Már egy évvel ezelőtt tudtuk, hogy Cannes és a Netflix idén feszülnek egymásnak igazán. 2017-ben a francia filmfesztivál olyan kitétellel szigorította a szabályzatait, hogy az a híresen felhasználóbarát Netflixen biztos kifogjon. Sarokba akarták szorítani a streaming szolgáltatót, talán egy kicsit lelassítani az otthoni mozizás iránti igényt, viszont a Netflix sem engedett. Nem vittek filmet a cannes-i filmfesztiválra, és a tartalomért felelős igazgató, Ted Sarandos el sem ment Franciaországba, szerinte világos az üzenet. Bár Magyarországon még nem jelentenek valós fenyegetést a streaming szolgáltatók (Netflix, HBO GO) a kereskedelmi és kábelcsatornákra, pár éven belül szinte biztos, hogy felborul az egyensúly, nem lesz már egyeduralkodó a tévé és a mozi. A szélesvászon óriási harcot hív a házimozival, és a legtöbb alkotó nincs ugyan nyíltan a Netflix ellen, de azért egyértelműen mozipárti. A nemzetközi helyzet összefoglalója mellett magyar filmeseket, Herendi Gábort és a Cannes-ba vitt Egy nap operatőrét, Domokos Balázst is megkérdeztük, hogy mi a véleményük a témáról, és kell-e félni a Netflixtől.
Nem 2017-ben kezdődött a fesztivál és a Netflix botránya, de ekkor csúcsosodott ki. Cannes ultimátumot adott az óriáscégnek, hogy átgondolja a mozihoz fűződő viszonyát és üzletpolitikáját. Az egyik zsűritag, Pedro Almodóvar két netflixes, Cannes-ban versenyben lévő film, az Okja és a Meyerowitz Stories miatt akadt ki, és azt szorgalmazta, hogy ne lehessen díjat adni azoknak a produkcióknak, amiket nem láthatunk moziban. „A filmvászon mérete nem kéne hogy kisebb legyen egy széknél, amin ülünk” – háborgott a spanyol rendező. A Cannes-i Filmfesztivál igazgatója, Thierry Fremaux azonnal intézkedett, miután a Variety szerint még az évi 40 millió forintot hozó (120 ezer euró) állása is veszélybe került. Fremaux kockáztatott, amikor az Arany Pálma közelébe engedte a Netflixet, és ezt gyorsan korrigálta.
A fesztivál annak ellenére is vaskalaposnak számít, hogy az általános vélekedés szerint sem engedhetjük, hogy leáldozzon a mozinak. Nemcsak a Netflixet tiltották ki közvetve a mezőnyből, de a szelfiket sem nézik jó szemmel.
Egyértelműen nem a legfontosabb a dolog a világon. Cannes-ba mozizni megyünk, és nem szelfizni.
– nyilatkozta Fremaux a magukat fotózó hírességekről és stábtagokról.
Fotó: Loic Venance / AFP
A mobilos fotókat száműzték a vörös szőnyegről, és a régi rendet állítanák vissza azzal a lépéssel is, hogy a sajtóvetítések már nem előzik meg a fényűző premiereket. Az igazgató szerint ugyanis egy Twitter-bejegyzés nem egyenlő a filmkritikával, igenis tud várni 24 órát, hogy nyomtatásban (!) lássa viszont az újságírók véleményét. Cannes mintha direkt nem akarna haladni a korral, és megállította volna az időt évtizedekkel ezelőtt. Ennek viszont ellentmond, hogy a filmművészet mellett a modellek kapják a legnagyobb hangsúlyt, olyan celebek (Bella Hadid vagy Kendall Jenner), akik éppen a szelfikből és a követőikből szedték meg magukat.
De miért éppen a Netflix?
