A paleolit étrend egyáltalán nem új keletű, 1975-től egy gasztroenterológus, Walter L. Voegtlin taposta ki az ősember-diéta alapjait, a 2010-es évek első felében ért a csúcsra, de még mindig sok helyen látni a paleo sütiket a kávézók polcain. Anélkül vehetjük meg a mindenmentes brownie-t, hogy tudnák, miért volt annyira jó a vadászó-gyűjtögető homo erectusnak, mit kéne eltanulni tőle.
Az elmélet szerint a DNS-ünk nem tudta tartani az iramot a táplálkozási szokásainkkal, és az ősember nem küzdött a cukorbetegséggel, az elhízással, vagy daganatos betegséggel. Ebből pedig arra következtettek az okosok, hogy a húst hússal, mézzel, gyümölccsel és magokkal elve tökéletesen beleillik a 21. századi ember életébe. Annyi a feladata a paleóknak, hogy kizárják a szénhidrátokat és a tejet az étrendjükből, a krumplit a sok keményítővel el lehet felejteni a hüvelyesekkel és gabonafélékkel együtt. Az új trendeknek megfelelő szénhidrátcsökkentett irány, jó zsírokra való támaszkodás (a kókuszolaj használata) kapóra is jött a paleónak, elvégre abból baj nem lehet, ha a visszaszorítjuk a feldolgozott ételek mennyiségét, elhagyjuk a cukrot vagy a fehér kenyeret. Ráadásul egyes kutatások szerint a húsnak lehet köze az agy térfogatának növekedésben. Az viszont nem igaz, hogy a testünk nem alkalmazkodott volna a változásokhoz: az állkapcsunk fogaink is kisebbek lettek, a DNS a mezőgazdasággal együtt fejlődött. Sarah Tishkoff, a pennsylvaniai egyetem genetikusa úgy fogalmazott korábban a National Geographicnak, hogy az ember még mindig változásokon megy keresztül.
A paleolit életformájának jót tett, hogy sok híresség állt a mozgalom mögé ezzel is növelve a népszerűségét, Magyarországon is akadt követője bőven a celebek körében. Azt azonban érdemes tudni, hogy a vadászó-gyűjtögető ősember lehet, hogy az éves kalóriabevitelének harminc százalékát a hús tette ki, de ebben benne voltak az ínséges idők, nem mindig jutottak hozzá a vadhoz, és kevesebb ideig is éltek. Előbbi csak a sarkvidéki inuitoknál nem volt igaz, akik a halakkal és fókákkal fedezték az energiaigényük kilencvenkilenc százalékát.
Van az az általános történet, hogy a vadászat határoz meg bennünket, és a hús tett minket emberré. Őszintén szólva azt hiszem, hogy ez csak a sztori egyik fele. Persze, akarunk húst, de az ültetett élelmiszeren élünk.
– mondta szintén a National Geographicnak az a biológus, aki keményítőszemcséket talált fogból származó fosszíliákon, illetve kőszerszámokon, azt sejtetve, hogy már legalább százezer éve eszünk keményítőt, ami elég idő, hogy hozzászokjon a testünk az új alapanyagokhoz. Hogy a keményítöbblethez evolúciósan is alkalmazkodtunk, azt Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető tanára is megerősítette korábbi publikációjában.
Az ősemberek ihlette diéta továbbra is téma, gyakran jut el a paleóig az, aki életmódot akar váltani. Az nem rossz irány, ha az őseinkhez hasonlóan több rostot viszünk a szervezetünkbe. Egyes szakértők szerint elődeink száz grammnyi rostot is ehettek, míg mi ennek csak töredékét fogyasztjuk. Az viszont nem okos, ha a paleóra hivatkozva esszük halomra a marhahúst vagy a bacont, főleg nem nyersen. A paleo brownie meg általában annyit jelent, hogy kihagyták a lisztet és a fehér cukrot, de ez nem feltétlenül jár kéz a kézben a kalóriaszegény hozzávalókkal. Azt pedig nem árt észben tartani, hogy a PCOS-sel (policisztás ovárium) vagy inzulin rezisztenciával diagnosztizált pácienseknek eleve nem ajánlott a méz.
Kiemelt kép: Thinkstock
