Kultúra
Budapest, 2012. szeptember 5.
Kern András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész egy budapesti stúdió előtt 2012. szeptember 5-én. Élete első nagykoncertjére készül Kern András színművész, aki 1985 óta énekesként is népszerű és lemezeket ad ki. A magyar dal napján Pesten születtem címmel legsikeresebb dalaiból ad elő a Vígszínház színpadán.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Azzal a kurva nagy sármjával! – Kern András 70 éves

Bordás Gábor
Kránicz Bence
Bordás GáborKránicz Bence

2018. 01. 28. 07:00

Színész. Rendező. Humorista. Énekes. Sármőr. Pesti polgár. A „magyar Woody Allen”, a Vígszínház örökös tagja, a Lövölde tér trubadúrja. A miniszter úr, aki félrelép az „ellenzék titkárnőjével”. A ma hetvenéves Kern Andrásnak ezer arca van, és mi mindegyiket szeretjük. Erről szól rengeteg videóval feldíszített születésnapi cikkünk.  

KERN, A HUMORISTA

Bár több mint ötvenéves színházi pályája során Kern András számos nagy drámai szerepet eljátszott, sokan elsősorban komikus színészként ismerik, hiszen már az 1962-es Ki mit tudon parodistaképességének csillogtatásával nyerte el az ország rokonszenvét. Ekkor mindössze 14 éves volt.

Humorista tehetségét később a rádiókabaréban is kibontakoztatta: mint a társulat oszlopos tagja nem csupán előadóként, de szerzőként is jeleskedett. Máig emlékezetes száma például az abszurd humor hazai térnyerését évtizedekkel megelőző 1979-es Evőolimpa és a Nemzetközi kőművesverseny, vagy a köztudatba a levehető ajtajú NDK-turmixgépet beleégető Halló, Belváros.

Évtizedekkel később ugyancsak szállóigévé vált az „elfogtunk egy levelet” mondat, amellyel Kern a Heti Hetesben vezette fel fiktív leveleit, ezek gyűjteménye 2002-ben egy azonos című könyvben is megjelent. Bár az évekig rendkívül sikeres, később lassan kiszenvedő műsorban Kern „háttal ülök a moziban” attitűdje olykor kissé fárasztóvá vált, a közéleti híreket sajátos, fanyar humorral feldolgozó, szerepjátszós monológjai rendszerint az adás csúcspontjai voltak.

„Az hiányzik, hogy az ember a televízióban benne legyen” – vallotta meg a színész nemrégiben egy interjúban, milyen nehezen éli meg, hogy már nem hívják tévézni. Az igazi veszteség azonban a nézőké.

Kern gyakori szereplője volt a televíziós bohózatoknak és tévéjátékoknak, megannyi kimagasló alakítással, a rendszerváltás utáni szilveszteri műsoraira pedig széles mozdulatokkal lehet visszamutatni, ha valaki a minőségi szórakoztatást hiányolja manapság a tévéből.

1990-ben Koltai Róberttel leforgatta az utolsó tévéhíradót, és feltette az azóta is aktuális kérdést:

Megszólalt többek közt az Amerikába szakadt magyar származású nagytőkés:

Majd négy évvel később az egykori törökdúlás kiemelkedő egyénisége:

Illetve a futballválogatott szövetségi kapitánya is:

Az 1995-ös, Bokros Lajosról szóló tényfeltáró adásban húsz szerepet játszott el. A filmvégi összegzés napjainkban is tökéletesen adekvát lenne a Bokros név Sorosra cserélésével.

 
A Soros Alapítvány álságos tevékenységére amúgy már 1997-ben felhívta a figyelmet Erdei Farkas a Nap-kelte vendégeként:

 
Persze az élet már húsz éve sem csak politikából állt:

 
És a Desszertre emlékeznek még?

