Zugló főtere a következő években gyökeresen átalakul majd: a Thököly út-Nagy Lajos király útja kereszteződés zöld körforgalommá változik, a századelőn született villamosremíz kulturális központtá válik, a toronycsúcsát hét évtizedes késéssel, 2014-ben megkapó Páduai Szent Antal-plébániatemplom mögött pedig – tizenöt évvel a terület hasznosítását célzó első tervek létrejötte után – új városközpont alakul ki, hiszen a piac mellett a rendőrség, illetve a kormányablak és a polgármesteri hivatal is itt lesz majd – derült ki az Önkormányzat egy novemberi tájékoztatójából.
A csomópont modernizációja, illetve az új épületek születése persze pusztítással is jár: a zuglói helytörténeti témákat körbejáró zugLOVE értesülései szerint a templommal átellenben lévő sarkon három, kiemelkedően gazdag múlttal rendelkező épületet adott el az önkormányzat, azzal a kitétellel, hogy a vevő lebontja azokat. A helyükre lakóparkot terveznek.
– írja a zugLOVE.
Az értesülést a zuglói önkormányzat oldalán elérhető anyagok is megerősítik, ahol 2018-ban tették közzé a három épület eladására kiírt pályázatot, amiben szerepel a bontási kötelezettségvállalás. A 225 millió forintos – a valódi értéknél némiképp magasabb – kikiáltási áron értékesíteni kívánt, teljesen önkormányzati tulajdonú épületekért a Trendo-Invest Kft. végül 275 millió forintot ajánlott, a tranzakcióra pedig 2018 decemberében a képviselő-testület is az áldását adta. Az épületek szanálásáról a kerület egyébként már tíz évvel korábban, 2008 júniusában döntött, a 178./A számú ház állapotromlásának megállítására azonban 2016-ban is költöttek, hiszen az emeleti traktus ekkor még lakott volt.
De mi is teszi ezt a három épületet fontossá a helytörténészek szemében? Az oldal ezt is összefoglalta.
Berky Harry szülőháza (Nagy Lajos király útja 144.)
A húszas évek végén született egyemeletes házról 2017 áprilisában az Ismeretlen Budapest címet viselő sorozatunkban is megemlékeztünk, hiszen az apró, öt tengelyes épület mára elvizesedett falai, illetve egy kocsmaként működő üzlethelyisége mögött a magyar filmtörténet fontos szereplője látta meg a napvilágot: a Berky Harry néven ismertté vált Brenner Tibor (1928–1945), aki nyolcévesen kapta meg élete első nagy filmszerepét: három legenda, Simor Erzsi, Básti Lajos, és Csortos Gyula mellett A megfagyott gyermek (1936) címszereplőjeként bizonyította a tehetségét, tizenegy évesen pedig az Aranysárkány (1939) főszerepét osztották rá. A szaksajtó és a nézők valósággal rajongtak érte, legendás kortársai pedig a leendő magyar világsztárt látták benne.
A hollywoodi filmgyártás megalapozásában oroszlánrészt vállaló Adolf Zukor eldöntötte: az Aranysárkányt az Egyesült Államokban is bemutatja, a második világháború azonban meghiúsította a tervét. Brennerék nem mentesültek a zsidótörvények alól: a családfő üzlete ennek hatására csődbe ment, így a házat is el kellett adniuk, ám a fiú egészen a német megszállásig aktív színész maradt.
1944-ben csillagos házba költöztették őket, majd édesapjával együtt az óbudai téglagyárba került, ahonnan őt a hírhedt harkai táborba, apját pedig Dachauba vitték tovább. Egyikük sem élte túl a következő hónapokat.
A szobafestőként és mázolómesterként indult, de festőként is jegyzett Brenner Miksa által a család számára építtetett otthon kapuján 2004-ben avatták fel a világhír felé tartó gyermekszínész emléktábláját, ami néhány héttel ezelőtt nyomtalanul eltűnt az utcafrontról.
– teszi hozzá a szerző.
A Majorossy-patika, amelynek rangja volt (Thököly út 178./B)
Zugló közforgalmú patikái a Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság gyűjtése szerint egykor az alábbiak voltak: Szent Vendel, Hungária, Pannonia, Aréna, Humanitas, Thököly (Majorossy), Szent Veronika, Szent Antal, Attila, Jóreménység, Őrangyal.
Ezek egyike, a Thököly a Berky-háztól mindössze néhány lépésnyire, a sarok Thököly úti oldalán áll, vezetője pedig Majorossy Béla volt.
View this post on Instagram
Az 1898. április 8-án született férfi a Budapesti Tudományegyetemen 1918. május 25-én szerzett gyógyszerészi oklevelet, „egy személyesjogú önálló gyógyszertár felállításának megengedése ügyében” leadott pályázatára pedig 1926-ban bólintottak rá. A patika elhelyezésére az akkor még a VII. kerülethez tartozó Jókai, Gyarmat, Róna, Bosnyák és Hajtsár utcák, illetve a Bosnyák tér határolt területet jelölték ki, 1926. december 16-án pedig az meg is nyitotta a kapuit a jelenlegi Thököly út 178. szám alatti saroktelken.
