Amit meg egyáltalán nem tudtam megbocsájtani, hogy nagyapám halálos ágyához – hiába kértem, hogy engedjen el, mert már csak órái voltak hátra -, nem tudtam elmenni, mert Enikő mindenáron próbálni akart. Én meg hülye voltam és maradtam. Végül nem tudtam elbúcsúzni tőle. Azt hiszem, ez jól érzékelteti, hogy egyes esetekben mennyire nem tudott józanul mérlegelni
– ezt mondta a hvg.hu-nak Lengyel Tamás színész, aki 2017 előtt hosszú évekig volt a Vígszínház társulatának a tagja.
Mint az ismert, hamarosan a fővárosi közgyűlés dönthet a Vígszínház igazgatói posztjáról, és egyre többen szólalnak fel a jelenlegi vezető, Eszenyi Enikő módszerei ellen. Elsőként a 24.hu-nak nyilatkozott Fenyvesi Lili, aki rendezőasszisztensként dolgozott Eszenyi mellett, és elszenvedője volt a verbális erőszaknak. Rajta kívül a ma már Németországban élő Néder Panni szintén beszélt, aki 2010-ben a Túl a Maszat-hegyen című darab rendezésén dolgozott. Nem sokkal később olyan színészek álltak ki Fenyvesi Lili és Néder Panni nyilatkozatai mellett, mint Stohl András, Kovács Patrícia, Molnár Áron és Hevér Gábor. Kiemelték, hogy igenis volt köze az Eszenyi által teremtett légkörnek a távozásukhoz.
Lengyel Tamás most azt mondja általánosságban, hogy Eszenyi próbáin nem tudsz soha jót csinálni.
Sokat szorongtam, sokszor volt lelkiismeretfurdalásom, és nem éreztem magam szabadnak, viszont meghasonlottnak és kiszolgáltatottnak annál többször. Nem akartam, hogy az egészségemet felőrölje. A fő probléma az őszinteség, a párbeszéd hiánya volt. A sok hazugság és megtévesztés. Ezenkívül sokszor azt éreztem, visszaélnek a színészek bizonytalan egzisztenciális helyzetével. Voltaképpen ez egy fegyver volt, így az ember befogta a száját. Idézhetném például A lovakat lelövik, ugye? egyik próbáját, amikor az igazgatónő viccesen azt mondta, ha nem tetszett neki valami, hogy „kiestél, nem baj, sok munkanélküli színész van.”
A színész arról is beszélt, hogy miért nincs hatékonyabb érdekvédelme a színészeknek.
…egyrészt a színészek nincsenek tisztában a jogaikkal, és hiányzik a valódi szakszervezet. A valódi szakszervezet ereje a tagokban és a vezetők képességében rejlik. Nem elég néhány ember, mert a néhányat kirúgják, a többivel meg személyes alkuk köttetnek. Így nem tud kiállni az érdekekért. A többségnek benne kell lennie, és a vezetőknek képzettnek kell lenniük. Hisz ez ugyanúgy egy szakma.
Összességében pedig azt mondta az Eszenyi-ügyről:
Ez számomra megtisztulás. Végre megszabadulhatok ezektől a dolgoktól. Nem kell többet tettetni, és válaszolhatok őszintén a kérdésekre.
Kiemelt kép: Bata Éva (b) Kitty, Lengyel Tamás (k) Edward és Bereczki Zoltán (j) Tim szerepében Nina Raine Nemek és igenek című darabjának fotóspróbáján a Centrál Színházban 2019. február 28-án. Az előadást Puskás Tamás rendezésében március 2-án mutatják be. MTI/Mohai Balázs