 

KERN, A SZÍNÉSZ

Mint írtuk, Kernt elsősorban komikusként tartja számon a közvélemény, ahogy interjúiban mondogatni szokta, akinek van humora, attól a közönség vicces szerepeket, jópofa filmeket vár. Szerintünk ez nem ilyen egyszerű: Kernnek nemcsak humora van, hanem utánozhatatlan, és a legtöbbször valóban nevetésre ingerlő jelenléte. Sajnos színházi előadásairól nem igazán vannak jó felvételeink (persze azért ilyen is akad), ezért a cikk további részében Kern filmszerepeiről fogunk írni. Sajnáljuk a dolgot, de a színpadi Kern így megmarad a Vígszínház törzsközönségének.

Kern első filmjeiben „komoly” epizódszerepeket játszott, de izgágasága, enyhén neurotikus energiái már ekkor is egyedülállóan szórakoztatóvá tették őt. Nemecsek Ernő-i karakter volt a Kaland az állatkertben című, a Fővárosi Állatkert reklámjaként is funkcionáló gyerekdrámában, a Fábri Zoltán rendezte Húsz óra parasztfiújaként pedig majdnem kirobban belőle a társadalmi elnyomás okozta feszültség.

Fontos szerepe volt a Ripacsok Salamon Andrása, amelynek végén minden idők leghervasztóbb kabarészámát adják elő Garas Dezsővel,

meggyőző alakítást nyújtott a Te rongyos élet erotomán rendezőjeként,

 
a kedvenc Kern-szerepeink viszont nekünk is azok, amelyekben Kern András egyértelműen vicces. És kevés viccesebb figurája van, mint a Pogány madonnában és folytatásaiban feltűnő Kardos doktor („doktor”, na persze), aki sokkal gyengébb nyomozó Ötvös Csöpinél, de nála szívesebben fürdik a reflektorfényben. Valamint szívesen fogyaszt szendvicset nyomozás közben, kis szalámival, vagy ami van otthon. (A bűntény megfejtéséről sajnos lemarad, mert a feleségével, Margittal kell telefonálnia.)

Csöpi Az elvarázsolt dollárban is átlát rajta, mint Hans Castorp Madame Chauchat testén, de Kardos doktort itt mintha már jobban zavarná, hogy csak lohol az események nyomában.

Nem beszélve a Hamis a babáról.

A detektívkaraktert Kern a rendszerváltás után is továbbvitte, de ebből az időszakból Kardos doktor felbukkanásainál (az egyre kínosabbá váló Zsaruvér és csigavér sorozatban) emlékezetesebb a Privát kopó, amelyben Kern mellől kiszedték a Bujtor-típusú, domináns figurát, így a Kern által játszott Simon Zoltán kénytelen volt felkötni a gatyáját, és megoldani a magánnyomozó-irodájába beeső bűnügyeket.

A kilencvenes évekből viszont nem Simon Zoltán, hanem Vitt Péter miniszter úr a kedvenc Kern-karakterünk. Az elképesztően narcisztikus és pofátlan politikus (akit többször is hangos „Péter!” szólongatással keresnek a filmben, meglehetősen viccesen) annyira ellenállhatatlan férfi, hogy Dobó Katát is ágyba viszi. Legalábbis ágyba vinné, ha nem keveredne az egész díszes társaság a dadogós Koltai Róberttel és a pucér seggű Kamarás Ivánnal együtt mindenféle kalamajkába az Astoria szállóban.

A miniszter félrelépben Kern valósággal sziporkázik. „Hívni a rendőrséget? Tipikus ellenzéki ötlet.” „Nem szabad elfelejtened, hogy amit eddig mondtam neked, azt el kell felejtened.” „–Ki a boldog ara? –Ara… Aranka. Ilyen magas-alacsony nő, ilyen nagy-kis mellekkel.” Óva intenénk bárkit attól, hogy a miniszter úr gátlástalan csajozási és problémakezelési stratégiáit alkalmazza az életben, de Kern alakításában tényleg van valami olyan sárm, elegancia és irónia, ami miatt nem tudunk haragudni a csupa ellenszenves dolgot művelő Péterre.

