Kultúra

Minél többen utálnak a szakmában, annál sikeresebb vagy

Inkei Bence
Inkei Bence

rovatvezető. 2018. 03. 18. 17:10

A Halott Pénz évek óta ott a legsikeresebb mai előadók között itthon, a zenekar alapítója és arca, Marsalkó Dávid szerint azonban a neheze csak most jön, amikor meg kell tartaniuk a hosszú évek alatt verbuvált közönségüket. Interjúnkban szóba került még, hogy miért egyedülálló a Halott Pénz tavaszi arénaturnéja, és hogy jobb volt-e régen, amikor még az emberek képesek voltak összekapni zenei ízléskülönbségek miatt.

Nem egyik pillanatról a másikra lettetek országosan ismert zenekar, viszont így volt pár év, amíg folyamatosan lépdelt előre a Halott Pénz. Te hogy élted meg azt az időszakot?

Az biztos, hogy az a 2013 és mondjuk 2015 közötti időszak volt a legizgalmasabb a Halott Pénz történetében. Ez három olyan év volt, amikor nagyon forrongott körülöttünk a levegő, akkor váltunk nagy zenekarrá, amely már húzónév lett a fesztiválokon, igazi fordulópont volt. 2004-ben kezdtem el ezen a néven zenélni, és 2012-ig számítanám a sikertelenebb időszakot, utána viszont jöttek sorban azok a számok, amik slágerek tudtak lenni, kezdve A feneked a gyengémmel. Ebben az időszakban nagyon sokan kezdtek ránk figyelni: amikor az ember hirtelen sikeres lesz egy szakmán belül, rengetegen akarják megismerni vagy barátkozni vele, és amennyire izgalmas időszak volt, annyira volt bezárkózás is a részemről. Nagyon közvetlen voltam előtte, de ez megváltozott, mert oda kellett figyelni, hogy kinek mit mond az ember. Akkor azt éreztem, hogy az emberek állandóan azt várják, hogy mikor bukik el ez a sztori, és ez azért elég nyomasztó helyzet. Ezért is érzem azt, hogy hamar elmentek ezek az évek, mert folyton arra figyeltem, nehogy elcsesszük – a menedzserünk azóta is azzal ugrat, hogy én nem tudom soha élvezni a dolgokat. De ettől még ez a pár év egy nagyon szuper időszak volt, életem eddigi legjobb évei: előtte soha nem voltak ilyen feladataim, soha nem dolgoztam ennyit, soha nem is voltam ennyit beteg és ennyire kimerült, de soha nem is élveztem ennyire semmit.

Ti is úgy éreztétek, hogy a Darabokra törted a szívem-feldolgozás volt az a lökés, ami ahhoz kellett, hogy a Halott Pénz a legelső vonalba kerüljön?

Abszolút van ebben valami, ha nagyon kell gócpontokat mondani, akkor A feneked a gyengém után a Valami van a levegőben volt a következő szintlépés, de a Darabokra törted a szívem tényleg még egy szintet tudott ugrani 2015-16 fordulóján, és nem sokkal utána jött ki a negyedik lemezünk is. Én is úgy emlékszem, hogy akkorra fogadta el a közvélemény rólunk, hogy oké, most már akkor ezek itt maradnak. Onnantól kezdve már nem kellett a fesztiválszervezőket sem győzködni arról, hogy nagyszínpadon van a helyünk, addigra érett be a gyümölcse annak a pár évnek.

Fotó: Marjai János / 24.hu

És akkor mi változott mára, hogy már stabilizálta a helyzetét a zenekar? Hová lehet innét továbblépni?

A hazai piacnak tényleg megvannak a korlátai. Ha szerencséd van, még ki tudod bővíteni a tábort a határokon túl, de mivel mi magyarul énekelünk, számunkra azok a területek jöhetnek szóba, ahol magyar lakosság él, ezért rendszeresen járunk is Erdélybe, Felvidékre, a Délvidékre, de voltunk már Londonban is, megyünk Münchenbe, Bécsbe, Berlinbe, ahol nagyobb számban laknak magyarok. Ez a behatárolt mennyiségű közönség csak korlátozott számú zenekart képes eltartani, és érthetően nagy a verseny azok között, akik be akarnak kerülni ide. Ezért szerintem hosszabb távon megtartani a közönséget sokkal nehezebb is, mint megszerezni, mert egy-egy slágerrel ma el lehet érni, hogy rád irányuljon a figyelem, de olyan közönséget építeni, aki áldoz is a koncertbelépőre, az baromi nehéz. Nagyon sok beszélgetést folytattam már arról, hogy egy 1500 forintos koncertjegy 2018 Magyarországán probléma, főleg vidéken. A kultúra az utolsó a sorban, amire az emberek költenek, hiszen az étel, a számlák, a gyógyszerek és így tovább mind-mind előtte vannak a sorban. Szóval nagyon kiszámíthatatlan a zeneipar, pár hónap alatt is változhat a helyzet. Nekünk az a célunk most, hogy minél tovább fenn tudjuk tartani ezt a státuszt, és még előre is tudjunk lépni, újabb feladataink legyenek, mert az tartja életben a brandet.

