Alföldi útján halad tovább az István, a király

Aki eddig István volt, most Koppány lesz, a főszerep a zenéé, a nosztalgiázásra ott a dvd. Novák Péter a rock and roll istenét keresi.

A Nemzeti Vidnyánszkyé, az irodalom Kerényié, a magaskultúra Fekete Györgyé. Logikus lenne, ha a Nemzeti Együttműködés Rendszerének következő áldozata az antikommunizmus harmincéves szimbóluma, az István, a király lenne – különösen, hogy annak idején Kerényi is megrendezte a magáét, és hogy mekkora felhördülés volt az Alföldi-féle változat okán. Az idei István azonban kifejezetten ellenzékinek tűnik, nem csak azért, mert a kormányzati kurzusba nem éppen belesimuló Novák Péter rendezi, hanem azért is, amiket az erről szóló sajtótájékoztatón mondott.

Először essünk túl a tényanyagon: Novák felkérése már csak azért is szimbolikus, mert apja, Novák „Tata” Ferenc volt az első királydombi előadás – amely domb egyébként éppen erről kapta a nevét – koreográfusa és a csíksomlyói változat rendezője. Novák Péter ekkor 13 éves volt és végigkövette a darab születését. A régiek közül most is kiveszi a részét Bródy János és Szörényi Levente; Varga Miklós megint István lesz, Deák Bill Gyula táltos, Nagy Feró Laborc, az előző István, Feke Pál pedig Koppány lesz. A furcsa szerepcserével és a korkülönbséggel Novák szerint nem lesz gond: ha megszólal Feke énekhangja, „abban a pillanatban megszűnik a nézői kétely”. Korábban megkeresték Vikidál Gyulát is Koppány szerepével, azzal, hogy akár egy évet is rászánnak, hogy „visszahozzák a hangját” – mesélte Rostás Mária producer –, ám ő először időt kért, hogy gondolkodjon, majd amikor újra felhívták, annyit mondott: „ugyan már”.

Sarolt Keresztes Ildikó lesz; ahhoz képest, hogy a rendező szerint nagyszerű hangja van, „a legkevésbé énekes szerepet” kapta. Nem baj: „Keresztesben benne van a fajsúly, akkor is, amikor például egy primetime showműsort tízperces sírógörccsel csúsztat meg; érzékeny és még ilyenkor is hiteles.” Vencelin lovag Kocsis Tibor lesz; Nováknak tetszett a rácsodálkozó tisztaság, amely az énekes jelleméből fakad, nem kell eljátszania, sőt, „próbáltuk is egy kicsit bemocskolni, hogy megmutassuk a sötét oldalát, ami mindenkiben ott van, de nem ment”. Rékát az éppen csak felnőtt Radics Gigi játssza (énekli), akivel Novák még nem is találkozott személyesen, „de nyugodjon meg mindenki, tudom, mit csinálok.” Kérte, hogy ne azt adjuk címnek, hogy „Az István, a király rendezője azt sem tudja, kik játszanak a darabjában”, úgyhogy nem ezt adjuk.

Ami a három eredeti szereplőt illeti, ők nem „pr-bullshit okokból jönnek, hanem mert három remek művészről van szó és az eredeti rendezői koncepció is így valósul meg a legjobban”. Varga, Deák és Nagy Feró egyébként „már az István előtt is márkanevek voltak, arról nem is beszélve, hogy egy rockénekes egyszerűen jobban el tudja énekelni a dalokat, mint egy színész”. A nézőket pedig nem nosztalgiázni hívja, hanem azért, hogy

„megtudjuk, hol a rock and roll istene”

Az új István ugyanis inkább zenés-énekes darab lesz, mint színielőadás, Novák még egy külön szót is kitalált neki, úgy emlegeti, koncertszínház. „A darab alapélménye akusztikus, az én fiaim például csak a zene alapján összerakták és eljátszották a történetet”, ami katartikus élmény volt. Számol egyébként a katarzissal, a díszleteket és a színpadkép egyszerűségét az ókori görög színházról mintázza. Az ugyanis „szakrális, morális és előkerül a társadalmi érdekek megvitatása”, miközben ugyanazon alaptörténeteket dolgozzák fel újra és újra, akárcsak az István, a király rendezői. Még kar is lesz, harminc énekessel, akik az – előzőekhez képest kevesebb – mozgásért is felelnek. „De még mielőtt azt hinnék, hogy megbolondultam és egy ókori görög színdarabot akarok rendezni, gondoljanak A fal színpadi változatára vagy a Queen-emlékkoncertre.”

Novák Péter tehát visszatérne az eredeti darabhoz, ebben pedig éppen az előző rendező, Alföldi Róbert munkája segített neki. Ő ugyanis „elvégezte a rendezői munkát, leporolta az eredeti történetet, a darab igazi tartalmait, amik háttérbe szorultak amiatt, hogy slágerré vált a mű”. „Ezt egyébként megjegyezhették volna az őt ekéző kritikusok.” Alföldi szegedi rendezése újra kortrárs volt, akárcsak az eredeti darab, „még mielőtt elkezdtük volna történelmi tablóként nézni” és ragaszkodni ahhoz, hogy ne változtassunk rajta. Novák konkrétan nem politizált, de annyit megjegyzett: amikor összecsap István és Koppány, „az az a pillanat, amikor a törzsi öröklődést felváltja a familiáris öröklődés, ennek hatásait pedig a mai napig tudjuk, érezzük”.

Novák Péter tehát amellett, hogy szeretne visszatérni az 1983-as szellemiséghez, merészen hozzányúl a műhöz: a színpadképen és a zene fontosságán túl MOME-ről toborzott fiatal képzőművészek képeit, videóit, animációit vetítik majd a hatalmas ledfalra. Nem fél a várhatóan vegyes rekakcióktól, bízik magában, tudja majd, működik-e, ha látja a darabot: „én vagyok a legjobb közönség a világon, ez az ösztön segít abban, hogy megérezzem, van-e élmény egy lehetőségben.”

A változások mellett állt ki Szörényi Levente is, aki annak idején megvédte Alföldit is. „Az a baj, hogy a velem egykorú közönség elhagyott minket. Belekényelmesedtek abba a csodába, hogy együtt voltunk fiatalok; ezt egyébként a politikában is észre lehet venni. Nem értik, miért akarunk mindig újítani, miközben nem nekik, hanem

nekünk kell szívrohamot kapni két és fél órán át

a színpadon. Jönnek a levelek, mailek: Na de Levente, jó volt az eredeti István, a király! Mi már megszerettük! Akkor voltunk fiatalok! Ráadásul a mai napig ezzel jönnek, hogy miért nincs benne a Vikidál. Ilyen alapon meg sem kellene rendezni a darabot soha többé.” Ami a nosztalgiát illeti, „arra ott van a dvd.”

A helyszín nem csak azért szimbolikus, mert itt mutatták be a mostani, augusztus 19-i dátumhoz képest harminckét éve és egy napja, hanem mert nem sokkal az előadás után megsemmisítik. A kormány az ország történetének egyik legnagyobb és legdrágább ingatlanfejlesztését végzi a Városliget teljes átalakításával, a Királydomb pedig, amely éppen a darabról kapta a nevét, hamarosan nem lesz domb. („Akkor nyilván Királyrét”, poénkodtak Szörényiék.) Az augusztusi bemutató után elvileg minden kárt a produkciónak kell helyrehoznia, „a szerződés szerint az utolsó fűszálat is ki kell majd egyenesítenem”, mesélte Rosta Mária producer, aki reméli, nem lesz nagy a szigor, „ha egyszer úgyis eldózerolják az egészet”.

A jegyeket szeptemberben kezdték árulni, hírverést alig kapott, mégis elkelt majdnem az összes ülőjegy. Állójegy még van, méghozzá kifejezetten olcsón, 5900 forintért. A produkció a 2015-2016-os évadban az ország 14 sportcsarnokába megy el.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.