A világ egyik leghíresebb temetője, a párizsi Père-Lachaise neve jó eséllyel mindenki számára ismerősen hangzik, hiszen falai között olyan nagyságok sírjával találkozhatunk, mint Guillaume Apollinaire, Honoré de Balzac, George Bizet, Molière, Frédéric Chopin, Gerda Taro, vagy épp Marcel Proust, a parcellák közt azonban igazi furcsaságok is feltűnnek – így például
Fotó: Wikimedia Commons
A végtelenül indokolatlan látvány előtt minden évben emberek állnak meg a hírességekhez való futás közben, a sír titkát azonban a legtöbben nem ismerik – pedig a megoldás sokkal egyszerűbb annál, mint a legtöbben gondolják.
Fotó: Wikimedia Commons
Az 1737-ben született Parmentier korában a franciák mai szemmel ugyanis elég furcsán viszonyultak a Dél-Amerikából származó növényhez: azt emberi fogyasztásra alkalmatlannak tartották, sőt, valószínűnek tartották, hogy akár még leprát is okozhat, bár az állatok takarmányát nyugodt szívvel egészítették ki vele.
A képet a francia hadsereg gyógyszerészévé vált férfi változtatta meg: a poroszok fogságába esve ugyanis azok egy jórészt krumpliból álló diétán tartották. Parmentier jó eséllyel meglepetten fedezte fel, hogy a burgonya igenis ehető, sőt, még leprát sem kapott tőle, így hazatérve szent céljául tűzte ki az éhező franciák gondjainak megoldását.
Fotó: Wikimedia Commons
A kérdést természetesen tudományos oldalról közelítette meg, így például egy kisebb füzetet is szerkesztett Tápláló zöldségek, amelyek a szűk időkben helyettesíthetik a megszokott ételeket címmel, de a figyelemfelkeltő előadásokat sem vetette meg: burgonyaföldet ültetett Párizs határába (majd őröket állított köré, hogy az emberek azt higgyék, olyan értékről van szó, amit megéri ellopni), vacsorapartikat adott, ahol burgonyaalapú ételek egész sorával próbálta meggyőzni az embereket azok hasznosságáról és tápláló erejéről. A partik vonzották a francia elit tagjait, de a fővárosban járó külföldiek is előszerettel vettek részt egy ilyen, hosszúra nyúló estén – így történhetett meg, hogy az egyik ilyen eseményen még az Egyesült Államok harmadik elnöke, Thomas Jefferson is feltűnt.
Mindezek fényében az már egészen hihetőnek tűnik, hogy állítólag még a francia forradalom ereményeként végül kivégzett XVI. Lajost és feleségét, Marie Antoinette-et is rá tudta beszélni arra, hogy burgonyavirágot hordjanak a ruhájukon.
Fotó: Luis Romero
A talán nem csak a jóindulat, de a feltűnési vágy által is vezérelt Parmentier néhány év alatt elérte, hogy a franciák megvetett étele az éhséget olcsón csillapító csodaszerré váljon.
Munkásságáért Napóleontól átvehette a becsületrendet, sírját pedig 1813-ben bekövetkezett halála után több mint kétszáz évvel is az éhező francia szegények életét megmentő növények gumói borítják.
