Kultúra

Szuperhősei sem védhetik meg Hollywoodot a koronavírustól

Úgy fest, hogy a járvány nemcsak a nyári blockbuster-szezont söpri el, de alapjaiban rengeti meg a filmipart. Vajon fognak-e még tömegek moziba járni a válság után, vagy végleg eljött a streaming-szolgáltatók kora?

A szuperhősök most aztán kemény ellenfélre akadtak. Hiába uralták magabiztosan a filmvásznakat, Lex Luthortól Jokeren át Thanosig mindenkit megleckéztetve, a parányi, szabad szemmel nem is látható fenyegetés őket is pár hét alatt térdre kényszerítette.

Az új, minden eddiginél hatékonyabb „főgonoszt” úgy hívják: SARS-CoVID-2, de a legtöbben csak koronavírusként emlegetik.

A győzelme pedig egyelőre totálisnak tűnik: a Fekete Özvegy, a Morbius és a Wonder Woman folytatásának bemutatóját elhalasztották, az új Batman, illetve a Marvel-univerzumot az ázsiai piacok felé még jobban kinyitó Shang-Chi forgatását pedig leállították, akárcsak egy rakás másik nagy költségvetésű filmét. Persze a járvány nemcsak a szuperhősöket, illetve a filmipart bénította meg, hanem nagyjából az egész világot. A közelgő gazdasági sokk drasztikus mértékének viszont elég látványos szemléltetése lehet Hollywood, amelynek tevékenységét milliók követik világszerte, és ahol már most egyértelműnek tűnik: nincs visszaút a jól bejáratott üzleti modellekhez.

Idén nem lesz popcorn

Az már nagyjából biztos, hogy az idei popcornfilmes szezonnak lőttek. És nemcsak a fent említett halasztásokról van szó: a hullám még március elején indult, mikor bejelentették, hogy az új Bond-filmet őszre tolják, azóta a 007-es ügynök sorsára jutott többek között a Mulan, az új Szellemirtók, a Halálos iramban 9, a Top Gun: Maverick, a Minyonok: Gru színre lép, illetve a Nyúl Péter 2 és a SpongyaBob: Spongya szökésben is. Akad köztük, ami egy teljes évet csúszik, néhány premier még új dátumot sem kapott, ami tulajdonképpen érthető, hiszen egyelőre azt sem lehet pontosan tudni, mikor nyithatnak újra a világszerte bezárt mozik. De előfordul bizakodó döntés is: a Mulan például májusról július végére csúszik, ami meglehetősen optimista forgatókönyvet feltételez a Disney részéről (a halasztott premierek frissülő listáját itt lehet böngészni).

A példátlan átütemezések nemcsak azért okoznak hatalmas érvágást a filmiparnak, mert az irgalmatlan marketingköltségek egy része elvész, hanem azért is, mert ezzel épp a hollywoodi naptár legértékesebb lapjai landolnak a kukában. A májustól augusztusig számított nyári szezon ugyanis hagyományosan a legerősebb időszak az évben a mozik számára, Hollywood ebben a négy hónapban termeli meg éves bevétele 40 százalékát. Nem véletlen, hogy a nagy stúdiók előszeretettel időzítik ebbe a sávba a legnagyobb húzócímeiket.

Fotó: Mohos Márton /24.hu

A globális popkultúrát mai napig domináló Hollywood ráadásul egyre inkább a nagyon drága blockbusterekre épül, és természetesen ennek az érmének is két oldala van: egyfelől sorra dőlnek meg a bevételi rekordok, másrészt viszont ezekre a rekordösszegekre szükség is van ahhoz, hogy a filmek visszatermeljék a szintén példátlan költségeket. Az üzleti hátteret mindehhez olyan szórakoztatóipari monstrumok biztosítják, melyek történelmi léptékű cégegyesítések nyomán jöttek létre az elmúlt 15 évben. Az őrült gyorsulási verseny éllovasa az egy rakás riválisát – Pixar, Marvel, Lucasfilm, Fox – bekebelező Disney.

A stúdió 2020-ra egy olyan soha nem látott popkulturális birodalom felett uralkodik, amely Wakandától egészen addig a bizonyos messzi-messzi galaxisig nyúlik, közben élőszereplős verzióban újrahasznosítva a klasszikus Disney-meséket is.

A piac sok szereplőjének viszont nincsenek ekkora tartalékai, így sokkal ingatagabb helyzetbe hozhatja őket a most kibontakozó válság.

