A hajtóerőm a kíváncsiság. Hogy mi lesz akkor, ha ezt megcsinálom, vagy azt megcsinálom? Hogy fognak reagálni rá? Hogy tudom megvalósítani és eladni az embereknek? Ez egy ilyen challenge. Kihívás saját magamnak, mert nem muszáj csinálnom. De csinálom, mert érdekel
– így foglalta össze pár éve egy portréműsorban Andy Vajna, hogy mi mozgatta őt mesébe illően kalandos és sikeres pályafutása során. A kihívások elől tényleg soha nem futamodott meg, már gyerekként is Tom Sawyer és Huckleberry Finn voltak a kedvenc regényhősei, akik nem ültek meg a fenekükön, inkább kalandvágyból meglógtak otthonról, hogy világot lássanak. Erre az 1956-os forradalom után nyílt lehetősége, így ekkor meg is hozta első igazán bevállalós döntését, ami egy életre megpecsételte sorsát. Mindössze 12 évesen egyedül menekült el Magyarországról, hogy először Bécsbe, majd Kanadába utazzon, ahol a Vöröskereszttől kapott öt dollárt és átmenetileg egy magyar család fogadta be. A végső cél persze nem Kanada, hanem az Egyesült Államok volt, ahova a kis Vajna András már Budapestről is mindig vágyott, mert a menőség csúcsának tartotta. Kint élő nagynénje ugyanis küldött neki időnként amerikai játékokat, aminek az egész környék a csodájára járt.
Vajnát nem sokkal később követte a családja is, Los Angelesben találtak újra egymásra. Ám visszaemlékezésekben többször beszélt arról, hogy az az egyedül eltöltött év rendkívül önállóvá tette, megalapozva későbbi határozottságát és találékonyságát, ami a filmiparban szerinte létszükséglet. A filmmel amúgy hamar szerelembe esett. Gimnáziuma épp a 20th Century Fox stúdiója mellett volt, így osztálytársaival a szünetekben rendre átlógtak meglesni a forgatásokat, amíg észre nem vették és el nem kergették őket. Aztán persze a következő kicsengetés után megint szaladtak vissza leskelődni.
Paróka és koptatott farmer
A Kaliforniai Egyetemen operatőrnek tanult, de ezt pár év után otthagyta, hogy megalapítsa saját fotóstúdióját. Első vállalkozása azonban hamar bebukott egy súlyosabb síbaleset nyomán hosszúra nyúlt kényszerszünet miatt. Ekkor kezdett fodrászként dolgozni, majd egy gyerekkori barátjával, az ekkor már szintén Amerikában élő Koltai Gáborral összeállva, belevágott a parókabizniszbe. 19 évesen megint húzott egy merészet: elköltözött a számára teljesen ismeretlen Hongkongba, ahol parókagyárat hozott létre Gilda Fashion néven, közben pedig belevágott a koptatott farmerek gyártásába is. A távol-keleten alapozta meg egzisztenciáját, amit jelez, hogy mikor 1973-ban eladta a Gilda Fashiont, már csaknem háromezren dolgoztak az üzemben. És ekkor még mindig cska a húszas éveiben járt.
A parókaüzletből jött az első millió, a farmergyár eladásából pedig Hongkongban két mozit vettem, és filmeket kezdtem forgalmazni
– mondta Vajna a HVG-nek 2011-ben, frissen kinevezett filmügyi kormánybiztosként. A 70-es évektől egyre inkább a filmek felé fordult, de többször elmondta, hogy az üzleti kerülőutakat sem bánta meg, mert azok is nagy szerepet játszottak későbbi sikereiben. A paróka- és a farmer-üzlet ugyanis nemcsak pénzt, tudást is hozott, mert szerinte a producerkedés lényege, hogy mindent magába foglal, így egy producernek nincs a világon olyan szakma, amiből ne lehetne valami hasznosat tanulni.
Vajna beveszi Hollywoodot
Vajna jól ismerte fel a piaci rést, sokáig amerikai filmeket forgalmazott sikerrel a távol-keleten, de a 70-es évek közepén szintet lépett. A libanoni Mario Kassarral közösen megalapították Carolco Pictures nevű cégüket, ami pár év alatt a világ egyik legbefolyásosabb filmforgalmazójává nőtte ki magát. Vajna szerint a sikerüket annak köszönhették, hogy rengeteget jártak moziba és figyelték a közönség reakcióit. „Nem a kreatív vagy művészi szempontból közelítettük a szakmát, hanem az üzleti oldalról. Hogy mi az, amire a közönség vágyik, és azt hogy tudjuk előállítani” – mondta.
A csendestárs című krimi volt az első, amit már nemcsak forgalmaztak, de ők is gyártottak – így 1978-ban Vajna megkapta első produceri kreditjét a stáblistán. Erre a filmre már kevesen emlékeznek, az 1982-ben viszont a Rambo – Első vér meghozta a nagy áttörést, amelyben végül Sylvester Stallone vállalta az igazáért gépágyúval kiálló vietnámi veterán szerepét. Az akciófilm akkora pénzügyi siker lett, hogy a mai napig hömpölyögnek a folytatásai, amikből Vajnának még a második és a harmadik részben volt benne a keze producerként, Stallonénak pedig John Rambo éppolyan ikonikus szerepe lett, mint a szintén máig bokszoló Rocky Balboa. Ettől kezdve aztán beindult a futószalag és olyan hollywoodi klasszikusokban működött közre a következő bő évtizedben, mint az Emlékmás, a Terminátor 2 és 3, a Die Hard 3, az Elemi ösztön vagy az Angyalszív. Közben persze voltak bukásai is, a 80-as évek végén pedig megindult a Carolco auditvizsgálata. Az amerikai adóhivatal több mint egy évtizeden át próbálta feltárni Vajna és Kassar szövevényes offshore manővereit, amik miatt a cég részvényesei kollektív keresetet nyújtottak be ellenük. Az ügyek súlyát jelzi, hogy a filmtörténet két leghosszabb auditja és adócsalási vizsgálata fűződik a nevükhöz.