Azt mondtad, hogy évekig azt figyelték sokan, mikor buktok el, de mára elfogadta a közönség, hogy itt maradtok a színen. Ezek szerint már el is fogytak az ellendrukkerek?

Magyarországon, ha senki sem utál, nem is létezel, és minél többen utálnak a zeneiparban, annál sikeresebb vagy. Nagyon sokan szeretnének ott lenni a szakmában, ahol mi tartunk, és a magyar mentalitás itt úgy ütközik ki, hogy aki sikeres, azt nagyon sokan szeretnék aláaknázni. Én mindig felnéztem azokra, akik jól csinálják, amit csinálnak és profik, és lehet tőlük tanulni, és azt hittem, mások is így gondolják, de a zeneiparos tapasztalataim azt mutatják, hogy nem ez a mentalitás van többségben. A tavalyi évben jöttem rá, hogy sok emberről rosszul hittem, hogy a barátom, most már sokkal inkább megnézem, ki az, akinek megnyílok a szakmában.

Fotó: Marjai János / 24.hu

Nem lehet, hogy te voltál naiv kicsit?

Lehet, persze, mert mindig pozitívan álltam az emberekhez. Amikor elkezd sikeres lenni egy produkció, akkor sokan keresik a társaságod, de ha még egy pár év múlva is van képed sikeresnek maradni, akkor már inkább rosszindulattá alakul át ez. Szerencsére a közönségre ebből semmi nem igaz, továbbra is sokan hallgatnak Halott Pénzt. És egyébként sem vagyunk hálistennek ráutalva senkire, sosem voltunk kiadónál, mindent magunknak csinálunk, a saját lábán áll a zenekar. Annak, hogy ilyen nehezen, hosszú évek folyamán lett a Halott Pénzből sikeres történet, az az előnye, hogy az alapok is nagyon megerősödtek, és gyakorlatilag bármilyen problémát meg tudunk már oldani.

Divat lett mostanság az Arénában fellépni? Egyre több előadó próbálkozik meg vele az idén.

Hát igen, több előadó is koncertezik most ott: Majka, Kowalsky meg a Vega és Rúzsa Magdi is. A mi generációnkból eddig még senki nem lépte meg az Arénát. Mi viszont a többiekkel ellentétben nemcsak a budapesti Arénában játszunk, hanem a győriben és a debreceniben is, ezzel a három legnagyobb, fedett, hazai koncerthelyszínt is bevállaljuk, és ebben viszont egyedül vagyunk. Ez nem könnyű lépés, mert az Aréna másfajta közönséget vonz, mint egy Budapest Park, mi pedig ebben a 18-26 éves korosztályban vagyunk pont a legerősebbek, amely nem az Arénába járó közönség. Mivel azonban három év alatt hatszor már megtöltöttük a Budapest Parkot, azt éreztem, hogy kell valami új, mert csak így tudunk előrelépni. Az Aréna minden szempontból nagyobb kihívás, de a győri Audi aréna is ötezer fős, a debreceni Főnix-csarnok pedig hétezres, nekünk pedig kellenek a kihívások, hogy felrázzuk a közönséget és a zenekart is. Az elővételes jegyeladások eddig mindenesetre azt igazolják, hogy jól tettük. Az arénakoncert egész más látványvilágot és megszólalást igényel, olyat, amilyet a Budapest Parkban nem tudnánk megcsinálni, mert ott azért korlátozottabbak a lehetőségek. Ez egy fontos lépés most a zenekar életében, egy új szintre emelnénk ezzel a Halott Pénz-koncertélményt.

