Néhány hete veséztük ki a legnépszerűbb pesti piacokat, hogy miért bajos a korai záróra, és melyikben mit szerettünk, mit kevésbé. Így elmondhattuk például, hogy az Újpesti Piacon a méreténél fogva bárki megtalálja, ami kell, a Lehel szintén kiemelkedik a többiek közül, és így tovább. Volt miről beszélni, hiszen a belvárosban nem a magyar vásárlók kielégítése az egyetlen cél. A turistacsapdák óriási csábítást jelentenek a vásárcsarnoknak, és pont a legnagyobb büszkeségünk bukott el a Fővám téren. Budán már más a helyzet: ide nem a piacokért jönnek a külföldiek. A Budai vár és a Citadella elviszi a balhét, nekünk pedig megmaradhat a funkcionális vásárlás. Legalábbis azon a pár ponton, ami akad. Mielőtt ugyanis egy következő cikkünkben a kijjebb eső, valamint az ökopiacokkal foglalkoznánk, körbejártuk a szerény budai felhozatalt. A kontraszt óriási, és ilyenkor pláne sajnálhatja a Batthyány tér, hogy egy rendes csarnok helyett a felújítottan is szomorú Sparnak adta a teret. Így maradt számunkra az Óbudai Piac, a Fény utcai és a Fehérvári úti. Nem sok közös van bennük pár alap zöldség-gyümölcsön kívül, de Buda nem érdemli meg, hogy nagy általánosságban lesznobozzuk. A Fény utca nem a legolcsóbb opció, viszont Óbuda és Újbuda megmenti a budai részek becsületét, pláne ami az árakat illeti.
Óbudai Piac
A Flórián tér mögötti piac kilóg a sorból. Nem szép se kívülről, se belülről, az eladók között kevés a fiatal, és a vásárlóknál se nagyon látni (mondjuk hétköznap délelőtt voltunk). Az is sokat elmond, hogy az egész zsúfolt nyolcvanas, kilencvenes években átadott tető alatt mindössze egy darab zöldségesnél lehet kártyával fizetni (a helyi áru mellett itt sok az egzotikus gyümölcs és zöldség), az épületre pedig finoman szólva is ráférne egy ráncfelvarrás. Nem lenne ez rossz egyébként, régi vágású piac egy rakás kocsmával és kifőzdével a környéken, de azért az csak mutat valamit, hogy az egyik hobbiszakács kollégánk pár utcára lakik a Flórián tértől, mégsem jutott eszébe még a Kórház utca közelébe merészkedni.
Az egyik árus szerint a parkolási díj bevezetése, és a parkolás nehézsége sem segít rajtuk, ugyanis a többség nem vásárol ráérősen. Ez már csak azért is érdekes, mert nem az óbudai piac az egyetlen, ahol problémát jelent a parkolás, illetve a szabad helyek hiánya. Ha többen jönnének errefelé, azért kiderül, hogy lehet, hogy ez a piac a kínálatot tekintve nem sokat változott az elmúlt harminc évben, de minden alapot megkapni jó áron.
Megközelíthetőség: 3/5 (lehet, hogy nincs külön parkoló, de a Flórián üzletház fizetős parkolójában azért van hely, és a környező utcák sem veszik fel a versenyt a belváros zsúfoltságával.)
Árak (minél olcsóbb, annál több pont jár érte): 4/5
Összkép: 1/5
Kártyás fizetés: 1/5
Ebéd: 2/5
Választék (mennyire tudunk különleges hozzávalókat szerezni): 2/5 (Csak egy zöldségesnél voltak extrák.)
Fehérvári úti vásárcsarnok
A lelkes piacra járók és hobbiszakácsok körében van az érzés, amikor belépünk egy vásárcsarnokba, majd egyből elkezdünk vigyorogni. Izgulunk, hogy mennyi mindent kéne itt megvenni. Vagy mennyi mindent nem szabadna. Ha éppen céltudatosan vásárolunk, a legjobb helyeken valóságos kínzás, hogy megálljuk, hogy ne vigyünk haza még hatféle, amúgy éppenséggel halál fölösleges sajtot. Na, a Fehérvári úti piac pont ilyen. Amikor kiraktuk a pesti oldalról szóló cikkünket, kaptunk is egy félig felháborodott üzenetet, hogy az Allee melletti placcot milyen amatőr dolog kihagyni, elvégre veri az összes társát, de most jött el az ideje. A legtöbb embernek a saját környéke – és piaca – felé húz a szíve, de a Fehérvári úton tényleg mindenki boldog lesz – már akit boldoggá tud tenni egy igazán sárga csirke vagy egy óriási, házi krumplis kenyér látványa.
