Getty Images
Kultúra koronavírus

Lesznek-e elvonási tüneteik a gyerekeknek, ha kevesebbet netezhetnek a pandémia után?

Egy nemrég befejeződött kutatás eredménye szerint a kamaszok és a kisebb gyerekek körében jelentősen megnőtt az internetezéssel töltött órák száma a világjárvány alatt. Mindez cseppet sem meglepő, hiszen az alternatív tevékenységek és szórakozási lehetőségek száma igen lecsökkent az utóbbi hónapokban. Mit tehet a szülő? Érdemes-e korlátoznia a netezést, illetve lehetnek-e elvonási tünetei a gyerekeknek a pandémia után?

Sokan már nem is számolják, hogy a Covid-járvány és a vele járó karanténidőszak hányadik hónapjában járunk. Mostanra már a stabilabb idegzetű emberek is kezdik megelégelni a mindennapos bezártságot, a társaság vagy éppen az érintés hiányát. A streaming-szolgáltatók sosem látott népszerűségnek örvendenek, így nem csoda, hogy több időt töltünk a számítógépek és a mobiltelefonok képernyői előtt. Egy nemrég készült felmérés pedig azt is kimutatta, hogy a kamaszok és a kisebb gyerekek körében jelentősen megnőtt az internetezéssel töltött órák száma.

A Sophos kiberbiztonsági cég által nemrég végzett felmérés szerint az első-harmadik osztályos gyerekek 50 százaléka gyakrabban használja az internetet, mint a vírus előtt. A kutatásból kiderült az is, hogy a gyerekek 65 százaléka szülői felügyelet nélkül használja a netet, csak 35 százalékuk mellett ül felnőtt. A felmérés szerint 39 százaléknak van saját számítógépe, míg 58 százalék a szülőnek, három százalék pedig valaki másnak (testvér, barát) az eszközét használja.

Kapcsolódó
Jóval többet neteznek a kisgyerekek a járvány miatt
Főleg a 7-10 évesek, a szülők mégsem veszik elég komolyan a kockázatokat.

A felmérés egyik legérdekesebb eredménye az volt, hogy a gyerekek alig 6 százaléka használja az internetet ritkábban, mint a világjárvány előtt, és 44 százaléka olyan gyakran, mint korábban. Ez azt jelenti, hogy a koronavírus kezdete óta 50 százalékuk több időt tölt online. Ha nem is meglepő ez az eredmény, mindenképpen elgondolkodtató.

A helyzetet mind a szülők, mind a tudósok elég riasztónak találják.

Lesz egy nagy elvonási időszak a járvány után, amely megköveteli majd a fiataloktól, hogy fenntartsák a figyelmet a normális interakciókban anélkül, hogy néhány másodpercenként jutalomban részesülnének

mondja Keith Humphreys, a Stanfordi Egyetem pszichológia professzora, függőségi szakértő, Barack Obama egykori drogpolitikai tanácsadója.

A tudósok szerint a gyermekek agya még a serdülőkorban is plasztikus, vagyis formálható, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy nagy mértékben tud alkalmazkodni a változó körülményekhez. Ez segíthet a fiatalabbaknak abban, hogy újból kielégülést találjanak az offline világban, de ez annál nehezebb lesz, minél hosszabban merülnek el a folyamatos digitális ingerlésben.

Bielik István / 24.hu

Dr. Jenny Radesky gyermekorvos szerint, aki a Michigan Egyetemen tanulmányozza a gyermekek mobiltelefon-használatát, a pandémia elején több interjúban is azzal nyugtatta a szülőket, hogy ne érezzék bűnösnek magukat a hosszabb képernyő előtt eltöltött idő engedélyezése miatt, a járvány miatti korlátozások súlyos kihívásaira való tekintettel. Most, a járvány tizedik hónapjában viszont azt gondolja, más tanácsokat adott volna, ha tudja, milyen hosszú ideig kell a gyerekeknek otthon maradniuk.

Valószínűleg arra biztattam volna a családokat, hogy a digitális oktatás idején kívül kapcsolják ki a wifit, hogy a gyerekek ne érezzenek kísértést minden pillanatban, éjjel és nappal. Minél tovább cselekednek a megszokott viselkedés szerint, annál nehezebb lesz leszokni róla

– fogalmazott nemrég.

Az aggodalom nem csak a tizenévesek szokásaival kapcsolatos. Rengeteg tíz év alatti gyerek használ végeláthatatlan órákon keresztül olyan alkalmazásokat, mint a TikTok vagy a Snapchat. Egy, a 9–12 éves gyermekek körében különösen népszerű alkalmazás az Egyesült Államokban, a Roblox 2020 első kilenc hónapjában átlagosan napi 31,1 millió felhasználóval rendelkezett, ami 82 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Mindezek mellett a gyermekek képernyő előtt töltött ideje májusig megduplázódott az előző év azonos időszakához képest, állítja a Qustodio nevű cég, mely világszerte nyomon követi a 4–15 évesek által használt több tízezer eszköz használatát.

Az adatok azt mutatják, hogy az idő előre haladtával nőtt az eszközök használata. Az Egyesült Államokban például a gyerekek márciusban és áprilisban átlagosan napi 97 percet töltöttek a YouTube-on, szemben a februári 57 perccel, és csaknem duplájával annyit, mint egy évvel korábban. Nagy-Britanniában és Spanyolországban hasonló tendenciák látszanak kirajzolódni, így nem meglepő, hogy a Qustodio a hónapról hónapra való növekedést „Covid-effektusnak” nevezi.

Jens Kalaene / dpa-Zentralbild / ZB / AFP

Fontos azonban különbséget tenni a kisiskolások és a kamaszok internetezési szokásai és ideje között. Peer Krisztina pszichológus, meseterapeuta arra hívja fel a figyelmet, hogy az internethasználatot meg kell tanítani a gyerekeknek, melynek kereteit a kognitív érettségük mentén lehet a gyerekkel közösen megalkotni.

Egy kamasz számára elengedhetetlenek a kortársi kapcsolatok, ennek muszáj teret biztosítanunk, de kisiskolás korban is fontosak a barátok. A tartalmakhoz való hozzáférést éppúgy szabályoznunk kell, mint az időkeretet. Ez utóbbit már egy kisiskolás is képes felelősségteljesen csinálni: az idejével önállóan tud gazdálkodni, be tudja osztani, hogy egyben vagy három részletben szeretné az egy óráját felhasználni.

Amit a szakember mindenképpen fontosnak tart, hogy életkortól függetlenül beszélgessünk a gyerekeinkkel az internetes tartalmakról, tudjuk, hogy mit néz, mihez fér hozzá, és ennek mentén alakítsuk ki a családi szabályokat a netezéssel kapcsolatban – amit jó, ha mi magunk is betartunk.

A gyerekek leginkább azért fordulnak a különböző elektronikai eszközökhöz, mert nincs alternatív tevékenységük vagy szórakozásuk. A mobiljukon, gépükön keresztül lógnak együtt a barátaikkal, a digitális oktatásnak köszönhetően pedig már itt járnak iskolába is (Magyarországon csak a középiskolások, az általános iskolában jelenleg is folyik a személyes oktatás), miközben a technológiai platformok különböző cselek bevetésével még többet profitálnak, például virtuális pénzjutalommal vagy „limitált kiadású” juttatásokkal és ajándékokkal.

Dr. Dimitri Christakis, a Seattle-i Gyermekkutató Intézet Gyermekegészségügyi, Viselkedési és Fejlesztési Központjának igazgatója szerint ez ajándék volt számukra, hiszen

rabul ejtett közönséget adtunk nekik: a gyerekeinket.

Christakis szerint a plusz terhek a családokat érintik, mivel az online használat fokozódása szorongással, depresszióval, elhízással, agresszióval, valamint a médium függőségével járhat együtt.

Ezek természetesen csak lehetséges kimenetelek, az intenzív internethasználat nem feltétlenül okozza a fent felsorolt problémákat. A kutatókat leginkább az aggasztja, hogy az eszközök használata alig helyettesíti azokat a tevékenységeket, amelyekről ismert, hogy kiemelkedő jelentőségűek az egészség, a társadalmi és a fizikai fejlődés szempontjából, beleértve a személyes kontaktust, a játékot és más interakciókat, amelyek segítenek a gyermekeknek megtanulni, hogyan kell szembe nézni a kihívást jelentő helyzetekkel. A szülők mégis egyfajta kilátástalanságot éreznek a jelenlegi lehetőségek miatt. A pandémiát megelőző szabályok betartása nemcsak megvalósíthatatlannak tűnik, hanem a gyerekeket a társasági élet egyik fő forrásától tartja távol.

Peer Krisztina szerint, ha tartós viselkedésváltozást szeretnénk elérni, inkább a jutalmakkal érdemes operálnunk. Például a gyerek plusz időt kap az internetezésre, ha valamiben jól működik, mondjuk, betart egy megállapodást.

Vagyis akkor jutalmazzunk, ha a kívánt viselkedést tapasztaljuk.

Karine Péron Le Ouay / Hans Lucas / Hans Lucas / AFP

A pszichológus szerint az sem mindegy, egyedül vagy a szülő társaságában netezik-e a gyerek. Kutatások igazolták, hogy a gyerekek kevesebbet neteznek, ha a szülő együtt van velük, és még a családi légkör is sokkal nyugalmasabb lesz, nem generál állandó feszültséget a tiltás. Az együtt töltött idő lényegében egyfajta szabályozás, és éppen úgy, mint egy közös szerepjátékban vagy legózásban, itt is fontos a minőségi időtöltés. A minőségi időhöz pedig elengedhetetlen a minőségi tartalom, ami felé a szülő a gyerekét terelheti.

A pandémián túl

Nehéz belegondolni, milyen lesz, ha egyszer túljutunk a járványon, és visszatérhetünk a megszokott kerékvágásba. Ha egy gyerek a járvány előtt kellő mértékű szociális életet élt, vajon könnyen és szívesen visszaáll-e erre, vagy maradhat nyoma az elmúlt egy év bezártságának? Elképzelhető az is, hogy elvonási tünetei lesznek a csökkenő internetezés miatt?

Elvonási tünetei egy netfüggő gyereknek lehetnek, hangsúlyozza Peer Krisztina. Persze előfordulhat, hogy valaki éppen ebben az időszakban – a megnövekedett eszközhasználat miatt – mutat hasonló, vagy éppen olyan tüneteket, amelyek az internetfüggőség következményei lehetnek, de a szakember szerint a helyzet ennél jóval összetettebb.

Éppen ezért nehéz most beazonosítani, hogy pontosan minek a következménye a megjelenő pszichés tünet: az elvonásé vagy a pandémia járulékos következménye-e.

A gyerekek, kamaszok izolálva vannak a kortársaiktól, az iskolában alig van terepe a barátkozásnak. A fiatalok egy része már szenved, a szüleik is szenvednek. Gyakorlatilag egy elhúzódó, hullámzóan jelen levő krízisállapot van, megspékelve az életkori sajátosságokkal, mint a dackorszak, kamaszkor és a többi, amiben mindenki a maga megküzdési stratégiáival igyekszik több-kevesebb sikerrel boldogulni. Marad tehát az online kapcsolattartás egymással, és ezzel önmagában semmi baj nincs, mondja a pszichológus, aki szerint most szülőként is lehetünk kicsit megengedőbbek.

De ez nem azt jelenti, hogy ne kellene határt szabni a netezésnek.

Arra a kérdésre, könnyen és szívesen áll-e vissza a gyerek a szociális életre, vagy hatással lesz rá az elmúlt időszak, és inkább befordul, a pszichológus azt mondja, ez attól függ, hogyan telt számára a pandémia, milyen volt a családi légkör, azaz milyen hatások érték a személyiségét, ami ebben a korban intenzíven fejlődik, változik.

Ugyanakkor alig tudom elképzelni, hogy valamilyen hatása ne lenne mindannyiunkra annak, amin az elmúlt hónapokban keresztül mentünk, és még mindig bizonytalanság van, még mindig nem látjuk a végét. A bizonytalanság pedig szorongáskeltő. A gyerekek azonban rugalmasak, képesek alkalmazkodni a különféle helyzetekhez. Így, ha lesz is diszkomfort érzésük a kezdetekben, el fog múlni idővel, feltéve, ha az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezet tud nekik ebben segíteni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.