A streaming diadala

Egy krízishelyzetben persze mindig rejlenek lehetőségek is, mondjuk a modellváltásé. A koronavírus-járvány például olyan kőbe vésett üzletági szokásokat döntött meg pár hét alatt, amelyek korábban évtizedekig tabunak számítottak. Ilyen a kizárólagos vetítési időablak, amely a mozisokat biztosította arról, hogy a náluk bemutatott filmek legalább 90 napig nem lesznek máshol elérhetők a nézők számára. Persze korábban is próbálták ezt apránként lefaragni a stúdiók, de a nagy moziláncok bojkott-fenyegetései szinte mindig sikerrel akadályozták meg a kísérletező kedvet (a saját üzleti modelljéhez makacsul ragaszkodó Netflix viszont beleállt a konfliktusba, ezért is voltak olyan kevés vásznon láthatók a mozis forgalmazásba került filmjei, mint például a Roma vagy Az ír).

Most viszont jelentősen csökkent a mozik zsarolási potenciálja azzal, hogy beláthatatlan ideig zárva kell tartaniuk. A Universal volt az első, amely bátrat lépett: A láthatatlan ember című nagy sikerű horrort, és a politikai botrányt okozó szatírát, a Vadászatot is online kölcsönözhetővé tette, mindössze pár héttel a mozis bemutató után.

Nagyon kemény döntés volt, de támogattam. Krízis idején muszáj előre nézni és alkalmazkodni

– mondta a mindkét filmet gyártó Blumhouse produkciós cég vezetője, Jason Blum arról, miért helyeselte a rizikós húzást.

A Universal azonban még ennél is tovább ment, mikor bejelentette, hogy az áprilisra ütemezett Trollok a világ körült a neten fogják bemutatni. A Dreamworks 90 milliós költségvetésű animációs filmje nem pusztán nagyságrendekkel drágább, mint a fentiek, de ez lesz az első moziba szánt stúdiófilm, aminek a premierjét végül az interneten tartják meg. Ilyen értelemben tehát történelmi kísérletről van szó, amit minden bizonnyal árgus szemmel figyel majd egész Hollywood. Ezért mondja azt a Guardian, hogy egy váratlan fordulattal az amúgy nem túl jelentős Trollok a világ körül bizonyulhat 2020 legfontosabb filmjének, hiszen ez mutathat irányt a filmiparnak, vajon megérett-e már az idő a modellváltásra.

Az amerikai mozisok persze nem voltak boldogok, az őket képviselő testület elnöke egy dühös interjúban üzent a Universalnak, hogy nem fogják elfelejteni ezt a cserbenhagyást a krízis után sem.

A többi stúdió valódi partnerként viselkedett, megőrizve hitét a vetítési modellben

– mondta John Fithian.

Itt ugye nem arról van szó, hogy egyszerűen felkerül valamelyik streaming-szolgáltató katalógusába a film, hanem arról, hogy 20 dollárért 48 órára kikölcsönözhetjük online. A nagy pszichológiai kérdés tehát az, hogy vajon a nézők miként élik majd meg ezt a helyzetet:

  • Úgy, hogy szuper, mert két/három/négy/öt mozijegy árához, illetve parkolási díjhoz és családi méretű popcornhoz képest egész olcsón kihozhatnak egy otthoni mozizást,
  • vagy inkább úgy, hogy ez kész rablás, hiszen a Netflixen ennek az összegnek a töredékéért megkaphatják egy teljes hónapra a világ összes filmjét és sorozatát.

Ez majd április 10. után elválik, az mindenesetre biztos, hogy az amúgy is egyre nagyobb teret nyerő streaming-szolgáltatók pozíciói még tovább erősödnek az otthon rekedt tömegek film- és sorozatéhségének köszönhetően.

Fontos ugyanakkor, hogy a streaming-boom nem helyettesítheti a moziforgalmazást, amely még mindig a nagy stúdiók stratégiájának fő pillére. És most nem esztétikai, hanem szigorúan üzleti értelemben véve. Ami ugyanis egy 90 millió dollárba kerülő Trollok a világ körülnél még inkább csak kockázatosnak nevezhető, az egy félmilliárdos költségvetésű gigaprodukciónál már bombabiztos öngyilkosság. Ezért ne várjuk, hogy egy Fekete Özvegy vagy egy Mulan méretű film valaha a Disney Pluson debütál majd, mert a mozijegyek nélkül soha az életben nem tudná visszatermelni a marketinggel együtt dollármilliárdos büdzsét. (Persze azért a Disney is variál: a tavaly ősszel bemutatott Jégvarázs 2-t például az eredeti terveknél hónapokkal korábban feltette a Disney Plusra). Ugyanez igaz az új Bond-filmre is, és az is árulkodó, hogy a Universal sem az új Minyonokkal vagy a Halálos iramban-nal kísérletezget, amelyeknél muszáj biztosra mennie.

Fotó: Balogh Zoltán /MTI

A nézők mindig visszatérnek?

