benne a park egykori főbejáratával, a Rondóval, melynek visszaállítása érdekében az újabb szakaszon szűkítendő Olof Palme sétány is felveszi majd a Rondó körívének vonalát.
A tervek szerint rövidesen folytatódik a Városligeti Promenád kialakítása is, amelynek első, a Múzeum Mélygarázs fölött elterülő szakaszát 2020 decemberében adták át. A Néprajzi Múzeum és a Műcsarnok közötti, újabb szakasz létrehozásával teljes hosszában hangulatos sétánnyá alakul az egykori Felvonulási tér egy része, kényelmes utcabútorokkal és esti világítással. Szabadon bejárható parkosított terület lesz a Néprajzi Múzeum új épületének teteje is, a nemzetközi tervpályázaton kiválasztott, fordított kapuzatú épületet 2022 elején veheti majd birtokba a közönség.
– olvasható az MTI közleményében, ami az egyik utolsó leromlott állapotú épület lebontásáról is beszámol:
Szloszjár elmondása szerint a tervek között szerepel, hogy visszaállítsanak egy már több mint százhúsz évvel ezelőtt is népszerű szolgáltatást: a városligeti léghajózást. A hőlégballon-kilátó a Nebbien által eredetileg is kilátópontnak tervezett Mimóza-dombon, a Hermina út közelében kap helyet, ahol a teljes zöldfelület is megújul.
A Garten Stúdió vezetője szerint a most felsorolt elemeket követően a parkrekonstrukció a Városliget keleti harmadának helyreállításával folytatódik majd 2022 második felében, amikor a jelenleg az M3 autópálya forgalmát a Ligeten átvezető Koós Károly sétány autómentesítése, valamint a Városligeti-tó bővítése is megvalósul majd.
Az ügyben a főváros későbbre ígért reakciót, amit új cikkben teszünk majd közzé.
