Október 28-án jelent meg James Arthur második albuma, a Back from the Edge. A 2012-es brit X-Faktor győztese, aki az Impossible című nóta átdolgozásával egy csapásra világhírű lett, hosszabb szünet után tért vissza a Say You Won’t Let Go című balladával, amely óriási sikernek bizonyult: a dal platina státuszt ért el Írországban és Ausztráliában, Nagy-Britanniában pedig bearanyozódott. A hivatalos videót már 32.5 millióan látták a YouTube-on, a Spotify oldalán pedig – átlagban napi 2 millió streamet számlálva – a 16. helyet birtokolja a nemzetközi Top 50-ben. A kontinens rádiói is egyre inkább építenek a nótára, hiszen a 61. helyről a 48-ra ugrott előre az európai listán.
James Arthur és a dal itthon is népszerű, hiszen szeptember végén dupla teltházas koncertet adott az énekes/gitáros a Dürer Kertben, a Say You Won’t Let Go a 25. a MAHASZ stream slágerlistáján, a Spotify TOP 50-ben pedig a 18. helyen találjuk meg.
A brit előadó az Impossible című dallal lett egy csapásra sztár: a felvétel három hétre kibérelte Nagy-Britanniában a slágerlista első helyét, gyakorlatilag világszerte platina lett és bearanyozódott, illetve több mint 3 millió letöltést számlált. Az Impossible Brit Awards jelölést kapott, a dalszerző/énekes első albuma pedig – amelyen olyan nevek vendégszerepeltek, mint Emeli Sandé vagy Naughty Boy – 400 000 példányban kelt el, az Egyesült Királyságban pedig aranylemez lett.
A rivaldafény azonban túl sok volt a fiatal zenésznek, aki megroppant a siker súlya alatt. Közel két évre volt szüksége a talpra álláshoz, de 2014 nyarán aztán bejelentette, hogy új dalokon dolgozik. A közelmúltban így nyilatkozott a Back From the Edge kapcsán:
Nem volt egyszerű az elmúlt pár év, de jobban érzem magam, mint valaha, és nagyon büszke vagyok a friss szerzeményeimre. Nagyon karakteresek az új nóták, és az egész mögött ott húzódik egy történet, amit szerettem volna elmesélni. Egy történet a reményről, arról, hogy szeresd magad, egy történet a szerelemről és a tiszteletről. Zeneileg rengeteg minden található rajta, igyekeztem összekutyulni a különböző stílusokat. Anyukám például a soul zenéért volt oda, apum meg a kemény rockért, és mindkettő ott lesz a lemezen. Rengeteg időt töltöttem a stúdióban, és még arról is leveleztünk a stábbal, hogy az adott dalban milyen hangos legyen például a pergő.
