Nyolcvanhét éves korában meghalt Stephen Joyce, James Joyce unokája és utolsó egyenesági leszármazottja, aki féltve óvta és gondozta nagyapja, az Ulysses szerzője írói hagyatékát. 1932-es születésekor nagyapja verssel, az Ecce Puer cíművel köszöntötte. Stephen Joyce Párizsban született, és az OECD-nek, azaz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek dolgozott, mielőtt nagyapja hagyatékának gondozását kezébe vette.
Kemény kézzel őrizte az író örökségét, olyannyira, hogy 2004-ben még az ír kormányt is perrel fenyegette, hogy így akadályozza meg, hogy az évről évre megtartott Bloomsdayen, amely az Ulysses főhősének a regényben megírt napját, és magát a regényt ünnepli, felolvashassanak a könyvből. De számtalan irodalomtudóssal is összeveszett, akik nagyapjáról merészeltek könyvet írni, emellett nem volt hajlandó engedélyezni, hogy nagyapjának műveiből idézzenek. Egy 2006-os interjúban egyenesen kártevőknek nevezte az akadémikusokat, akik olyanok, mint az tetvek és a patkányok, és akiket ki kellene irtani.
Nem csak nagyapám munkásságának tisztaságát védem és őrzöm, de azt a keveset is, ami a Joyce család privát szférájából megmaradt.
– nyilatkozta. Amikor tehát 2011-ben lejártak James Joyce műveinek szerzői jogai, megkönnyebbült a fél irodalmi közösség, ez után ugyanis nem kellett attól tartaniuk egyszerű közembereknek, hogy pert kapnak a nyakukba, ha netán nyilvános helyen idézni merik Joyce valamely művét. Ezzel együtt Stephen Joyce munkásságát mindenki elismeri, még azok is, akiknek megnehezítette a dolgát.
