Kultúra

Megmérgezett állatok ihlették Hitchcock emberekre támadó madarait

Wikimedia Commons
Wikimedia Commons
Az ikonikus Madarak ijesztő képsorait ihlető rejtélyes történések okára csak harminc évvel később derült fény.

Alfred Hitchcock számtalan ikonikus képsorral gazdagította a filmtörténetet: a Psycho (1960) zuhanyzós jelenete, és az Észak-északnyugat (1959) Cary Grantet kergető permetező repülőgépe mellett milliók agyába vésődtek be a Madarak (1963) emberekre támadó sirályai, verebei és hollói.

A film alapjául szolgáló, Daphne du Maurier jegyezte 1961-es történetről azonban kevesen tudják, hogy megtörtént eseményeken alapult:

a kaliforniai Santa Cruz közelében történt eset során egy csapatnyi jóllakott madár csapódott a parthoz közeli épületekbe.

Az okokra ekkor nem derült fény, harminc évvel később viszont az incidens megismétlődött egy csapat barna pelikánnal.

A tudósok ekkor már felismerték az okot:

egy algák által termelt, idegméregként viselkedő sav jutott a madarak által elfogyasztott halakba.

A tápanyagdús vizekben élő Pseudo-nitzschia algák által termelt domoiksav a táplálékláncban való megjelenése sajnos nem ritka eset, és nem csak a kagylót illetve szardíniát fogyasztó állatokra lehet végzetes – dezorientációt, görcsrohamokat, kómát, vagy akár az elhullásukat okozva –, hanem az ugyanezeket elfogyasztó emberekre is veszélyt jelent.

Az úgynevezett amnéziás kagylómérgezés hatásai közt ugyanis nem csak a memóriavesztés és zavarodottság,

de nagy dózis esetén az agykárosodás és a halál is szerepel.

A domoiksav mennyisége az elmúlt években a világ óceánjaiban gyorsan nőtt: az algavirágzások után születő mennyiség tömeges hal-, sőt, bálnaborjú-pusztulást is okozott, de tömeges strandlezárásokat, illetve a kagylókereskedelem visszaesését is magával hozott.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik