A legrégebbi valóságshow vége
A George Floyd meggyilkolása miatt magasra csapó indulatok hamar átterjedtek a kultúrára: filmszínészek, popsztárok szólaltak fel vagy jelentek meg tüntetéseken, és a közösségi médián végigsöprő szolidaritási hullám is alapvetően zeneipari kezdeményezés volt (még ha a végére egész más is lett belőle). Mostanra a jelek szerint eljutottunk a következő stációhoz, amikor a rasszizmus és a rendőri túlkapások elleni küzdelem jegyében tévéműsorok szűnnek meg, vagy lesznek elérhetetlenek, sőt még klasszikusnak tartott filmek is erre a sorsra jutnak.
Eddig a legnagyobb áldozatra a Paramount Network kényszerült: a tévécsatorna ugyanis előbb levette a műsorról az egyik legrégebb óta futó amerikai tévéműsort, a Cops (Zsaruk) című valóságshow sorozatot, kedden pedig bejelentették, hogy a műsor nem is folytatódik. A Cops sok szempontból történelmi jelentőségű műsor: 1989 óta sugározzák, és mivel az egyik első reality műsor volt ez, egyik készítőjét, John Langleyt a valóságshow-k atyjának is szokás tartani, főleg, hogy számtalan követője lett. A sorozat 32 évadon át futott, egészen 2013-ig a Fox TV-n, azóta pedig az időközben Paramountnak átnevezett Spike TV adott otthont neki, és egy olyan nagy ötleten alapult, amelyre egy forgatókönyvírói sztrájk miatt kényszerültek az alkotók: a tévéstáb rendőröket kísért munka közben, így megspórolták a forgatókönyvírást, plusz egy rendkívül sikeres műsorformátum is született, amit rengetegen átvettek később.
Bármilyen sikeres volt is azonban a Cops, számos kritika érte: a neves tévékritikus, Howard Rosenberg szerint eleve nem szerencsés a rendőrség és a média ilyen egyesülése, mert egyoldalú képet ad a bűnüldözésről, ráadásul a tévé ebben az esetben annyira rá van utalva a rendőrségre, hogy nem fogja az utóbbit negatív színben lefesteni. Később aztán egyre többen kifogásolták, hogy a műsor azt mutatja, ahogy rendőrök Amerika-szerte üldöznek és kapnak el gyanúsítottakat, rájuk rúgják az ajtót vagy éppen autós üldözés után ártalmatlanítják őket. Sőt, azzal is megvádolták a műsort, hogy rendőrök néha arra kényszerítették a gyanúsítottakat, egyezzenek bele, hogy lefilmezzék őket.
A műsort már 2013-ban is bírálta Color of Change nevű polgárjogi civil szervezet, és arra ösztökélték a Foxot, hogy ne újítsa meg a Cops szerződését (ezt követően került át a Spike TV-hez). Most a szervezet a Twitteren üdvözölte a műsor megszüntetése hírét, mondván, jelentősen torzított képet közvetített a bűnözésről és az igazságszolgáltatásról.
A George Floyd-gyilkosság miatt egyébként is elővettek már egy másik zsarus műsort: a Live PD hasonló elven működött, és ennek a kamerái előtt halt meg 2019 márciusában az austini Javier Ambler, aki nem váltott át tompítófényre az autójával, majd megpróbált elszökni az őt üldözőbe vevő rendőrök elől, akik sokkolóval tették ártalmatlanná, hiába mondta, hogy szívelégtelensége van, és végül meghalt az intézkedés alatt. Most júniusban kiderült, hogy a műsor munkatársai megsemmisítették az erről készült felvételeiket, és nem is adták le a műsor múlt heti epizódját, a Live PD jövője pedig jelenleg is kétséges.
Szintén friss hír az amerikai televíziózásból, hogy a Vanderpump Rules című valóságshow sorozat négy szereplőjét elbocsátották: kettő újabb szereplőt azért, mert előkerültek korábbi rasszista tweetjeik, míg a sorozat összes évadjában szereplő két nőt, Kristen Doute-ot és Stassy Schroedert azért, mert korábban feljelentették a sorozat egyik fekete szereplőjét, Faith Stowerst, miután egy körözött, fekete bűnöző nőről szóló cikket láttak a Daily Mail honlapján, aki nyilvánvalóan nem Stowers volt. Doute és Schroeder azóta nyilvánosan bocsánatot kért, a Bravo fizetős csatorna azonban, amely a Vanderpump Rulest gyártja, most a rendszerszintű rasszizmusról szóló viták hatására felbontotta a szerződésüket. A Vanderpump Rules egy nyugat-hollywoodi étterem személyzetének életét mutatja be, többnyire fehér szereplőkkel.