Az akkor huszonnyolc éves férfi ellen szakmai berkekben, a Gyógyszerészek Lapjában intéztek kirohanást, hiszen a húszas évek második felében a magyar gyógyszerészek negyede tengődött állás nélkül. Vélhetően féltékenyek voltak tehát a kiadott jogosultságra, főleg, hogy lapinformációk szerint az akkori Budapesten harminccal több patika volt a kelleténél.
– írta Magyarság című napilap 1926. augusztus 28-i száma.
– vallja az egykor a szomszédos házban élő, zuglói helytörténeti körökben ismert Mach András.
Majorossy egészen az államosításig volt a patika tulajdonosa, ezt követően pedig alkalmazott gyógyszerészként működött a nyugdíjba vonulásáig. Munkásságát 1962-ben kiváló dolgozó kitüntetéssel ismerték el. Nyolc évvel később, 1970. szeptember 30-án hunyt el Budapesten. Az épület később étteremként működött, amelyhez üzemeltetői a helyi építési szabályokat figyelmen kívül hagyó teraszt tákoltak.
Az egykori Majorossy-ház (Thököly út 178./A)
A Majorossy-patika mellett, a Thököly úti szomszédos egyemeletes ingatlanban élt családjával a zömök, komoly, öltönyös gyógyszerész. A később a Gyógyszerészi Kaszinó elnöki tisztét is betöltő férfi apja, Géza közismert, vagyonos építőmérnök volt, a patikus azonban fiatalon elvesztette őt:
– írta az esetről a Budapesti Hírlap 1906-os száma.
View this post on Instagram
Az épület részben alápincézett, alaprajzilag téglalap alakú, építési ideje a húszas évek végére tehető.
Kialakítása eltér a Budapesten megszokottól, hiszen az emeletre az udvarról lehet feljutni:
A környéken élők visszaemlékezése szerint Budapest ostroma idején a házat orosz katonák vették birtokba: a földszintre a lovakat kötötték be, az emeleten pedig a bakák laktak, míg az akkori háztulajdonosok a Bakonyba menekültek.
Az épület legutóbb a XIV. kerületi tanács 2-es számú Anya és Gyermekvédő Intézetének adott helyet, 2017 óta azonban üresen áll, az ezt megelőző évben pedig némi, a további állapotromlás elkerülésére irányuló karbantartást is végeztek rajta.
A befektető
A Trendo-Invest Kft. tulajdonosa az ismeretlen magyar milliárdos, Füzesi Attila. A szocializmus utolsó állami ösztöndíjasaként moszkvai egyetemistaként tanuló férfi 1991-en lett vállalkozó, vagyonát pedig egy ingyenes reklámújsággal, az Extra M-mel alapozta meg, jó érzékkel azonnal felületet adva a széthullott Szovjetunióba beáramló óriási importhullámot meglovagló, gombamód szaporodó cégeknek. Az első, nyolcoldalas számok 500 ezer példányban havi kétszer jelentek meg, négy-öt év után azonban elérték 3,2 milliós példányszámot, illetve a heti három (összesen 128 oldalas) kiadást, a siker pedig csak tovább nőtt – olvasható a Forbes egy 2016-ban megjelent portréjában.
1996-ban a vállalkozó kiszállt az Extrából, a következő évben pedig megnyitotta az első, a bécsi és budapesti kávéházakat idéző Café Esterházyt, ami az évek alatt jókora hálózattá nőtte ki magát Moszkvában. A kétezres évek derekán hazaköltöző Füzesi 2008-ban ettől a lánctól is megvált, a hazai sikerek azonban néhány évig elkerülték. Az elmúlt években az importőrök és exportőrök közti kapcsolatfelvételt segítő Creative Expert Consulting mellett – számos másik magyar milliárdoshoz hasonlóan – az ingatlanfejlesztés területén látott lehetőséget, noha abba banki segítség nélkül, önerőből vágott bele. Első projektje, a hetvenöt lakásos Csillaghegy Residence közel kétéves késéssel, 2020 harmadik negyedévében készülhet el, a Trendo11 lakópark pedig 2021 nyarán nyithatja majd meg a kapuit a lakók előtt. Kérdés, hogy ezek milyen minőségben születnek majd meg, illetve az is, hogy végül milyen sors jut a Thököly út és Nagy Lajos király útja találkozásánál álló épületeknek – Damoklész kardja ugyanis már hónapok óta felettük lebeg.
A döntés leginkább a Berky-ház esetében tűnik megkérdőjelezhetőnek, hiszen míg a hosszú időn át étteremként használt saroképület egy ezerszer átépített, egykori képét már régóta nem őrző épület, szomszédai azonban a harmincas évek Zuglójának csinos maradványai, amelyek méreteikkel is igazodnak a környező épületekhez, a gyermekszínész egykori otthona pedig nyilvánvaló történelmi jelentőséggel is bír. Egy sokemeletes társasházról ugyanez már nem lenne elmondható.
Az üggyel kapcsolatban két héttel ezelőtt a zuglói önkormányzatot is megkerestünk, de a levelünkben feltett kérdéseinkre mostanáig nem kaptunk választ. Amennyiben a helyzet változik, cikkünket azonnal frissítjük majd.
