Martin Kusej a dzsihadisták világába helyezte a daljátékot, amelyet a 67. Aix-en-provence-i Nemzetközi Operafesztiválon mutattak be. A bemutató előtt a rendező két jelenetet is kivett az előadásból, illetve átalakított a június 26-ai franciaországi, tunéziai és kuvaiti merényletek miatt. Kusej a fesztivál vezetőségével együtt úgy vélte, “egyszerűen elviselhetetlenek” lennének az Iszlám Államra egyértelműen utaló képek.
A Mozart-opera első felvonásában egy olyan kivégzési jelenet látható, amelyet a dzsihadisták egy fekete zászló és egy fotós kamerája előtt hajtanak végre. A zászlón végül nem szerepeltek az eredetileg tervezett feliratok, amelyek az Iszlám Államra utaltak volna. A darabban Szelin pasa nem akar bosszút állni ellenségein, elengedi foglyait, ám Kusej rendezésében a túszokat lefejezik, de a fejek bemutatása helyett véres rongyokat lengetnek az előadás végén.
A módosításokról a fesztiváligazgató azt mondta: “Ez nem cenzúra, ez a felelősség jele (…) A június 26-i támadások óta az Iszlám Államra való utalás egy operaszínpadon nem tűnik indokoltnak”. Szerinte a Szöktetés a szerájból című Mozart-művet gyakran meseszerűen, giccsesen adják elő, Martin Kusej kortárs rendezése viszont érvényes értelmezését adja az operának.
Amióta Bernard Foccroulle igazgatja a fesztivált, most először változtatott a vezetőség kérésére egy rendező az előadáson – emlékeztetett az MTI. A rendező a darabot úgy helyezte át az 1920-as gyarmatosítás éveibe, hogy több jelenet közben a mai világot idézi. A librettót a rendező átírta, a színpadon olajkutak, illetve az iszlamisták által a paradicsomba képzelt hetven szűz is megjelenik, a németül írt operát pedig gyakran angolul folytatott párbeszédek szakítják meg.
A bemutatón a Freiburger Barockorchester zenekart Jérémie Rhorer vezényletével hatalmas tapssal jutalmazta a közönség, a politikai érzékenységéről és a kortárs társadalmat megidéző radikális rendezéseiről ismert Kusejt viszont többen kifütyülték. Az előadásról egyébként a sajtóban publikálható fotók sem készültek.