„Ma már nem viccelődnék transzvesztitákkal és feketékkel”
Mivel pedig a Floyd-ügy azzal is járt, hogy a rasszizmus témája uralja a közbeszédet az angolszász országokban, ez több régebbi produkciót is rosszul érintett. Kedden jelentették be, hogy a Little Britain című vígjáték-sorozatot az összes brit streaming-szolgáltatóról eltávolították, így a Netflixről és a BBC iPlayer nevű szolgáltatásáról is. A BBC indoklása szerint nagyot változott a világ a műsor 2003-as bemutatása óta, és egyébként is rendszeresen megvizsgálják a régi műsoraikat, megfelelnek-e a mai kritériumoknak. Most a Little Britain kihullott a rostán, de nyilván nem véletlen az időzítés, tekintve, hogy a brit közvéleményben is a Floyd-ügy a legtöbbet tárgyalt téma a napokban.
A 2003 és 2007 között futó sorozatot Magyarországon is sugározta a Cool TV, Angolkák címmel, de igazán a brit nézők körében lett népszerű a két komikus, David Walliams és Matt Lucas műsora, melyet már akkor is kritizáltak többen. A bírálók szerint a Little Britain nőgyűlölő volt, rájátszott a munkásosztállyal szembeni előítéletekre, és homofóbiával is vádolták. Most viszont kimondottan az volt a probléma, hogy a műsorban rendszeres karakter volt egy Desiree DeVere nevű fekete nő, akit Walliams alakított feketére sminkelve.
Az utóbbi évtizedekben azonban a nyugati országokban már tabu, hogy fehér embereket feketére maszkírozzanak, mivel ennek hagyományai a nyílt rasszizmus időszakára vezethetők vissza. „A blackface (fekete arc) kifejezés a 19. századi Amerikából ered, amikor fehér előadóművészek maszkírozták magukat feketére, hogy aztán kifigurázzák a feketéket, ami a fehér közönségüknek lehet, hogy viccesnek tűnt, de a feketék számára nyilvánvalóan megalázó és sértő volt” – írtunk a jelenségről tavalyi cikkünkben. Ebből kiderült: „Azokban az időkben a fehér közönség a feketék életéről gyakorlatilag csak ilyen, sztereotípiákat erősítő műsorokból tájékozódott. Ezekben a feketékből csak viccet csináltak, teljesen érzéketlenné téve a közönséget a rabszolgatartó múlttal szemben, erősítve bennük a fehér emberek felsőbbrendűségét.” Azóta már Matt Lucas is azt nyilatkozta, ma már nem csinálna ilyen jeleneteket.
Ha újra visszatérne a Little Britain, már biztosan nem viccelődnék transzvesztitákkal és nem játszanék feketéket
– mondta még 2017-ben, hozzátéve, lustaság volt a részükről, hogy pusztán azzal próbálták megnevettetni a közönséget, hogy feketének maszkírozták magukat. Most a Little Britainnel együtt Lucas és Walliams másik műsorát, a Come Fly With Me című ál-dokumentumsorozatot is levették a brit streaming-szolgáltatók. A napokban egyébként egy másik brit komikus, Leigh Francis is elnézést kért, amiért sorozatban alakított fekete hírességeket a Bo Selecta című sorozatban még 2002-ben.
Helytelen volt akkor is, most is
Végül szintén kedden jelentette be az HBO új streaming-szolgáltatása, az egyelőre csak az Egyesült Államokban működő HBO Max, hogy leveszik a műsorról minden idők legtöbb bevételt hozó filmjét, a Margaret Mitchell regényéből 1939-ben készült Elfújta a szél című filmklasszikust. A mű annak idején (és utána még évtizedekig) rendkívül népszerű volt, ám azóta egyre több kritika éri a feketék rasszista sztereotípiáknak megfelelő ábrázolása miatt. „Az Elfújta a szél a kora terméke, és azokat az etnikai és faji előítéleteket mutatta be, amelyek sajnos általánosak az amerikai társadalomban” – mondta az HBO Max képviselője a Varietynek, hozzátéve,
ezek a rasszista ábrázolások helytelenek voltak akkor, és helytelenek ma is, és úgy éreztük, hogy felelőtlenség lenne műsoron tartani ezt a filmet magyarázat és az ábrázolásmód elítélése nélkül.
Az Elfújta a szél azonban a tervek szerint nem tűnik el végleg az HBO Maxról: a szolgáltató tervei szerint egy későbbi időpontban majd a történelmi kontextus magyarázatával együtt kerül vissza. Magát a filmet viszont változtatások nélkül lehet majd újra megnézni, különben azt a látszatot keltenék, mintha ezek a megkülönböztetések nem is léteztek volna. A film az amerikai polgárháború idején és az azt követő években játszódik az Egyesült Államok déli felén, a főbb szerepeket Clark Gable, Vivien Leigh, Olivia de Havilland és Hattie McDaniel alakították – utóbbi az első fekete színészként Oscar-díjat kapott az alakításáért.
Kiemelt kép: Ben Hendren /Anadolu Agency /AFP
