Fekete István (1900-1970) távolról sem csak a gyerekeket és tizenéveseket megcélzó regényei a XX. századi magyar irodalom fontos darabjai, hiszen A koppányi aga testamentuma (1937), a Vuk (1940/1965), a Kele (1955), a Lutra (1955), a Tüskevár (1957) és a Bogáncs (1957) történetét ma is milliók ismerik, azt azonban kevesen tudják, hogy a történeteinek több esetben volt némi valóságalapja.
Így volt ez az otthonától elszakadt pásztorkutya, Bogáncs esetében is, aki egy idős juhász mellől előbb egy cirkusz csodakutyájává válik, majd egyre messzebb kerül az otthonától, végül azonban vándorlás után visszajut az idős férfihoz – derül ki a Múzeum Antikvárium eheti árverési katalógusából, melyben Fekete könyvtárának néhány kötete, illetve általa küldött képeslapok és fotók is felbukkannak, köztük egy, az igazi Bogáncsról készített felvétel:
A 11,8×8,8 centiméteres fotó a leírás szerint jó eséllyel 1953-1954 telén készült, hátoldalán pedig az író sajátkezű sorai állnak:
Bogáncs figyelő „stellung”-ban. Mindent meg akar érteni és hiába magyarázom neki, hogy nem érdemes…
Az árverés 24. számú tételeként kalapács alá kerülő kép harmincezer forintos kikiáltási áron indul, de ennél jóval többért is gazdára találhat majd.
