Múlt héten kicsit elbizonytalanodtam, hogy szükség lehet-e egy ilyen portréra, ugyanis amikor a rebootolt Baywatchot néztem, s megjelent David Hasselhoff egy cameo erejéig Dwayne “A Szikla” Johnson oldalán, a mellettem ülő huszonegy-két éves lány a fiújától csak annyit kérdezett:
Cica, ez kicsoda?
Aztán szépen-lassan elhessegettem magamtól ezt a keserű élményt, és most már nem saját magamban keresem a hibát, amiért valaki nem ismeri fel David Hasselhoffot, aki a 80-as, kilencvenes és kétezres években tett annyit bőséggel, hogy kultfiguraként emlékezhessünk rá, s aki kábszizott annyit, hogy most már meglett korú nagypapaként inkább közröhely tárgya legyen. Pedig minden olyan szépen indult.
David Hasselhoff 1952. június 17-én született a Maryland állambeli Baltimore-ban, angol, ír és német gyökerekkel bíró családban. Nagyon korán, gyerekként kezdte a színészkedést, hétévesen egy Pán Péter-darab főszereplőjeként már arról álmodott, hogy egyszer egy Broadway-darabban játsszon. Tévés karrierjét a középiskola befejezte után a Nyughatatlan fiatalok című szappanoperában kezdte, amelyben 1975 és 82 között szerepelt. Innen datálható zenei szárnypróbálgatása is, hiszen a sorozat betétdalát is ő énekelte:
Ezzel párhuzamosan pár egyéb, megnemvalósított sorozatpilotban és kisebb szerepben tűnt fel, majd 1982-ben otthagyta a szappanoperát, hogy elvállalja egyik legkultikusabb szerepét, és ő lett a Knight Rider Michael Knightja.
1986-ig vezette a beszélő autót, a sorozat pedig 4 évadot és összesen 90 epizódot ért meg. Hasselhoff ezáltal az egész USÁ-ban ismert lett, Németországban és Ausztriában pedig egyenesen szupersztár (persze Magyarországon is, csak jó 10 esztendővel később), emiatt a nyolcvanas években pár igazán rossz német filmben is szerepelt.
Közben pályára lőtte zenei pályafutását is, az 1985-ös Night Rocker című albumával debütált, két mérsékelten sikeres album után pedig 1989-ben, a berlini fal leomlását követően elkészítette Looking for Freedom című albumát.
A filantróp alapítványi lovag szerepe után vízimentőnek állt, és 1989-ben elvállalta Mitch Buchannon szerepét a Baywatchban. A sorozat viszont nem hozta a megfelelő nézettséget és szezon után kaszálták. David Hasselhoff saját maga haknizott vele, hogy meggyőzze a csatornát, folytassák. Erre 1991-ben sor is került és a sorozat hihetetlenül felfutott. 2001-ig 11 évad készült belőle, s volt olyan periódusa, amikor az Antarktisz kivételével minden kontinensen vetítették. A kilencvenes évek közepén összesen 140 országban sugározták és egyszerre 1,1 milliárd ember követte.
Továbbra is tartom, hogy aki azt mondja, hogy a Baywatchot a 90-es években a pezsgő dialógok, a pergő akciók és a csavaros történet miatt követte, az önmagának is hazudik. Ez a sorozat ugyanis valami olyasféle guilty pleasure volt már akkoriban is, amely kendőzetlenül a feszes izmokkal és a kerek idomokkal tudta eladni magát (na meg David Hasselhoff-fal). Népszerűségéhez nyilvánvalóan hozzátett, hogy az internet (értsd: netes poresz) előtti időket éltük, és Pamela Anderson szűk piros fürdőruhában lassítva ugráló hatalmas kebleit mindenféle bűntudat nélkül lehetett nézni együtt anyával, nagyival, tesóval, gyerekkel.
Az ember azt hihetné, innentől kezdve sorban álltak David Hasselhofért a nagyobb filmstúdiók, hogy szerepet ajánlhassanak neki, de kb. odáig jutott, hogy eljátszhatta Nick Furyt, a “Zűrös csodaügynököt” még azelőtt, hogy a Marvel-filmekben szerepelni menő volt.
Ennek egyik legfőbb oka talán saját maga, ugyanis a kilencvenes évek végére már köztudott volt róla, hogy nem veti meg sem a kokaint, sem az alkoholt és nem kifejezetten jó vele együtt dolgozni.
Ezt az állapotát saját lánya elégelte meg végül 2007-ben, aki feltöltött egy videót saját, földön fetrengő részeg apjáról, ahogy a fürdőszoba kövéről majszolgatja vacsoráját (ez egyébként közvetlenül második válása után történt). A videó egy időben mémként terjedt, ami mindenféle mashupban megtalálható jelenleg a YouTube-on:
Ugyan a kétezres években számtalan filmben feltűnt, jobbára csak akkor hívták és hívják, ha hülyét kell csinálni belőle, vagy valamilyen vicces(nek) szánt Knight Rider, esetleg Baywatch cameóra van szükség. Jó példa, hogy 2006-ban még mindig ezekkel próbálta eladni magát egy önmaga paródiáját képező számban.
Itt azért már látszik, hogy a tömény alkoholizálás milyen testi tüneteket produkál, itt már kezd eltorzulni az arca:
Elidőzhetünk azon, hogy a Távkapcsban arcon fingta Adam Sandler, a Spongyabob-filmben saját magából csinált hülyét, a Piranha 3D, a Piranha 3DD, az Anaconda 3, valamint a Sharknado-széria darabjai pedig jól mutatják, tulajdonképpen bármit elvállal, amiért pénzt kap. Persze van az a jóféle trash, amit nem bán az ember, de a Kung Fury talán az egyetlen kivétel a számtalan retek között:
A legnagyobb filmes adatbázis, a IMDB szerint két készülő filmje is van, bár igazából egy igazán jóra lenne szükség, hogy nyugdíjba vonulhasson és ne égesse tovább saját magát. Apropó égetés. A roastja megvolt?
Ja, és ne feledkezzük fel hatalmas szobráról sem.