A hetvenes években még Halmos György tervezte a piramisra emlékeztető épületet, de a piac állapota és a nyitott szerkezet is megkívánta, hogy egy új, modernebb csarnok épüljön a régi Skála mellé (itt használták először a vonalkódot, és ez ma az Allee). Az új piacot Kertész András Tibor álmodta meg, és 2003-ban adták át. A lépcsőzetesség ugyanúgy megmaradt, és 16 év távlatából is praktikusnak bizonyult a piac. Csak úgy áramlik be a fény az elcsúsztatott szinteknél: olyan ez, mint egy felturbózott és upgrade-elt Lehel piac. Mindig jó látni, ha valahol nem kell hálóval fogni a vásárlókat, és egy átlagos hétköznap – amikor Óbuda, de még a Fény utca is kongott – ennyien vannak a Fehérvári úton. Az lehet, hogy az ebédidő kicsit feljavította az átlagot, de nem csak a fenti, zsúfolásig megtelt büfésor töltötte meg a csarnokot. És ha már kajánál tartunk, Újbuda ebben a kategóriában is erős. Megvan a szokásos fröccsös sarok és zsíros kenyeres vonal, a kifőzdés menü, de ha elsétálunk a kínálat végéig, pácolt, frissen sütött husist találunk. Egy hétköznapi menzán simán otthagyunk egy csirkés-salátás kombóért ezerötszáz forintot, ami különösen fáj, hogy ha semmi íze a csirkének. A Nincs abrosz nevő grillezőben viszont 790-890 forint körül mozogtak a pácolt tarják, szárnyasok és kolbászok a házi salátákkal a tzatzikitől a coleslaw-ig.
Az alsóbb szinteken pedig csak zöldséget, gyümölcsöt és húsokat, sajtokat látunk, amíg a szem ellát. Egyszerű dolgunk volt kiszúrni a legjobb pultokat úgy is, hogy egyáltalán nem vagyunk ismerősek a környéken. Ha a Fehérvári út felől lépünk be a kapun, egyből szembejönnek a rikítóan sárga tanyasi csirkék – többek között Dabasról – 1600 forintért kilónként. A legnagyobb sor viszont az a üllői Fazekas család standjánál volt, ahol a kolbászokért és sonkákért (2600 forint) állták ki az emberek a legalább negyed órás sorokat. Velük szemben pedig erdélyi kenyeret, mustárt és sajtokat találtunk. Az eladók egyedül arra panaszkodtak, hogy semmi lehetőségük a parkolásra, nincs megoldva a probléma, csak az utcán állhatnak le (az Allee-ba lehet maximum bemenni, de nekik sem ingyenes) így a parkolási díjat muszáj rápakolniuk az árukra.
Megközelíthetőség: 4/5 (A kocsival érkező vásárlók lehet, hogy fizetősen, de az Allee-ban bármikor találhatnak helyet, külön parkoló azonban nincs. Tömegközlekedéssel pedig pláne egyszerű az idejutás a metrótól a villamosig.)
Árak (minél olcsóbb, annál több pont jár érte): 4/5
Összkép: 5/5
Kártyás fizetés: 3/5 (a zöldségeseknél nem jellemző, de a húsos pultoknál sok helyen láttunk ilyen opciót)
Ebéd: 4/5 (A klasszikus menzára ezer meg egy opció akad, de a különlegességekből már nincs olyan sok)
Választék (mennyire tudunk különleges hozzávalókat szerezni): 4/5 (még Coeur de Boeuf paradicsomot is láttunk)
Fény utcai piac
A legdrágább piacként elhíresült csarnok szolgálja ki az igazán tehetős budai kerületeket, az elsőt, a másodikat és a tizenkettediket is. Lehet, hogy sok budai őslakos kesereg az árak miatt, de tulajdonképpen abszolút érthető, hogy a közönséghez igazítják az árakat, és a környező pékségek és klassz helyek sem véletlenül nőttek ki a földből egyik pilanatról a másikra.
Pedig a drága, de izmos (ős)termelős középső standokat leszámítva nem sok extrával szolgál a Mammut szomszédsága. Az mindenképpen pozitívum, hogy az emeleten széles a fűszernövények és virágok választéka. Nem sok helyen látunk szép bokros babért vagy ilyen élénk, cserepes rozmaringokat. Ahogy viszont végignéztünk a piacon, itt a szélső, már jóval olcsóbb zöldségesek jelentik a biztos pontot, és ha valaki a különlegesebb – sokszor első kézből – zöldségekre vágyik, az vagy ott találja a termelőket, vagy nem. Egy szerdai napon, húsvét előtt másfél héttel nem sokan voltak középen. Sőt, volt, akit kinéztünk magunknak, majd mire kettőt fordultunk, már sehol sem voltak a fűszerei. Résen kell itt lenni, de egy szombat délelőtt már zajlik az élet a Margit körút mellett.
Pesten annyira együtt mozogtak az árak, hogy nem volt értelme külön-külön felhívnunk a figyelmet a csirkemell kilójára, Budán viszont más a helyzet. Éppen a Fény utca miatt szedtük össze a húsvét idején népszerű idényzöldségeket, illetve a sonkát, hogy lássuk, tényleg rászolgált-e a piac a hírnevére. Az oldalsó üzletek alapján egyébként nem feltétlenül, de egy-egy őstermelőnél tényleg elhúztak az árak. A parázsburgonya (=újburgonya) kilója volt, ahol 1980 forintba került, és a boltokhoz szokott szemünknek is sok elsőre a 100 grammos bébispenót 500 forintért. Ezen kívül a spárga sem tartozik a legolcsóbbak közé (de nem veri a pár napja a Király utca és a Károly körút sarkán álló CBA 3000, azaz háromezer forintos, fél kilós, bizonyára szuper bio spárgáját).
Megközelíthetőség: 4/5 (A fizetős utca mellett ott a Mammut is, a tömegközlekedés pedig szintén szuper.)
Árak (minél olcsóbb, annál több pont jár érte): 2/5
Összkép: 2/5
Kártyás fizetés: 2/5
Ebéd: 2/5 (a lángoson és a gyroson kívül csak a környék marad)
Választék (mennyire tudunk különleges hozzávalókat szerezni): 4/5
A piacokat április második hetében jártuk be.
