Kultúra

Stohl egy 85 éve betiltott darabbal debütál Eszenyinél

vigszinhaz(960x640)(2).jpg (vígszínház, )
vigszinhaz(960x640)(2).jpg (vígszínház, )

Pénteken mutatja be a Vígszínház Georg Büchner „Danton halála” című művét, amit Alföldi Róbert rendez. A darabot 1928-ban betiltották.

A fiatalon elhunyt német drámaíró születésének 200. évfordulója alkalmából színre vitt darab címszerepét a társulat új tagja, Stohl András játssza, mellette László Zsolt, Csőre Gábor, Varju Kálmán, Józan László, Hevér Gábor, Mészáros Máté, Bata Éva, Járó Zsuzsa és Réti Adrienn szerepel. A teátrum szerint a Danton halála döbbenetes erejű kiáltvány az emberi jogokról, a francia forradalom vészkorszakából, abból az időből, amikor még az örökéletűnek hitt törvények és emberi kapcsolatok is átfogalmazódhattak egyik napról a másikra.

A Vígszínház közleményében Georg Büchner menyasszonyának írt, a darabról szóló sorait idézik: “A forradalom történetét tanulmányoztam. Úgy éreztem, valósággal megsemmisít a történelem iszonyú fatalizmusa. Az emberi természetben szörnyű egyformaságot találok, az emberi viszonyokban elháríthatatlan hatalmat, amely mindenkinek megadatott, és nem adatott meg senkinek. Az egyes ember csak hab a hullámon, a nagyság puszta véletlen, a lángész hatalma bábjáték, nevetséges küzdelem a vastörvénnyel, melyet felismerni a legfőbb dolog, de úrrá lenni rajta képtelenség.”

Büchner 1835 telén, alig öt hét alatt írta meg a drámát. Sietett, mert felforgató tevékenysége miatt nyomoztak utána, küszöbön állt letartóztatása, miközben ő anatómia vizsgájára készült. Mire a dráma megjelent, a szerző Franciaországba emigrált. A dráma ősbemutatója 1902-ben volt, Berlinben. Híres előadásnak számított Max Reinhardt 1916-os rendezése. Magyarországon először 1928-ban a Magyar Színház mutatta be a darabot, amit a bemutató után betiltottak, csak húzásokkal engedélyezték a további előadásokat – olvasható a Vígszínház honlapján.

Betiltás: zálog a későbbi sikerre?

Nagy túlzással azt is állíthatnánk, az a darab, amit nem tiltottak be legalább egyszer, nem is tisztességes darab. De tény, hogy rengeteg olyan irodalmi vagy filmes művet tiltottak be valamikor, ami ma már az általános műveltség része, és semmi megbotránkoztatót nem találunk benne. Verdi Rigolettóját az 1832-es bemutató, egy előadás után betiltotta a hatalom a jó erkölcsök megsértése miatt. Mozart egyik legnépszerűbb operájának, a Figaro házasságának alapjául szolgáló Beaumarchais-darabot is több országban betiltották, ezért is volt olyan kockázatos vállalkozás operát írni belőle.

De tiltott be darabot Hitler (Kurt Weil: Mahagonny városának felemelkedése és bukása), filmet Sztálin (John Ford: Érik a gyümölcs – azzal az indokkal, hogy a filmben még a legszegényebbeknek is van autója), Rákosi (Szőts István: Ének a búzamezőkről – a film egy körmenettel kezdődik, ezért klerikálisnak bélyegezték), Kádár (pl. A tanú, Bástyasétány 74, Álombrigád). De ne maradjon kia Horthy-Magyarország sem: Szergej Eizenstein filmtörténeti klasszikusát, az 1958-ban az addig készül legjobb filmnek megszavazott Patyomkin páncélost 1925 és 54 között gyújtó hatású, bolsevik propaganda jellege miatt nem láthatták a nézők.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik