L. Simon László: Magyarországon semmi nem sérti az alkotói szabadságot

Átlátható, kiegyensúlyozottabb, tisztább színház-finanszírozási formát fogunk bevezetni

– jelentette ki Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár szerdai sajtótájékoztatóján, az Országházban, aki azt is hozzátette, hogy „nem lehet, hogy míg Európában vezető helyen vagyunk a GDP-re és a lakosságra jutó színház-finanszírozás mennyiségében, addig az államnak ne legyen semmiféle joga, hogy kontrollt gyakoroljon, beleszólási joga legyen a színházaknak a működésébe”.

Lesznek olyan színházak, amelyeket az állam tart el, olyanok, amelyeket az önkormányzat önállóan működtet, és lesznek közös működtetésű színházak, ahol az állam és az önkormányzat megegyezik, hogy milyen rendszerben működjön az adott színház

– fogalmazott.

A legtöbbet támadott intézkedések kikerültek a kulturális törvényjavaslatból

A törvényjavaslatból kikerült a Nemzeti Kulturális Alap átalakítása, az emberi erőforrás miniszter egyetértési joga a színházigazgatók kinevezéséhez, és a független színházak támogatásának tilalma is.

Úgy vélte, a keddi vitában négy órán keresztül olyan érdemtelen támadásokat kellett elviselniük, amelyeket hamis állításokra alapoztak. Nem igaz, hogy a magyar kormány „elvenné a levegőt a független előadó-művészeti szférától”, ezzel szemben egyre több forrás jut nekik, ahogy az sem, hogy Kásler Miklós akarná kinevezni a színházigazgatókat, viszont az önkormányzatok a saját fenntartású intézményeikben kinevezhetik az igazgatókat, a közös fenntartásúakban pedig egyeztetési folyamat zajlik. Fekete azt is cáfolta, hogy „az NKA-t be akarná bárki szántani”, a Nemzeti Kulturális Alap a magyar művészeti élet egyik legstabilabb, legdemokratikusabb finanszírozású formája, mondta.

L. Simon László (Fidesz) arról beszélt, hogy fontos a kulturális intézményrendszer működésének stabilitása és egy olyan átlátható finanszírozási rendszer kialakítása, amely szakmailag indokolható. Elmondása szerint a keddi vita alacsony színvonalú volt, az ellenzék „folyamatosan arról beszélt, ami ebben a törvényjavaslatban nincsen benne és ami ebből a törvényjavaslatból nem következik”.

A színházas tüntetés szervezői: A kormány megijedt, de folytatjuk!

A szabad színházakért, a kultúra függetlenségéért tartott hétfői tüntetés szervezőjével beszéltünk, mit szólnak a végül benyújtott törvényjavaslathoz és hogy így megtartják-e a demonstrációt.

Kifejtette azt is, hogy az NKA-val kapcsolatos kormányzati elképzelések nincsenek összhangban azzal, ami a vitában elhangzott és a sajtóban megjelent, és az az ellenzéki megközelítés, hogy az állam államosítani akarná az alapot, arról tanúskodik, hogy „alapvető fogalmakkal sincsenek tisztában, nem értik az államháztartási rendszernek a működését”.

Szó sincs arról, hogy egy jelenleg is tisztán állami szervet a kormány államosítani akarna

– jelentette ki.

A képviselő azt is megjegyezte, hogy az ellenzéki felvetésekkel szemben a törvényjavaslat nem foglalkozott a könyvkiadói rendszer átalakításáról, bár „bőven lenne ott is mit átalakítani”.

L. Simon sajnálatosnak tartja, hogy az ellenzék a vitát az alkotói szabadság megsértése irányába vitte, mert Magyarországon semmi nem sérti az alkotói szabadságot. Ez a törvényjavaslat nem arról szól, hogy bárkinek meg akarná mondani a kormány, hogy miként gondolkodjon művészetről vagy kultúráról, és mit tartson jó, értékes műnek, fogalmazott.

Megszavazták a kulturális törvény módosítását

A fideszes többség akarata érvényesült.

L. Simon László szerint a javaslat ezzel szemben arról szól, hogy joggal várják el az adófizetők és a kormány a fenntartóktól, hogy ha saját intézményeket működtetnek, azok fenntartásához kellő anyagi támogatással is járuljanak hozzá. Arról is beszélt, hogy a keddi vitában kiderült, ha Karácsony Gergely főpolgármester nevez ki vagy nem nevez ki egy színházigazgatót, az demokratikus, legitim és szakmailag elfogadható, de ha az állami fenntartású intézmények vezetőjét a miniszter nevezi ki, az nem demokratikus, hanem megkérdőjelezhető. Ez kettős mérce, amit visszautasítunk.

A keddi vita során a Gothár-ügyről L. Simon számára az derült ki, hogy azt „álszent módon elkenték”, és ha nem került volna a nyilvánosság elé az ügy, máig nyugodtan végezhetné a munkáját a színházban és a Színművészeti Egyetemen Gothár Péter.

Fekete Péter végül elmondta, a törvénytervezet előkészítése hosszú évekre nyúlik vissza, és egy előkészítés során sokféle ötlet merül fel, sokféle munkaanyag készül. Elítélte, hogy ha ezekből a munkaanyagokból „bárki kilop egyet a minisztériumból, esetleg azt manipulálja, megváltoztatja”, és azzal a közhangulatot befolyásolja, olyan híreket terjeszt, amelyek miatt az emberek kimennek az utcára.

Nagyon komoly felelőtlenség politikai célok alapján felhergelni főleg az ifjúságot valami ellen

– mondta.

L. Simon László közölte: nem azzal kell foglalkozni, hogy milyen munkaváltozatok voltak korábban, hanem azzal, amit benyújtott a kormány, és abban egy szó nincs arról, amiről a sajtóban beszéltek. Ezzel együtt az NKA reformálása aktuális és fontos kérdés, tette hozzá.

„Mégsem vagytok a kultúra gyilkosai?” – a szabad színházakért tüntettek

Pintér Béla szerint a fideszesek megijedtek hogy a pokolban kipeckelt szemmel kell Balázs Péter rendezéseit nézniük. Karácsony Gergely azt mondta, küzdelmes évek jönnek.

(MTI)

Kiemelt kép: Fülöp Dániel / 24.hu