“86 éves vagyok. Nem hiszem, hogy sikerülne még összehozni egy regényt” – idézett a Spiegel Online hírportál a Passauer Neue Presse című lap hétfői számában megjelenő interjúból. Grass elmondta, hogy a kutatómunka egy regény megírása előtt 5-6 évig tart, és az egészségi állapota miatt nem tud ilyen hosszú időre előre tervezni.
Az írással nem hagy fel teljesen. Az utóbbi időszakban egy kórházi kezelés után visszatért az alkotó tevékenységhez, először a grafikához és a festészethez. “A rajzolás és az akvarellfestés révén már elkészültek az első szövegek. Most ezen dolgozom. Még nem tudom, hogy mi alakul ki belőle” – mondta Günter Grass.
Legutóbbi prózai munkája, az A doboz című önéletrajzi regény 2008-ban jelent meg, legutóbbi könyve, a Tiszavirágok (Eintagsfliegen) című verseskötet pedig 2012-ben.
Az SS-ben szolgált
Günter Grass 1927-ben született a lengyelországi Gdanskban. A második háborúban szolgált az SS-ben, a náci párt fegyveres alakulatában. Erről először 2006-ban beszélt nyilvánosan, és ezt az időszakot dolgozza fel a Hagymahántás közben című 2006-os kötete. A háború után, 1948-tól 1952-ig rajzot és szobrászatot tanult a düsseldorfi művészeti akadémián. Szobrai és grafikái már kiállításokon jelentek meg, amikor elkezdett írni. Első regénye, az 1959-es Bádogdob rögtön elnyerte a Gruppe 47 nevű tekintélyes német irodalmi társaság díját és világhírűvé tette.
Eddig több tucat könyve jelent meg, és a művészi tevékenység mellett a politikában is aktív. Baloldali értelmiségiként a Német Szociáldemokrata Pártot (SPD) támogatja, többször a párt országos választási kampányában is részt vett.
Amit el kell mondani…
Az utóbbi években elsősorban politikai nézetei révén volt jelen a német közéletben. 2012-ben az Amit el kell mondani című prózaversében kifejtette, hogy az egyre nagyobb és ellenőrizetlenül gyarapodó nukleáris fegyverzettel rendelkező Izrael megelőző csapást fontolgat Irán ellen, amivel az egész világ békéjét fenyegeti. Az izraeli vezetést bíráló vers nemzetközi vitát gerjesztett.
Tavaly a parlamenti választások előtt közeledésre szólította fel az SPD-t és a szociáldemokratáktól balra álló Baloldalt, az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből kifejlődött parlamenti pártot, és óvott attól, hogy az SPD koalícióra lépjen a konzervatív CDU/CSU-val. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtési programjaival kapcsolatban számos értelmiségivel együtt követelte, hogy Németország adjon politikai menedékjogot Edward Snowdennek, aki kiszivárogtatta az NSA tevékenységét leleplező titkos ügynökségi dokumentumokat.
