A főváros szombaton vitairatban, illetve tizenhét pontos javaslatcsomagban tette közzé meglátásait a Liget-projekttel kapcsolatban, remélve, hogy a kormány kész lesz a párbeszédre, így a munka közösen való folytatásával zöldebb, élhetőbb park jöhet létre.
Az elsőként a 24.hu-n bemutatott dokumentum áttekintette a Városliget több mint kétszáz éves történetét, rámutatva arra, hogy a felülről elrendelés, illetve az alulról építkezés vágyának találkozása az elmúlt másfél évszázadban nem egyenlő arányban terelgette a park jövőjét, hiszen
a Ligetet pedig nem pihenő emberek, hanem a különböző programokra érkező tömegek, magánérdekeltségek, illetve az állami reprezentáció bizonyítékai töltötték meg.
A BNV Kőbányára költözése után megjelent a remény arra, hogy a Városliget fejlődése jó irányba folytatódik, a sebek azonban csak a rendszerváltásig gyógyultak, hiszen az azóta eltelt három évtizedben a főváros szűkös költségvetése
2012-ben a helyzet válaszúthoz érkezett, a kormány viszont a hatályos szabályok átírásával és kikerülésével a túlépítést, és ezzel a nagy tömegeket, illetve a parkot érő nagy terhelést választotta.
Az A Városliget a lassítás helye! címet viselő írás emellett levezeti, hogy a közparkokra vonatkozó építési törvény a Liget-projektben tervezett további beépítések tervasztalon hagyásával, illetve néhány apró, a zöldfelület mértékét növelő módosítással tartható lenne – azzal együtt, hogy a Magyar Zene Háza, illetve a Néprajzi Múzeum már biztosan megszületik.
Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes felkérésére a Főváros Városépítési Főosztályának Tájépítészeti Osztálya egy, első alkalommal szombati cikkünben bemutatkozó tizenhét pontos listában foglalta össze a javasolt változtatásokat, aminek elfogadásával nem csak a Liget terheltsége csökkenhet, de a parkjelleg is erősödhet.
A többek közt a Fővárosi Állat- és Növénykert területére tervezett Hermina Garázs ötletének elvetését, a zárt kutyafuttatók felszámolását, a Városligeti-tó jó betonmedrének tómederré alakítását, illetve a Hősök tere 1939 előtti állapotának részleges visszaállítását is szorgalmazó javaslatcsomagra cikkünk megjelenése után a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa, Baán László így reagált:
Örvendetes, hogy másfél év után a Főváros végre összeállította a saját szakmai álláspontját a Városliget megújításával kapcsolatban, amelyben egyébként semmilyen új tartalmi elem nincs az eddig elhangzott észrevételekhez képest. Így talán lehetővé válik az, amit a Kormány már másfél éve kezdeményez és amitől a Főváros eddig mereven elzárkózott – a valós tényeken, s nem pedig a politikai hívószavakon alapuló érdemi, szakmai párbeszéd a Fővárosnak a Liget projekttel kapcsolatos aggályairól a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában, egy erre a célra létrehozott szakmai munkabizottságban. A kormányzati oldal türelemmel várja a Főváros ez irányú hivatalos megkeresését.
Kerpel-Fronius hétfő este saját Facebook-oldalán válaszolt a Baán által leírtakra, de jelezte, hogy a „sajtóban zajló üzengetések” helyett sokkal inkább előnyben részesítette volna a személyes beszélgetést.
A főpolgármester-helyettes kijelentette, hogy a miniszteri biztos nem egyszerűen csak önellentmondásba keveredett, de egy, a park jövőjével kapcsolatos egyeztetésen sem jelent meg:
Baán László egy nyilatkozaton belül is két, önmagának ellentmondó állítást tett. Egyfelől örömét fejezte ki, hogy végre megismerhette a főváros terveit és elképzeléseit a Liget szerepével kapcsolatban, másfelől kijelentette, hogy a tudomására jutott tervek semmilyen újdonságot nem tartalmaznak a korábbiakhoz képest. Az ilyen állítások között nehéz kiigazodni, de biztosan sokat segített volna a félreértések és ellentmondások tisztázásában, ha a kormány és a Városliget Zrt. képviselői elfogadják a február 25-re szóló meghívásunkat a Városliget jövőjéről szóló egyeztetésekre.
A politikus emellett a városvezetés elmúlt másfél évben tett, a Városligettel kapcsolatos lépéseit is végigvette, sőt, egy be nem tartott ígéretről is beszélt:
Azt, hogy milyen alapvetéseink vannak a Városliget szerepével, jövőjével, beépítésével kapcsolatban, már az önkormányzati választási kampányban világossá tettük. A budapesti polgárok ennek ismeretében szavaztak bizalmat a fővárost jelenleg vezető koalíciónak, és ez az, amit a kormánynak is tiszteletben kellene tartania. Ezt követően az újonnan megalakult Fővárosi Közgyűlésen elfogadtuk az új Városligeti Építési Szabályzat készítéséről szóló indító határozatot, majd 2020. februárjában elfogadtuk a változtatási tilalmat a Városliget területére, 2020. szeptemberében pedig magát a Városligeti Építési Szabályzatot. Ennyit annak a szintén Baán László által megfogalmazott állításnak a valóságtartalmáról, amely szerint az új városvezetés másfél évig nem tett semmit.
Ezzel szemben hiába vártuk, hiába ígérte meg Baán a Válasz Online podcastjában is, hogy átadja a projekthez kapcsolódó terveket a fővárosnak, ez a mai napig nem történt meg. Ehelyett erőszakkal írták felül a főváros által a Liget egész területére elfogadott változtatási tilalmat, majd a Városligeti Építési Szabályzatot is. A legkevesebb, amit mondhatunk, hogy meglehetősen sajátos értelmezése ez az együttműködésnek.
A teljes reakció itt olvasható: