Hollywood felépítésében számtalan magyar emigráns vett részt: a Paramount stúdió atyja, Adolph Zukor, a Foxot megteremtő Fried Vilmos (William Fox), a Casablancát rendező Kertész Mihály (Michael Curtiz), a komikus Szőke Szakáll, a Peter Lorre-ként ismertté vált Löwenstein László, a Drakulaként a filmtörténetbe vonult Lugosi Béla, de az Álomgyár a színészeket csodaszernek kikiáltott krémekkel és kozmetikumokkal ápoló kozmetológusok és bőrgyógyászok – így a tucatnyi legendának segítő Ernő László (azaz László Ernő) – nélkül sem lett volna ugyanaz.
Az 1897-ben, Erdélyben született László előbb a Magyar Királyi Orvostudományi Egyetem Bőrgyógyászati karán, majd Berlinben, a bőrgyógyászat atyjaként emlegetett professzor, Max Joseph szárnyai alatt csiszolta a tudását. 1921-ben kezdett praktizálni Budapesten, és azonnal egy meglepő állítással próbálta meg megváltoztatni az emberek gondolkodását: azt kérte, hogy az elterjedt arctisztító krémek helyett a nők
A fiatal szakember villámgyorsan emelkedett ki az ugyanazon szakmát viselők tömegéből, köszönhetően annak, hogy a pattanásos arcbőre miatt mély hullámvölgybe került Habsburg Stefánia belga hercegnő ugyanis az ő, nem csak sebeket fedő, de gyógyító, számára kifejlesztett krémje, a Phormula 3-1 segítségével jött rendbe, majd a kor ünnepelt színésznője, Gombaszögi Frida is Lászlóhoz fordult, hogy segítsen eltüntetni az arcát ért két lövés okozta sebhelyét, amit egy nyilvánvalóan pszichiátrai kezelésre szoruló férfi okozott neki, mielőtt saját maga ellen fordította volna a fegyverét.
Ez a kezelés is sikerrel járt, így Frida sebe nem csak hogy eltűnt, de minden addiginál magabiztosabban állhatott vissza a színpadra. A gyógyulás a megbecsülésnél és a siker érzésénél jóval többet adott az orvosnak: ekkor ismerte meg ugyanis a szintén színészi pályára lépett Gombaszögi Irént, Frida testvérét, aki később a pályáját is elhagyta, hogy az időközben férjévé vált orvossal együtt dolgozzon.
Az eredményes kezeléseknek köszönhetően az 1927-ben, a Szervita téri Rózsavölgyi-házának félemeletén belgyógyász testvérével, László Vilmossal együtt megnyitott orvosi gyógykozmetikája is óriási népszerűségnek örvendett: főrendek, művészek, valamint az európai országok felső tízezreinek képviselői fordultak hozzá segítségért, de Ernőék a postán érkezett hosszú levelekre is válaszoltak, egyáltalán nem ragaszkodva a személyes megjelenéshez.
Ezen a ponton nyilván már csak idő kérdése volt, hogy a szépség angyalaként emlegetett László Ernő a külföldi társai útjára lépjen, és saját nevét viselő kozmetikumokkal lépjen piacra – így születtek meg a dr. med. Laszló feliratot viselő tégelyek és tubusok, melyek további elismerést hoztak a gyógyítást és kozmetológiát elsőként ötvöző, a bőr ideális pH-állapotának fontosságát felismerő orvosnak, aki azt vallotta, hogy munkája
Ernő nem csak ebben volt első, hiszen a ma is létező cég honlapja szerint
Tehetségére természetesen külföldön is felfigyeltek, így 1937-ben a magyaroktól zsongó Hollywoodban találta magát, ahol a Warner Brothers felajánlotta neki a sminkrészlegének vezetői székét. László nem élt a lehetőséggel, kapcsolatait két évvel később azonban kamatoztatta, hiszen az Európában történő politikai változások miatt feleségével együtt az Egyesült Államokba emigrált.