Fotó: Marjai János / 24.hu

Sokáig összezavartátok a közönséget azzal, hogy nem volt egyértelmű, a Halott Pénz az zenekar-e, vagy a te művészneved, ez akkor eldőlt azóta, ugye?

Igen, sokáig én voltam egyedül a Halott Pénz, de 2013 őszén átpozicionáltuk zenekarrá, és azóta már Dávid vagyok a Halott Pénzből. Ez a kettősség azért valamennyire a mai napig él: én vagyok az alapító, a producer, én írom a szövegeket, zenekarvezető is vagyok, és a kreatív dolgokat is én csinálom, de ettől még ez egy zenekar.

Az Aréna-turné után a következő logikus lépés az új album lesz?

Tervben van, mert jövőre lesz tizenöt éves a Halott Pénz-sztori, és valahogy ezzel össze is kötnénk. Egyébként már készülgetnek az új dalok folyamatosan, és nagyjából pont jövő tavaszra lehet ebből egy új album.

Ti is alkalmazkodtatok már annyira a változó zenefogyasztási szokásokhoz, hogy dalokra és klipekre, nem pedig albumokra építitek a stratégiát.

Igen, nálunk úgy van, hogy kijön pár dal, és ahhoz jön egy albumformátum utólag, amolyan gyűjtő funkcióval, átlag háromévente jelentetünk meg lemezt. Nagyon fura ez, hogy pár év alatt mennyire megváltozott a zeneipar ebből a szempontból. Ma például már a klipek dominanciája sem olyan erős, bár nagyon mennek még a szöveges videók, de a streaming erősödött fel borzasztóan, és még fokozódni fog, mindenki telefonon hallgat már zenét. A mi közönségünkön is azt látom már, hogy jóval kevesebb zenét hallgat YouTube-on, mint korábban: esetleg a klipet megnézi, vagy egyszer meghallgatja, hogy tetszik-e neki, de utána átmegy Spotify-ra vagy valamelyik streamoldalra, ez különösen az edukáltabb közönségre jellemző.

Fotó: Marjai János / 24.hu

Szerinted felültetesebb lett az emberek viszonya így a zenéhez?

Én még az a generáció vagyok, aki kazettát meg CD-t vett. Például e-könyvet se szeretek olvasni, azt szoktam meg, hogy a kezemben van a könyv, be tudom tenni a könyvjelzőt, nekem fontos ez a fajta kapcsolat egy könyvvel. Ugyanakkor ilyen köztes generáció is vagyok, hiszen viszonylag korán eljött az internet, de mindezekkel együtt sajnálom, hogy ma már nincs igazán igény zenei újságírásra, nem nagyon olvasnak lemezkritikát az emberek, nincsenek koncertbeszámolók sem, pedig én még szívesen olvasnék ilyeneket. Vagy például azért is kár, hogy nincsenek már zenei közösségek, nincsenek műfajok mentén szerveződő közösségek, mindenki összevissza hallgat mindent, ami nem baj, de a mai fiatalokat már teljesen más dolgok motiválják. A közösségek már nem stílusok mentén határozzák meg magukat, mint régen, amikor voltak hiphopperek, rockerek stb., hanem a közösség épp aktuális kedvencei határozzák meg stílustól függetlenül, hogy mit szeretnek. Nem is igazán van már igény a fiataloknál például a kritikára, hiszen úgy felgyorsultak a dolgok, hogy mire kijön egy lemezről a kritika, már rég túlléptek rajta. Az is egy vonzata ennek, hogy albumban már nagyon nehéz gondolkodni.

Mi volt az utolsó album, amit meghatározónak éreztél?

Hú, ez jó nehéz kérdés, mert én klasszikus lemezgyűjtő vagyok, de hogy új album, ami tetszett? A Spotifyt kell megnéznem hozzá, de legyen a Greta Van Fleet: ez egy fiatalokból álló zenekar, ami megszólalásig olyan, mintha Led Zeppelin lenne, az ő tavalyi lemezüket mondanám. Igaz, hogy ez is egy trendektől független koncept lemez, ami egy hetvenes évek hangzásvilágot akar hozni, de annak nagyon jó.

Amikor öt-hat éve a Halott Pénz megjelent a színen, akkor elég egyértelmű trend volt itthon a hiphop-színtér megerősödése, te is mondtad akkoriban, hogy az itthon divatos hiphop-stílushoz képest akartál bulizósabb zenéket csinálni. Most viszont látsz bármilyen trendet?

