A szokatlanul nagy méretű síremlékek közt sokszor komoly művészi értéket képviselő domborműveket, vagy épp lézergravírozott gránittömböket is találunk, melyeken nem csak az elhunyt életnagyságú képe (nem elhanyagolható részlet persze a divatos ruha, bőrkabát, aranylánc, öltöny, vagy a kevés kivételtől eltekintve Mercedes-slusszkulcs), hanem sokszor barátnője, illetve kedvenc autója is látható.
Az alkotások jó része a kilencvenes évek maffiaháborúi során született, hiszen a Szovjetunió összeomlása után a városban hirtelen sokasodó pénzügyi lehetőségekre, illetve a jókora profitot hozó Uralmash gépgyárra mindenki le akart csapni, a kis drogbárók és gengszterek pedig az összetűzések során tucatjával adták vissza a lelküket a Teremtőnek.
Az ezredfordulóra ezek a viharok teljesen megszűntek, sőt, a túlélők legalitásba vonultak és politikai pártot alapítottak, ma pedig jórészt Jekatyerinburg hoteleit, bárjait, jól menő boltjait és bevásárlóközpontjait irányítják, bár egyes felmérések szerint az orosz gazdaság harminc százaléka továbbra is a maffia kezén fut át.
