A futurisztikus külsejű, számos technikai újítással készült “csodazongora” a nagyközönség előtt szerdán este a Zeneakadémián debütál a magyar kultúra napja alkalmából rendezendő gálán, de a Budapest Music Centerben Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész már bemutatta a sajtó képviselőinek.
„Emberibb, barátságosabb” hangzás
Batta András zenetörténész “történelmi eseménynek” nevezte a bemutatót, amely szerinte “a magyar zenetörténet legfényesebb lapjaira” fog kerülni. “A csoda, amely a Bogányi-zongorával megszületett, a liszti hagyományban gyökerezik, de a jövőbe mutat.
Fotó: MTI / Mohai Balázs
A bemutatón Bogányi Gergely két Debussy-darabbal illusztrálta a hangzást, majd Gerald Clayton négyszeres Grammy-díjra jelölt dzsesszzongorista is megszólaltatta az új hangszert.
Bogányi Gergely szerint az új zongora erőteljes, tiszta, egyenes hangon szól, nagyon gazdag a felhangrendszere, amely “emberibb, barátságosabb” hangzást jelent, mint ami a mai modern zongorákat jellemzi. A hang lecsengési ideje is megnőtt. De arra is figyeltek, hogy a hangszer “bírja a strapát” és kevesebb karbantartást igényeljen elődeinél. “Olyan kvalitásokat mutat, amelyek minket is megleptek” – hangsúlyozta a művész.
A hangszer lelke nem fából készül
A hangszer kifejlesztése Bolega Attila főkonstruktőr, Üveges Péter Attila főtervező, dizájner, valamint Cs. Nagy József zenetechnikus, intonációs szakember nevéhez fűződik.
A Bogányi-zongora sok apró részletében különbözik a mai modern zongoráktól, a legfontosabb talán az, hogy a hangszerek “lelke”, az úgynevezett rezonáns lap nem fából készült. A páncéltőke új formájú. A zongora kikísérletezett mechanikáját a németországi Louis Renner cég készíti és szállítja.