Leginkább azt, hogy az addig kicsit undergroundabb dolgok nagyon népszerűvé váltak: egyrészt még az MR2 rádió nyolc-tíz évvel ezelőtti fénykorában nagyon sok, addig csak szubkulturálisan népszerű előadóra csodálkozott rá a közönség, és jött egy időszak, hogy az emberek hirtelen elkezdtek magyar zenekarok koncertjeire járni. Ez meglátszott aztán a fesztiválok kínálatán is, és ez nagyon fel is frissítette a zeneipart itthon, de ez a folyamat aztán az elmúlt pár évben észrevehetően lelassult. Az is szembetűnő, hogy YouTube-on és egyéb digitális platformokon nem ez az élőzenés világ dominál, hanem inkább a rap, vagy a fiatalok által kedvelt trap-vonal, ezek pörögnek.

Fotó: Marjai János / 24.hu

A te zenészgenerációdnak szerinted mik azok a meghatározó közös alapélményei? 

Szerintem az internet felfutása mindenképpen ide sorolható, az emberek tényleg nyitottak, könnyebben rátalálnak új zenékre. Aztán amit már említettem, hogy az évtized elejétől kezdve menő lett megint koncertre és fesztiválra járni itthon, rájöttek az emberek, hogy van itthon egy csomó jó zenekar, lettek új koncerthelyszínek is, és ez egy nagyon jó időszakot eredményezett. Ami a mi esetünkben még fontos volt, hogy 2010 környékén elindult egy generációváltás a zenében, és akkor éreztem én is, hogy a része lehetnék ennek a folyamatnak, melyben több hely volt az új előadóknak, miközben sok addig népszerű zenekar kikopott. Ez teljesen logikus dolog egyébként: az a közönségréteg, amely addig koncertekre járt, az családot alapított, másfajta programokat keresett, és jön egy új korosztály, másfajta igényekkel és lehetőségekkel. Voltak aztán a tehetségkutatók, mint a Nagy-szín-pad!, melyből az elsőn mi is elindultunk, és hiába nem jutottunk a döntőbe, azon a nyáron minden fellépésünkön zúgott pont ezért a „nagyszínpad!”, volt, hogy emiatt percekig le kellett állnunk. Ez akkor nagyon segített abban, hogy egymásra találjunk a közönségünkkel.

Az jó dolog, ha a miniszterelnök megosztja a videótokat Facebookon?

Hát nem tudom eldönteni. Attól függ, mit oszt meg, mert a mi esetünkben ez egy teljesen semleges dolog volt, kommentár nélkül osztotta meg Orbán Viktor az Otthon című videónkat, de épp ezért nem is tudott vele senki sem mit kezdeni. Az se derült ki, miért osztotta meg, és egyébként is, a politikusok teljesen másként gondolkodnak. Nekem akkor okozott egy kis fejfájást a dolog, hiszen mi teljes mértékben távol tartjuk magunkat a politikától, de mivel ennek semmilyen folytatása nem volt, különösebb hatása nem volt ránk, és ma már maximum mosolygunk ezen.

Mondtad már a generációváltást, nem tartasz attól, hogy a következő ilyen váltásnak ti is áldozatul eshettek?

Dehogynem tartok, de amit tehetünk, hogy igyekszünk frissek és érdekesek maradni. Az, hogy egy zenekar 20-25 évig sikeres maradjon, az baromi nehéz, és erre kevés példát is látni: Lovasi, Ákos, Quimby, Tankcsapda, nagyjából ennyi. Ez egy extra VIP klub, ahová nagyon nehéz bekerülni, és nagyon szeretném, hogy a Halott Pénz is bekerüljön ide, de erre nincs garancia, se recept, de próbálunk az ösztöneink után menni, és jó dalokat írni, mert ez az alapja az egésznek.

Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Demonstrators hold flags of Europe and of Romania as they protest in the front of the Romanian Parliament in Bucharest March 6, 2018.
Hundreds of demonstrators from around the country staged a rally following a nation wide mobilisation on social media to protest against the corruption and against PSD, the ruling Social Democrat Party. Romania's justice minister launched a procedure to sack the popular and internationally respected head of the anti-corruption investigation body. As chief prosecutor in the DNA anti-corruption body, Laura Codruta Kovesi has helped bring a raft of corrupt officials to justice in recent years in one of the EU's most graft-ridden countries. / AFP PHOTO / Daniel MIHAILESCU
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.