A nagy hazatérés
Bár csak kormánybiztosi kinevezésével vált a magyar filmipar első emberévé, már rögtön a rendszerváltás után szerepet vállalt itthon. 1989-ben alapította meg az InterComot, ami a hollywoodi filmek piacvezető forgalmazójává nőtte ki magát. A 90-es években Budapesten forgatták az általa készített Evitát, ami nemcsak pénzt hozott, de a hazai közvélemény hetekig Madonna- és Antonio Banderas-lázban égett miatta (sőt, ő volt az első, aki úttörőként már a 80-as évek elején is hozott Magyarországra hollywoodi produkciókat). Ekkoriban hozta össze az angol színdarabból adaptált kamaravígjátékot, A miniszter félrelépet, amely a mai napig a legsikeresebb magyar közönségfilm a maga 700 ezer nézőjével. Nem sokkal később összejött a filmben szereplő Dobó Katával, akivel 2006-ig voltak együtt, de utána is barátok maradtak. Dobóval ugyan nem házasodtak össze, 2013-ban viszont Vajna elvette Palácsik Tímeát, akivel haláláig együtt maradtak.
Az 56-os forradalom 50-ik évfordulójára készült el a Szabadság, szerelem, amelynek ő volt a producere. Igazán meghatározóvá azonban csak akkor vált, miután Orbán Viktor filmügyi kormánybiztosnak nevezte ki 2011-ben. A magyar filmipar többéves leállása után Vajna vezényletével jött létre a Magyar Nemzeti Filmalap, amelyet egészen haláláig ő irányított. Bőven kapott kritikát szakmán belülről és kívülről egyaránt, de azt senki nem vitatta, hogy ezen idő alatt a magyar filmek hatalmas nemzetközi sikereket értek el, ahogy azt sem, hogy személyes kapcsolatrendszerének jelentős szerepe volt a hollywoodi szuperprodukciók Magyarországra csábításában. A Saul fia Oscar-díjától és cannes-i Nagydíjától kezdve a Testről és lélekről Arany Medvéjéig és Oscar-jelöléséig számos elismerést begyűjtve rangos fesztiválokon. Hogy a példátlan díjeső milyen mértékben volt köszönhető Vajna tevékenységének, azzal ebben a cikkünkben foglalkoztunk. A kormányközeli újságokban tavaly felpörgő kultúrharcot ő sem úszta meg. Több lapban is hevesen támadták a Filmalap “balliberális elhajlásai” és a hazafias történelmi filmek állítólagos hiánya miatt, ami miatt sokan tartottak attól, hogy Vajnát hamarosan eltávolítják a filmbiztosi pozícióból, ő azonban még egy hónapja is magabiztosan nyilatkozott:
én még sohasem kaptam olyan visszajelzést, hogy rossz irányba megyünk a filmekkel, változtassunk, se a kormánytól, sem a miniszterelnök úrtól.
A médiamogul
Vajna nemcsak filmbiztosként volt meghatározó a magyar közéletben, de a kormányzati médiabirodalom kiépítésében is komoly szerepet vállalt a NER-ben. 2015-ben – a kegyvesztetté vált Simicska Lajossal rivalizálva – megvette a TV2-t, amelynek híradója, a Tények azóta élen járt az elfogult anyagokban és a Fidesz politikai ellenfeleinek lejáratásában. Az adót emiatt rengeteg kritika érte, de Andy Vajna nemrég egy interjúban úgy fogalmazott, hogy a TV2 műsorai az ő ízlése szerint készülnek, mivel ő a tulajdonosa. A tévécsatorna mellett a Rádió 1-et is megvette, amelynek hálózata az utóbbi években gyorsan terjeszkedett az országban.
Vajnát a személyes csapások sem kerülték el az utóbbi 15 évben. 2007-ben öngyilkos lett első házasságából született, 26 éves fia.
Nem is akarok túl lenni a tragédián. A fiam velem van mindennap. Minden órában, minden percben jelen van az életemben, és amikor visszagondolok, nagyon pozitív élményeim vannak azokról az időkről, amit együtt töltöttünk
– mondta Vajna Kadarkai Endre Arckép című műsorában. Pár évvel később rákot diagnosztizáltak nála, 2009-ben jelentette be, hogy legyőzte a betegséget. Mikor Orson Welles Aranypolgár című filmklasszikusa nyomán megkérdezték tőle, mi lenne az utolsó szava, amivel a halálos ágyán összegezné az életét, azt felelte:
Gondolkodnom kéne, ezt nem tudom rögtönözni neked. Még sosem gondolkodtam rajta, mi lenne az az egyszavú hagyomány, amit magam után szeretnék hagyni.
A Filmalap közleménye szerint Andy Vajna az elmúlt héten azt mondta közvetlen munkatársainak: “It is my passion to give back”, vagyis az volt a szenvedélye, hogy visszaadjon annak az országnak ahova született, és ahonnan 56-ban egy 12 éves, kalandvágyó kisfiú nekiindult a nagyvilágnak, hogy megcsinálja magát.
Kiemelt kép: MTI Fotó/Kollányi Péter
