Gazdát cserélne a II. kerületi Árpád fejedelem út egyik épülete mögött rejtőző, dr. Hédervári Péter (1931-1984) által épített magánobszervatórium – írta meg a Telex.
A 40-41. számú, Jánossy György (1923-1998) tervei szerint 1958-ban megszületett lakóház udvarában álló építményt tulajdonosa az ingatlan.com-on mindössze hatszázezer forintért árulja, a jelképes összeg mellé a vásárlónak azonban vállalnia kell, hogy a fölé boruló fák miatt ma már nem használható magánobszervatóriumot teljes egészében lebontja, és áthelyezi egy olyan helyre, ahol a jövője biztosítottá válik:
A mindössze hét négyzetméteres, kör alaprajzú épületet, illetve szülőatyját korábban hosszú cikkben mutattuk be.
A pályáját a budapesti Városmérési Irodában kezdő, majd az Eötvös loránd Geofizikai Intézetben folytató Hédervári érdeklődése már fiatalon az emberek tanítása felé fordult, így előbb a Gamma Geofizikai Szerkesztőségének tagjaként, majd az Élet és Tudomány egyik legfontosabb oszlopaként dolgozott a legfrissebb felfedezések és eredmények az emberekkel való megismertetéséért.
Az őslénytan, a földtan, a csilagászat, illetve a természettudományok terén magát mindig otthon érző férfi munkái persze nem csak ezeken a helyeken, de számtalan magyar napi-, heti- és havilapban, valamint az európai sajtóban, és a ház faliújságján is felbukkantak, könyvei tucatjaival pedig rengeteget tett a hazai ismeretterjesztésért.
Igazi szerelme azonban mindvégig a csillagászat maradt: olyannyira, hogy tizenhét évesen már a Magyar Csillagászati Egyesület tagja volt, 1964-pedig előbb az International Lunar Society (Nemzetközi Hold Szövetség) alelnöki, majd elnöki székét töltötte be, sőt, többek közt az UNESCO-hoz tartozó Nemzetközi Planetológiai Társaság (International Association of Planetology) alelnöki tisztségét is magáénak tudhatta.
Mindezek fényében talán annyira már nem is meglepő, hogy saját otthona sem volt hétköznapi: a Dunára néző negyedik emeleti erkélyét méretes távcsövek uralták, amivel a városi lég- és fényszennyezés miatt leginkább csak a Napot és a Holdat figyelhette meg.
Ezzel azonban nem elégedett meg, így 1978-ban megépítette a most eladóvá vált, három méter átmérőjű forgókupolás udvari épületet, ami súlyos betegségben elhunyt felesége, Györgyi emléke előtt adózva a Georgiana Obszervatórium nevet kapta.
Az erkélyen lévő, a kor hazai amatőr csillagászai által irigyelt távcsöveit rendszeresen az apró kupola alá költöztető Hédervári egészen 1984-es haláláig dolgozott itt, felszerelése azonban ezután nyom nélkül eltűnt, vagy az ország különböző részeire szóródott szét – épp úgy, mint a lakásában felhalmozott dinoszauruszcsontok, fegyvermakettek, távol-keleti tárgyak, vagy épp a jókora terepasztal.
Nevét 1994 óta kráter viseli a Holdon, 2008-ban pedig a ház kapuzatának egyik oldalán emléktáblát is avattak a tiszteletére.
