Kultúra

Titanic [filmpremier]

Csak a kelkáposzta jó felmelegítve - csak ez az alapfilm jó 3D-be konvertálva.

100 éve futott ki a Titanic első és utolsó útjára, 15 éve került a mozikba Cameron filmje – mindkettő történelmi jelentőségű lett. Előbbit nem kell magyarázni, utóbbi sokáig megdönthetetlennek tűnő rekorder volt a mozis bevételek örökranglistáján (hogy aztán a megdönthetetlennek tűnő másik Cameron-filmes csúcs, az Avataré átvegye a helyét) a maga 1,8 milliárdos bevételével, és 11 Oscarjával a három legtöbb ilyen díjat magának mondható, csúcstartó film egyike. A film annak idején persze a technikai csúcs volt, ahogy azt Camerontól megszokhattuk, a digitális képminőség soha addig nem volt olyan jó, a forgatást mélytengeri kutatómunka előzte meg, és akárcsak a hajó zenekara, a süllyedésig játszó, a tenger, a hullám számítógépes megjelenítéséért felelős szakemberek is magyarok voltak.
Az utólagos 3D-sítés az esetek nagy többségében egyszerű bevételhajhászás, a film szempontjából rossz döntés. Nagy rizikót vállalt így magára Cameron, akinél persze nem sokan ismerik jobban ezt a technikát – elvégre az ő filmje miatt tombol-tombolt évekig a 3D-láz. A konvertálás végül 60 hétig tartott és 18 millió dollárba került. 

És a végeredmény? Tökéletes – persze a tökéletes alapanyagot egy Cameron-szintű rendező nem fog tudni elrontani. Tökéletes abban az értelemben, hogy a mozi egyik alaptörténetét, alapfilmjét sikerült még közelebb, még élményszerűbben a közönség elé helyezni. A háromórás filmidő elrepül, a néző kimászik a hajó tatjára, előreáll az orrba, majd többször megmártózik a jeges vízbe – még a test is elkezd hőt termelni, olyan élethűen és magával ragadóan hat ez a film. Egyszóval ez a(z amúgy szemérmetlenül egyszerű, giccses, hazug stb., de ez cseppet sem lényeges) történet működik.

Úgyhogy bár mozifilmhez képest sok időt kér tőlünk ez a film, és biztos sokan legyintenek, hogy “már láttuk, jó volt, köszönjük”, ne így álljanak hozzá. Hanem úgy, “akkor most lássuk, milyen volt ott és akkor”. És tényleg borsózni fog a hátunk.  

Kinek ajánljuk: akik nem félnek beleugrani egy történetbe (meg a jéghideg vízbe). 

Kinek nem: szégyellőseknek, s akik nem szeretnének egy szobában lenni a meztelen Kate Winslettel.

 

Titanic – színes, magyarul beszélő, amerikai romantikus dráma, 194 perc, 1997(2012) rendező: James Cameron, forgatókönyvíró: James Cameron, zeneszerző: James Horner, Will Jennings, operatőr: Russell Carpenter, jelmeztervező: Deborah Lynn Scottzene: Jacques Offenbach, Wolfgang Amadeus Mozart, producer: Jon Landau, James Cameron, látványtervező: Michael Ford, Peter Lamont, vágó: Conrad Buff IV, Richard A. Harris, James Cameron, hang: Tom Johnson, Gary Rydstrom, Gary Summers, Mark Ulano, vizuális effektek: Thomas L. Fisher, Michael Kanfer, Mark A. Lasoff, Robert Legato, hang effektek: Tom Bellfort, Christopher Boyes, make up: Greg Cannom, Tina Earnshaw, Simon Thompson, szereplők: Leonardo DiCaprio (Jack Dawson), Kate Winslet (Rose), Bill Paxton (Brock Lovett), Gloria Stuart (Rose Dawson Calvert), Frances Fisher (Ruth DeWitt Bukater), Billy Zane (Caledon Hockley), Bernard Hill (Edward John Smith kapitány), Suzy Amis (Lizzy Calvert), Kathy Bates (Molly Brown)

Hazai bemutató: 2012. április 5.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik