85 éves korában meghalt Móricz Imre gépészmérnök, az egyik legnagyobb magyar író, Móricz Zsigmond fia, írta Facebook-posztjában Nyáry Krisztián. Litkei Imre néven született 1935-ben, édesanyja az a Litkei Erzsébet, becenevén Csibe volt, akiről sokáig úgy tudták, az író nevelt lánya, és csak a közelmúltban derült ki, hogy valójában Móricz utolsó szerelme volt:
Az alkalmi ismeretségből később sajátos múzsa-művész kapcsolat, majd élettársi viszonyt alakult, amit az író környezete nehezen fogadott el. A lány örökbefogadására azért került sor, mert a házas, de feleségétől, Simonyi Máriától külön élő Móricz valamilyen módon legalizálni akarta a kapcsolatukat
– írja posztjában Nyáry.
Az, hogy Móricz Imre biológiai apja ki volt, ténylegesen sosem derült ki, és csak a közelmúltban merült fel, hogy az író a valódi apa:
Hamar Péter irodalomtörténész, aki 2007-ben megjelent, Csibéről írt könyvében meggyőzően rekonstruálta a lány és az író kapcsolatának valódi természetét, felvetette azt is, hogy Móricz Zsigmond és Móricz Imre rendkívüli külső hasonlósága nem a véletlen műve. Elmélete szerint az író nem 1936-ban találkozott először Csibével, hanem egy évvel korábban, és ő volt a lány gyermekének vér szerinti apja. Mások szerint erre nincs meggyőző bizonyíték. Tény, hogy az író minden gesztusával, és jogi eszközökkel is megerősítette, hogy Móricz Imre is a gyermeke
– fogalmaz Nyáry Krisztián.
Maga Móricz Imre azonban Móricz Zsigmondot tekintette az apjának, mint arról 2013-ban a XXI. század tévéműsorban is beszélt:
Anyám úgy szólította őt, hogy ‘Apuka’, én meg ezek után ‘Papának’ hívtam. Valamivel később a nevére vett, örökbe fogadott. Másfél évig együtt éltünk hármasban, még nem voltam iskolás, de már olvasni tanított. Aztán ő meghalt, s én ismét nevelőszülőkhöz kerültem. Anyám később magához vett, ám mikor a nevelőapámat ‘Apunak’ szólítottam, félrehívott, és azt mondta: ne hívd őt így, mert a te apád Móricz Zsigmond
– mondta Móricz Imre, akiben fel sem merült, hogy ezzel a névvel író legyen, ehelyett gépészmérnökként dolgozott: „Két diplomát, több nyelvvizsgát, majd doktorátust is szerzett. Később, a 70-es években ENSZ-ösztöndíjjal Nyugat-Németországban dolgozott vízierőművek tervezésén, majd egyike lett az első magyar mérnököknek, akik számítógépet használtak a munkához, később Finnországban tervezett erőműveket.”
