Kultúra a világ egy fura hely

Nem Bartók Béla arca került az első ezerforintosra

Az 1999-ig használt bankjegy előlapjához egy akkor hetvenes évei elején járó mérnök ült modellt, Károly Róbertet pedig a grafikus kollégájáról mintázták.
Korábban a témában:

Az 1927-ben bevezetett pengő tíz év után egyre értéktelenebbé vált, a második világháború végén pedig a folyamat hirtelen hiperinflációba torkollt, elképesztő címleteket létrehozva. Így született meg 1946 júniusában a világ valaha kiadott legnagyobb címletű bankjegye, a forgalomba hozott, de már nem használt

százmillió bilpengő, azaz 100 000 000 000 000 000 000 pengő.

A helyzet ekkorra már rég tarthatatlanná vált, így a megoldásra a magyar kormány 1946 augusztusában új pénznemet vezetett be: a ma is használt forintot, aminek első két címlete – a tíz- és százforintos – az első évben még finn és francia bankjegypapírt használva, egyszerű ofszetnyomtatással készült, így elképesztő pénzhamisítási láz kezdődött. A későbbi bankjegyek ezt a hibalehetőséget már kizárták, furcsa, vagy épp hajmeresztő történetek azonban továbbra is körüllengték a pénzeket. Az 1948-ban megjelent húszas hátoldalán lévő férfiakt modellje, az egyéniben és csapatban is magyar bajnokká vált, de rövid karrierje alatt öt ezüstöt és két bronzot is begyűjtő öttusázó, Hegedűs István életének például egy 1956. október 24-i incidens vetett véget: a sportoló a Hajós Alfréd Sportuszoda felé sétálva kapott halálos lövést a Szófia utcában, ahol az ÁVH-sok válogatás nélkül nyitottak tüzet egy könyveket égető csoportra, illetve a körülöttük állókra.

Hegedűs az 1948-as húszforintoson. Fotó: Éremshop

Az épp ötven évvel később, bemutatott, 2009-ig forgalomban maradt kétszázashoz nem fűződik haláleset, a Károly Róbert-ábrázolása azonban jókora vihart kavart, hiszen az első magyarországi Anjou-házi uralkodóról egyetlen hiteles ábrázolás sem maradt fenn, így a bankjegyet tervező Vagyóczky Károlynak (1941-) jó modellt kellett találnia.

A művész végül a bankjegyek új hamisításvédelmi megoldásait hozó Jura Trade ügyvezető igazgatóját, az akkor harmincas évei végén járó Koltai Ferencet találta meg erre a feladatra.

A biztonságtechnikai szakember képe a kétszázason. Fotó: Wikimedia Commons

Így mesélt erről négy évvel ezelőtt az Indexnek:

Három vagy négy vázlatot is készítettem, de egyikkel sem voltam megelégedve. Volt viszont egy barátom és kollégám, Koltai Ferenc, aki egyszer meglátogatott, amikor épp kínlódtam a portréval. A Feri belépett, és erre azt mondtam, hú, hát ez tiszta Károly Róbert. Úgyhogy róla modelleztem Károly Róbertet, bár egy kicsit megváltoztattam a végeredményt. De az anyja utána mondta is nekem egyszer, hogy ez a 200 forintos teljesen olyan, mintha a Feri lenne rajta.

A bankjegyek és bélyegek egész sorát – köztük a ma használt papírpénzek mindegyikét – megálmodó, három évtizeden át a Pénzjegynyomda vezető tervezői székében ülő Vagyóczkynak nem ez volt az első, a magyar forintot érintő feladata, hiszen az 1983-tól 1999-ig használt, az infláció által kikényszerített ezerforintos is az ő munkájaként született.

Az egyik oldalán Bartók Béla (1881-1945) portréját, a másikon pedig Medgyessy Ferenc (1881-1958) Anya gyermekével (Szoptató anya) című, az ország számos pontján – így Szolnokon, Debrecenben, Pesterzsébeten, illetve a Gellérthegyen – látható szobrának képét viselő pénzzel első látásra minden rendben van, a Bartók-portrét érintően pedig semmiféle kétségünk sincs, hiszen az 1945-ben, New Yorkban elhunyt zeneszerzőről számtalan fotó maradt fenn.

A Bartók-portrés ezres. Fotó: Wikimedia Commons

A grafikus a fotók helyett azonban inkább egy élő személlyel dolgozott:

egy mérnököt kért fel arra, hogy modellt üljön neki.

Az 1983-1999 közt használt bankjegy hátoldala, Medgyessy Ferenc szobrának képével. Fotó: Wikimedia Commons

A Műegyetemen tanult, pályája hajnalán tanársegédként, majd a MÁV pályafenntartási mérnökeként dolgozó férfi 1953-1971 közt, nyugdíjazásáig a MÁV Tervező Intézetének geodéziai osztályát vezette, majd 1994-es haláláig az Unitárius Egyház főgondokaként tevékenyedett, és természetesen volt némi köze a XX. század zenéjének egyik legfontosabb alakjához, hiszen

ifjabb Bartók Bélának hívták.

Ifjabb Bartók Béla (középen), Szokolay Sándorral és Balázs Árpáddal a X. Nemzetközi Bartók Béla Kórusfesztiválon, 1982-ben – ugyanebben az készült a bankjegy is. Fotó: Balázs Árpádné Malovecz Ágnes / Wikimedia Commons

Az édesapjára nem csak külső jegyeiben, de hangszínében is kísértetiesen hasonlító ifjabb Béla (1910-1994) apja Ziegler Mártával kötött első házasságából született, zenei képességeket pedig egyáltalán nem örökölt, így élete jó részét apja életművének gondozására fektette: kiadatlan, korai művei, illetve más kéziratok nyilvánosságra hozatalát tette lehetővé, nyugdíjazása után pedig a pontos adatok minél szélesebb körben való terjesztésén, illetve az életművel kapcsolatos tévedések szorgos kijavításán dolgozott.

Ajánlott videó mutasd mind

Orbán Viktor: Hétfőtől új világ kezdődik

A kormány lezártnak tekinti a „beszoktatást” a maszkviseléssel kapcsolatban, hétfőtől büntetni kell. A miniszterelnök szerint januárban a krónikus betegeknek és a legveszélyeztetettebb időseknek beadhatják a koronavírus-vakcinát.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.