A filmgyártás hajnalán, az alig néhány perces filmek korában is készültek olyan, mára feledésbe merült klasszikusok, melyek most, száz évvel később is imádnivalóak, vagy épp érdekesek. A legismertebb korai rendezők tíz munkájával be is bizonyítjuk ezt.
A talán legismertebb némafilmrendező, az első európai filmstúdiót építő Georges Méliès különösen vonzódott a saját fejéhez, amint ezt A négy neveletlen fej címet kapott filmjében is láthatjuk (Un Homme de têtes, 1898, Georges Méliès)
A klasszikus Utazás a Holdba rendezője három évvel később rájött, hogy ezt a levágott fej dolgot még tovább lehet húzni, így megszületett A gumifej (L’homme à la tête en caoutchouc, 1901, Georges Méliès)
Festővászonról a valóságba (Artistic Creation, 1901, Robert. W. Paul)
A saját fejének szerepeltetéséhez iszonyúan ragaszkodó Méliès A zeneőrülttel (Le mélomane, 1903) még egy lépéssel tovább ment:
Kutyából nem lesz szalonna – tartja a mondás. A Thomas Edison filmstúdiójában elkészült Kutyagyár (Dog Factory, 1904, Edwin S. Porter) erre ugyan nem cáfol rá, ellenben bemutatja a gépet, ami kolbásszá alakítja a kutyákat, valamint ugyanezt visszafelé is elvégzi.
A szintén Edison stúdiójában készült maratoni hosszúságú, mintegy hét perces alkotás ugyan A sajtos pirítós-függő álma (Dream of a Rarebit Fiend, 1906, Edwin S. Porter) címet viseli, de mindegyikünk ette már magát úgy degeszre a kedvenc ételéből, hogy nyugtalanul aludt tőle, bár ilyen derekas hallucinációkat egy egyszerű étel szerencsére nem szokott okozni.
A szellemház (Le Maison Ensorcelée, 1908, Segundo de Chomón)
A rémisztő piknik (Une excursion incohérente, 1909, Segundo de Chomón), ahol semmi sem az, aminek látszik, a békés erdei falatozás pedig pillanatok alatt pokoli élménnyé változik.
Mindannyian kíváncsiak vagyunk, hogy miként fog festeni környezetünk húsz, ötven, vagy akár száz év múlva. A Pillantás a jövőbe (The Fugitive Futurist, 1924, Gaston Quiribet) főszereplője egy feltaláló titokzatos gépe segítségével London legismertebb helyeit nézheti meg addig láthatatlan szemmel.