KERN, AZ ÉNEKES

Kern Andrásnak oroszlánrésze volt abban, hogy a nyolcvanas években divatba jöttek a színészlemezek. Bár nem képzett énekes, sőt főiskolai énektanára kifejezetten eltanácsolta az énekléstől, karizmatikus hangja remekül működött a változatos műfajú dalokban, közöttük olyan időtálló darabokkal, mint az egyik legjobb öregedésről szóló zeneszám, a Mikor leszek szemüveges?, a magyar Born in the U.S.A, a Pesten születtem, a didergős Lövölde tér vagy a részeg tántorgáshoz is tökéletes Te majd kézenfogsz és hazavezetsz. Az 1985-ben egyszerűen csak Kern címmel és az egész borítót betöltő Kern-portréval megjelent első album nagy sikert aratott. A zenei anyagot sokszínű és veretes szerzőgárda, Máté Péter, Másik János, Novák János, Laár András, Bornai Tibor és Heilig Gábor rakta össze, a hasonlóan népszerű második lemez pedig az LGT és a Sztevanovity testvérek közreműködésével készült. A szövegek egy részét maga Kern írta, sőt a Lövölde térben hallható szájtrombitával egy emblematikus zenei megoldással is előrukkolt.

A ’89-es Ez van után közel tízéves szünet következett Kern énekesi pályájában, majd az évezred végére újra lendületbe jött, és négy év alatt három lemeze is megjelent, a Leonard Cohen dalait feldolgozó Engem vársz, a Mi van velem? és a Hernádi Judittal közös duettalbum, a Khernádi. Eddigi utolsó lemeze, a Semmi baj 2010-ben jött ki. Ez a második hullám ugyan már nem keltett akkora visszhangot, mint az első két album, de azért akadnak rajtuk kifejezetten jó számok. Az alábbi lejátszóban Kern András zenei munkásságából válogattuk össze a kedvenceinket.

KERN, A HANG

Kern Andrással kapcsolatban a legnagyobb újságírói közhely a magyar Woody Allenként emlegetni őt, de tény, ami tény: a Kern szinkronizálta Allen esetében valóban elmondható, hogy jobb, mint az eredeti, a magyar nézők pedig igazán szerencsések, hogy többnyire az ő tolmácsolásában találkozhattak először az amerikai mester filmjeivel.

Kern mégsem valamelyik Woody Allen-filmben nyújtja a legjobb szinkronteljesítményét, hanem amikor Pepin bácsit szólaltatja meg a Sörgyári capriccióban.

További kedvenceink tőle a Gyalog-galopp Michael Palin-szinkronja, a Szaffi Jónása, és a Macskafogó Buddyjának mély, rekedt gengszterhangja. Érdekesség, hogy sokan azt hiszik, hogy Kern a szőke patkánynak, Billynek adja a hangját, holott az Szombathy Gyula.

KERN, A RENDEZŐ

Noha Kernről, a filmrendezőről már A miniszter félrelép apropóján beszélhettünk volna, azt a filmet együtt jegyzik Koltai Róberttel – ennél jobb rendezőpáros azóta sem volt a magyar filmtörténetben. Kern akkor már túl volt első saját rendezésén, a Sztracsatellán. Nagyon nehéz úgy elemeznünk ezt a filmet, hogy elég fontos témánk maradjon cikkünk utolsó és talán legfontosabb részéhez, a „Kern, a sármőr” fejezethez, de megpróbáljuk.

Kern vállaltan Woody Allen által ihletett, „cinikus romantikus komédiát” akart forgatni. A cinizmus a Sztracsatellában azt jelenti, hogy a Kern által játszott karmester, Galló Tamás ugyan nős, de gond nélkül összejön az orvosával is. Ezek után primadonnaként sodortatja magát az eseményekkel, egymásnak ugrasztja a két nőt, közben elénekli az Ez történt Lellén című dalt a zongoránál. Ezt gyorsan nézzük is meg! Külön felhívnánk a figyelmet arra, amikor a bekapcsolódó énekesnőnek Kern odaveti, hogy „jó vagy, anyukám!”, valamint arra, amikor a dal közepén megáll, és elkezd arról sztorizni, hogy a haverjaival bementek valami kis bárba a Balaton partján. Majd folytatja a dalt.