A mozis forgalmazásra tehát továbbra is hatalmas szüksége lesz Hollywoodnak, a kérdés, hogy a mozik túlélik-e a válságot, és ha igen, milyen állapotban. Sokan abban sem biztosak, hogy az újranyitás után az otthoni filmezésre még jobban rászoktatott nézők szívesen tódulnak-e majd tömegesen a zsúfolt vetítőtermekbe. A Hollywood Reporternek nyilatkozó mozilánc-tulajdonos, Mark Cuban nem aggódik ezen, mert szerinte az emberek alig várják, hogy újra eseményekre, koncertekre, meccsekre és filmvetítésekre mehessenek. Ő a streaming-szolgáltatók felívelésétől sem fél, több mint tíz éve érvel amellett, hogy a 90 napos vetítési időablak leszűkítése nem tántorítaná el az embereket a moziba járástól.

Az embereknél mindig fel fog lépni a kabinláz, a punnyadjunk be, és nézzünk egy kis Netflixet hosszú távon nem egy csábító lehetőség egy randira készülő 16 éves számára, legalábbis nálunk semmiképp. Az emberek visszatérnek majd a régi szokásaikhoz, amint elhiszik, hogy a környezetük biztonságos. Korábban is sújtották már tragédiák a szórakoztatóipart, és a nézők mindig visszatértek. Nem hiszem, hogy most másképp lenne

mondta az optimista milliárdos, akinek saját profi kosárlabdacsapata is van (Dallas Mavericks), így nemcsak a filmszakma, de az NBA leállásában is érintett. Ám nem mindenki olyan nyugodt, mint Mark Cuban. Március végén több neves rendező is megkongatta a vészharangot: a Vaskabátokat és a Baby Drivert rendező Edgar Wright például arra buzdított mindenkit, hogy a kijárási korlátozások idején is támogassa a mozikat, különösen a független vetítőhelyeket, nehogy arra kelljen rádöbbennie a járvány után, hogy a kedvenc moziját végleg bezárták. Az amúgy is megrögzött nagyvászon-párti Christophar Nolan pedig a Washington Postban jelentetett meg egy szenvedélyes nyílt levelet, amelyben a moziknak nyújtott állami támogatás mellett érvelt.

Mikor az emberek a filmekre gondolnak, először a sztárok, a stúdiók és a csillogás jut eszükbe. Ám a filmipar ennél sokkal többől áll: a jegypénztár mögött állókból, a mozigépészekből, a jegykezelőkből; azokból, akik elhozzák a filmeket, akik reklámozzák a mozit, és azokból, akik a mosdóhelyiségeket feltakarítják

– írta a Batman-trilógia, a Tökéletes trükk és Dunkirk rendezője, aki szerint ezzel a segítséggel nem pusztán az iparág 150 ezer bajba jutott dolgozójának tartozunk, hanem saját magunknak is. A vírus ugyan rámutatott, hogy vannak fontosabb területei az életnek a moziba járásnál, de a filmek szerinte fontosak lehetnek a társadalmi felépülésben.

A krízis után minden korábbinál nagyobb szükségünk lesz a kollektív emberi elköteleződésre, hisz együtt kell élnünk, nevetnünk és sírnunk (…) Szükségünk van arra, amit a filmek kínálnak számunkra. Meglehet, velem együtt azt gondolták, hogy a surround hangzás, a csoki, az üdítő és a popcorn vagy a filmsztárok miatt jártak moziba. Pedig nem. Egymás miatt

– írta a rendező, aki reméli, hogy az amerikai kongresszus is hasonlóan ítéli majd meg a helyzetet, és mentőövet dob a moziknak.

Az persze nemcsak a moziláncokra, de az egész szórakoztatóiparra (és nyilván egyéb ágazatokra is) igaz, hogy a legnagyobb bajba épp azok kerültek, akik addig is a legkiszolgáltatottabb helyzetben voltak. Vagyis olyan dolgozók, akiknek nincs vagy alig van megtakarításuk, most pedig egyik napról a másikra elvesztették bevételi forrásukat, illetve, akiknek home office-ra sincs lehetőségük.

120 ezer filmes és színházi dolgozó marad munka nélkül
Rettentő nehéz helyzetbe kerültek a járvány miatt.

Ahogy mi is megírtuk, az egyik legnagyobb színházi és filmes szakszervezet már március közepén az amerikai kormányhoz fordult segítségért, mondván, hogy 150 ezer tagjuk veszítheti el a munkáját. A járvány Magyarországon is hasonlóan nehéz helyzetbe hozta a színházi szakembereket és filmeseket, ezért a Nemzeti Filmintézet segélyalapot hozott létre a hirtelen munka nélkül maradt szabadúszók megsegítésére.

Kiemelt kép: Alexandr Kryazhev /Sputnik /AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.