Ma már sok streaming szolgáltató létezik, amelyekre főleg a játékfilmek minőségével és színvonalával vetekedő vagy azokat leiskolázó sorozatok miatt figyelünk. A szolgálólány meséjét a Hulu gyártja, az HBO-nál ott van a Westworldtől kezdve a Trónok harcáig egy rakás A-kategóriás produkció, az Amazoné meg többek között egy elég jó sitcom, a Mozart in the Jungle és a Vikingek. A Netflix első saját komoly produkciójával, a Kártyavárral hívta fel magára a figyelmet, és a sorozatok mellett erősen ráfeküdtek a doksik és filmek gyártására is: csak 2018-ban összesen hétszáz saját gyártású tartalmat készülnek előállítani. A Netflix azonban van, amiben különbözik a társaitól: az előfizetői az elsők. Az megszokott, hogy a streaming cégek megfuttatják a filmjeiket a mozikban, hogy nevezhessék a nagy fesztiválokra őket, vagy az Oscarra. A 2017-ben két Oscar-díjat is elnyert A régi város forgalmazója az Amazon volt, de a mozikban láthatták először a nézők a filmet. A Netflix is teljesíti kötelezőt, néha megmutatják magukat a mozikban, de ez csak a szabályzásnak szól, olyan hamar leveszik a műsorról a produkcióikat.
Cannes Európa legfontosabb filmfesztiválja, nem mehetünk el amellett, hogy az új szabályozás értelmében a cannes-i filmeket be kell mutatni Franciaországban. Náluk viszont 36 hónapot, azaz 3 évet kell várni, míg a mozis bemutató után kijöhet a film az online felületeken. Ez teljesen vállalhatatlan a Netflix számára, és ezt valószínűleg a cannes-i igazgatóság is tudta, döntéshelyzetbe próbálták kényszeríteni a céget. „Hogy egy film a történelmünk része legyen, nem hagyhatja ki a mozit, a jegypénztárakat, a kritikákat, a rajongók lelkesedését, a díjkiosztókat, a könyveket és jegyzékeket” – Thierry Fremaux szerint ezt a klasszikus modellt a Netflixnek is tisztelnie kell.
Ebben van igazság, de a franciák olyan játékszabályokat teremtettek, amire a Netflix már nem bólinthatott rá. „Ha megmutatjuk a filmünket hatszáz embernek a cannes-i filmfesztiválon, akkor beleegyezünk abba, hogy ne mutassuk meg azoknak a millióknak, akik Netflixet használnak Franciaországban. Úgyhogy természetesen ezt nem fogadtuk el” – mondta Ted Sarandos programigazgató, hozzátéve, hogy nem moziellenesek, nem mozipártiak, csak felhasználóbarátok. Ettől függetlenül a Netflix nem olyan hülye, hogy kihagyja az egész fesztivált, azzal magával is kiszúrna, hiszen Cannes és társai a filmek versenye mellett egy órási filmpiac is egyben, ahol a forgalmazók megvásárolják a produkciók terjesztési jogait. Sőt, a Variety egyenesen úgy fogalmazott, hogy a fesztivál sikere a Netflix pénztárcájától, vagy éppen adakozó kedvétől függ, ahogy a Sundance-t is meglehetősen rosszul érintette, hogy a Netflix nem vitte el a nagyobb dobásokat. A nagy hollywoodi forgalmazók figyelmét leköti a látvány és a sok blockbuster, a művészfilmeknek meg nehezebb lehet platformot találni, vagyis a világpiacon a Netflix kaliberű (de idesorolhatnánk a többi streaming szolgáltatót is) cégek menthetik meg az indie és alacsony költségvetésű filmek terjesztését, míg a többieket lefoglalják a szuperhősök.
Fotó: Rachel Murray/Getty Images for Netflix/AFP
A mozi még nem halt ki
Az, hogy most a Netflix ott van-e Cannes-ban, inkább presztízskérdés, lemeccseli az új generáció az idősebbel. A felhasználók és a közönség szempontjából ennél sokkal fontosabb, hogy le lehet-e tenni a voksunkat egyik vagy a másik mellett, joggal kelt-e ki Steven Spielberg a Ready Player One sci-fi bemutatója környékén. Az Oscar-díjas rendező lefokozta a netflixes produkciókat a tévéfilmek szintjére, amik maximum Emmyt érdemelnek, de nem Oscart. A Dunkirk rendezője, Christopher Nolan pedig úgy fogalmazott, hogy érdekes koncepciója van a Netflixnek a moziról, hogy ennyire hisz abban, hogy minden néző a gép előtt és offline is egy napon kapja meg a szolgáltatást. Arra utalt, hogy a nagy elveikkel nem tartják fent a filmművészetet. Igazuk van vagy sem, azt azért jegyezzük meg, hogy mindketten blockbuster-rendezők, nem szorulnak a Netflixre, és a filmjeik is máshogy működnének csak a kanapéból.
