A Nagymező utca 17. szám alatt 1894-ben megnyílt Somossy Orfeum sokféle átalakításon és névváltoztatáson esett át az eltelt több mint százhúsz évben, az Operettszínház a mostani felújítás során a két épület előcsarnokának összenyitásával az 1922-es eredeti állapothoz nyúlt vissza.
A két épületrészt összekötő kávézó a Teátrum Café nevet kapta, ahol a színházi előadások után is melegkonyha várja majd a vendégeket, ígéri Lőrinczy György, aki bízik abban, hogy az áprilistól külső terasszal is bővülő vendéglátó egység rövidesen a művészvilág és művészet kedvelő közönség törzshelye lesz a pesti Broadway-n.
Május és június folyamán Orfeum Fesztivál lesz a Kálmán Imre Teátrumban, melynek keretében a Budapesti Operettszínház sztárjai csábítják majd a nézőket a műfajok közötti könnyed kalandozásra egy-egy izgalmas műsorral a dzsessz átiratoktól a Fényes Szabolcs slágereken át a kabaréig.
A Kálmán Imre Teátrum megnyitóját követően kiállítás is nyílt Orfeum, mulató, színház címmel, ami az épület több mint száz éves múltját eleveníti fel sok-sok fotóval és dokumentummal.
A névadással a színház vezetése egyfelől tisztelegni kíván a nagy magyar operett szerző előtt, másfelől hangsúlyozni kívánja, hogy az Operettszínház új kamara játszóhelyén a színházi program meghatározó lesz.
A vezetés szándéka, hogy a színházi előadások létrehozása mellett az új épület helyet adhasson különböző kulturális, társadalmi eseményeknek és rendezvényeknek, a művészet- és színházszerető közönség és a szakma igazi találkozó helyévé váljon.
A multifunkcionális tér a különböző rendezői igényeknek megfelelően többféle módon is alakítható, a színpadra komoly színpadtechnika került forgóval, süllyedővel, led fallal.
A színházterem kialakításánál a 2000-es felújításhoz nyúltak vissza, kivették a szeparékat és mobil nézőteret terveztek, ami sokkal inkább megfelel a 21. századi színházi és kulturális elvárásoknak, így a különböző rendezői igényeknek megfelelően többféle módon is berendezhető a tér.
A 450 millió forintból megvalósuló beruházás költségeit egyrészt, mint az épület tulajdonosa, Budapest Főváros Önkormányzata (50 millió forint), másrészt a nemzeti intézményt fenntartó magyar állam (400 millió forint) állta. A következő időszakban az átadás-átvétel és a műszaki engedélyezés folyamata zajlik még.