1939 őszén a New York-i Ötödik sugárút 677. szám házának óriási – ma a Microsoft egy üzletének otthont adó – terében megnyitotta a hamarosan fogalommá vált Erno Laszlo Beauty Institute-ot, ami a leginkább tehetős réteg problémáira kívánt megoldással szolgálni, noha a tulajdonos gyenge angoltudása miatt nem látszott sok esélye a sikerre.
A szerencse mégis mellé szegődött, hiszen az amerikai orvosi engedélyét ugyan nem kapta meg, a nyelvet pedig sosem sajátította el, az újszerű termékek és kezelések, valamint
a következő évtizedekben mágnesként vonzotta a hírességeket, köztük a kor ünnepelt színésznőinek számító Katharine és Audrey Hepburn-t, Greta Garbót, Grace Kellyt, Ava Gardnert, a Dienes Andor által felfedezett Marilyn Monroe-t és az első szupermodellként emlegetett Suzy Parkert, de a windsori hercegnő, a First Ladyként mindenki számára ismertté vált Jackie Kennedy, az író Truman Capote és a nagy vetélytárs Hubert de Givenchy és is a rendszeres vásárlók közé tartozott.
Erno Laszlo nem csak a bőrömet gyógyítja, de a lelkem is megnyugtatja
– vallotta a hasán lévő sebhelytől megszabadult Monroe, de a tehetős és híres vendégeket persze nem csak a csodás gyógyulások, illetve az odafigyelés, hanem a különböző szépségápolási rituálék is a márka mellett tartották. Ernő kétlépcsős technológiát dolgozott ki ugyanis az arctisztításra: a nők a tanácsait megfogadva így előbb egy olajos folyadékkal tisztították meg a bőrüket, majd egy stimuláló és fiatalító szappant kentek az arcukra – írja a cég honlapja.
A személyre szabott kúrák előbb csak egy magas konzultációs, illetve havidíj mellett voltak elérhetőek, 1951-től azonban a krémek – köztük a Stefánia hercegnőnek kifejlesztett 3-1, vagy a Monroe-nak adott 3-8 – lassan egyre több ember számára váltak elérhetővé: a harminc taggal indult, meghívásos alapon működő zárt hálózat 1954-re 25 ezresre nőtt, létszámát pedig ezen a ponton hosszú évekre befagyasztották.
1966-ban aztán egy kozmetikai óriás, a Chesbrough-Ponds segítésgével újra belépett a piacra, így már tömegek érezhettek ugyanúgy, mint Audrey Hepburn, aki egyszer kijelentette:
A szépségem egyik felét édesanyámnak köszönhetem, a másikat pedig Ernő Lászlónak.
Így persze elveszett a különlegesség varázsa, ez azonban a vásárlókat nem igazán érdekelte: a hetvenes évek derekán Woody Allen és Diane Keaton is rákapott a termékekre, sőt, a cég fekete iszapszappanja a legendás Annie Hall (1977) két jelenetében is feltűnt – kérdés persze, hogy ezt Allen, vagy az akkor néhány éve már a Chesbrough-Ponds tulajdonába vándorolt cég szerette volna-e inkább:
Gombaszögi Irén 1967-ben elhunyt, László Ernő pedig három évvel később újra nősült, majd az eladás után visszavonult a kutatói és fejlesztői részleg éléről, és második feleségének, Sibille Schulznak szentelte hátralévő idejét.
Az 1945-ben amerikai állampolgárrá vált korszakalkotó orvost hetvenöt évesen érte el a vég: egy szívroham következtében 1973-ban elhunyt, cége azonban ma is a felsőkategóriás kozmetikai cikkek piacának egyik meghatározó, Magyarországon alig jelenlévő márkája, mai vásárlói közt pedig Stinget, Madonnát és Yoko Onót is megtalálhatjuk.
A személyre szabott kezelések és tanácsadások rendszere azóta sem tűnt el teljesen: a legolcsóbb csomag évi 5 ezer dollárba (1,45 millió forint) kerül, ez azonban csak kezeléseket foglal magában – ellentétben a 8 ezer dollárért (2,3 millió Ft) elérhető Hollywood-csomaggal, amivel többek közt ezer dollár értékű termék is elérhető, sőt, az ügyfeleket a cég saját sofőrjei szállítják a szakemberekkel való találkozókra.