Egyre gyakrabban kerül elő a téma, hogy a moziélmény mindenhol megvan-e, a Netflix tényleg minket véd-e a nagy egyenlőségével. Magyar filmeseket kérdeztünk meg, és kiderült, hogy nem nagyon fogunk olyan véleménnyel találkozni az alkotók körében, hogy csak Netflixre van szükség, semmi másra, és őket is ugyanúgy kell értékelni, mint a szokásos utat bejáró produkciókat.
Én is ahhoz a generációhoz tartozok, aki a mozit nagyon szereti és védi.
– mondta a 24.hu-nak Herendi Gábor, a Valami Amerika 3 és a Kincsem rendezője.
Fotó: Kallos Bea /MTI
Herendi viszont hozzátette, hogy Cannes döntése nem a fejlődést szolgálja, túlságosan konzervatív a fesztivál szemlélete, ő el tudja képzelni a klasszikus mozit a Netflix mellett. Az élmény azonban nem ugyanaz, a telt házas terem hozzátesz a filmhez, főleg a vígjátékok esetében.
A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a készülő Rossz versek rendezője, Reisz Gábor azon a véleményen van, hogy a filmeket együtt jó nézni, és beszélni kell róluk. Ráadásul az emberek otthon, egyedül kevésbé nevetnek. Szerinte rengeteg film sikerét éppen az határozta meg, hogy moziban mutatták be. Az online és nem online filmeket külön platformon kéne értékelni.
Reisz a vígjáték műfajánál maradva úgy fogalmazott, hogy szuper, ha felszabadulnak a nézők a film alatt, és a másikon is érzik, hogy lehet nevetni, egymást generálja a közönség.
Az alkotónak szüksége van arra, hogy közvetlenül megérezze a visszajelzést, nem mehet el a lakásodba – nem lehet tíz-húsz év múlva annyi visszacsatolás, hogy egy filmnek hány lájka van, vagy milyen értékelést kapott az iMDb-n.
Azt azért valószínűleg a Netflix is belátja, hogy egyes alkotások máshogy működnek moziban és otthon a négy fal között. Nem mindig tesz jót, hogy felállhatunk kajáért, elmehetünk pisilni, anélkül, hogy folyamatos bocsánatkérések közepette állítanánk fel egy komplett sort a teremben, viszont ha már kijelölték a szlogenüket, tartják magukat hozzá. A Cannes-ból éppen hazatért Egy nap operatőrét, Domokos Balázst is megkérdeztük, aki egy egészen más szempontot hangsúlyozott ki: a moziban biztos, hogy jó minőségben látjuk a filmeket,
Egy csöndes, sötét teremben nagyobb szélsőségekig mehet el az ember.
Fotó: Kallo Bea / MTI
A különbségek ellenére azonban nincs a Netflix ellen, sőt, csak máshogy kell hozzáállni egy tévére, iPadre, telefonra, projektorra, vagyis otthonra készülő filmhez. Kisebb képernyőre például több közelit venne fel. Domokos szerint viszont nem intézhetjük el annyival, hogy Cannes-nak vagy a Netflixnek van igaza. Régebben elég volt az az indok, hogy a mozi adta az igazi és egyetlen minőséget, de ez már nem ilyen egyszerű a technikai feltételek mellett. Egyfelől jogosak a kérdések és feltételek a Netflix felé, másfelől nem nézhetünk a végtelenségig hátra, és ragadhatunk a múltban, nem tévéfilmezhetjük le egy mozdulattal az online, streamelhető tartalmakat.
A Testről és lélekről producere, Mécs Mónika szintén aláírja, hogy van, ami nagyvásznon hatásosabban működik, amikor nincs a kezünkben egy távirányító. Ráadásul Enyedi Ildikó Oscarra jelölt filmje is elsősorban moziba való, olyan finomságok és képi megoldások vannak benne, attól függetlenül, hogy már otthon is kiváló minőségben lehet bármit nézni. Mécs szerint Cannes döntése inkább egyfajta tiltakozás, megpróbálják megállítani a folyamatot, de lehet, hogy ez még nekik se megy, és a Netflixé, illetve társaié a jövő.
Kiemelt kép: Vittorio Zunino Celotto/Getty Images for Kering