Élénken él bennünk annak a 2016. januári napnak az emléke, mikor először láttuk Kern máig utolsó rendezését, a Gondolj rám!-ot. Ne szépítsük: ez egy pocsék film. Kern ugyanakkor imádnivaló benne, még akkor is, amikor egy tízperces jelenetben nyit számlát csak azért, hogy meghallgathassuk a Magnet Bank ajánlatait. Külön élveztük, ahogy Kern hangnemet vált komikus és drámai között: a főhős családja időnként a zsidó felmenők Dunába lövéséről ordítozik, egy másik jelenetben a magát rákos betegnek vélő Kern-hős beköltözik Budapest legnyomasztóbb kényszerlakásába. De nagy gond nincs, teljesen biztosra vehetjük, hogy két percen belül Presser Gábor elkezd énekelni.

 

A miniszter félrelép és a Sztracsatella remek szórakozás, a Gondolj rám! rémes, de a maga módján ugyancsak szórakoztató produkció. Kern András mindegyikben fantasztikus. Beszéljünk végre arról, hogy miért!

KERN, A SÁRMŐR

Kern András filmjeiben feltűnően gyakran bonyolódik intim viszonyba nála fiatalabb nőkkel. Erre biztosabban lehet számítani, mint arra, hogy Mészáros Lőrinc nyer meg egy közbeszerzést. Gyorsan nézzünk is meg egy jelenetet a Privát kopóból, amelyben Kern züllött helyre téved:

Majd egy másikat, amelyben a Zsaruvér és csigavér Kardos doktoraként fontos vizsgálatot kell végeznie a talajszinthez közel:

Kern saját rendezéseiben pedig végképp nincs megállás. A szerepek jó előre le vannak osztva: Kern az ellenállhatatlan szexisten, míg korban hozzá illő, szép feleségét vagy Eszenyi Enikő vagy Udvaros Dorottya alakítja. A Kern-hős megcsalja őket, de mit tehetne? A 23 éves, gyönyörű medika ugyanúgy rajong érte, mint felesége dögös barátnője.

 

A miniszter félrelép casanovájáról már beszéltünk, de még nem mutattuk meg a film zárlatát, amelyben Bálint Antónia rámosolyog Kernre a piros lámpánál, ő visszabazsalyog, a feleség (Udvaros Dorottya) viszont ahelyett, hogy üvöltve elválna, játékosan ráhúzza férje arcára az elektromos ablakot. Így fejeződik be a film!

 

Ebből a részből kihagyhatatlan a Sztracsatella legemlékezetesebb jelenete. „Jó a szád!” – mondja Kern. „Ne tegezzen!” – mondja Eszenyi, aki eztán fergeteges szopásban részesíti páciensét. A kilencvenes évekbeli magyar filmtörténet meghatározó jelenete ez, ott a helye a Sátántangó részeg tánca vagy a Nekem lámpást adott az Úr Pesten „Ne füttyögjél!” kezdetű párbeszéde mellett.

 

És hogy mit mond erre a kikészült feleség (Udvaros Dorottya)? Gyakorlatilag a kulcsmondatot, ami egyúttal a magyarázat is arra, miért történik minden Kern-filmben ugyanaz. A férjének, sajnos, kurva nagy sármja van.

És ez még akkor is így van, ha Kern András, mint azt mostanában számos interjúban elmondta, nem igazán szeret hetvenévesnek lenni, valahogy így érzi magát tőle:

Ezzel együtt nagyon boldog születésnapot kívánunk neki!

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

HAMBURG, GERMANY - JULY 7:   (RUSSIA OUT)  German Chancellor Angela Merkel (R) and Russian President Vladimir Putin (L) arrive to the plenary session at the G20 Summit on July 7, 2017 in Hamburg, Germany. (Photo by Mikhail Svetlov/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.