„Felix Kanitz egy budapesti gyáros család sarja. Felmenői a 18. században telepedtek le Magyarországon. Kanitz Délkelet-Európa legismertebb és legnépszerűbb, korában legjobb szakértője volt, jól ismerte a térség népességét, történelmét, de korabeli fejlődését is. A szerb kormány és szerb értelmiségiek önzetlen támogatásával az akkori Szerbia legtávolabbi szögletébe is eljutott, hogy a helyszínen végezzen kutatásokat. Eközben jegyzeteket készített és rajzolt, ismereteket gyűjtött egy Nyugat-Európában ismeretlen világról, hogy aztán ezeket hazatérve számos német nyelvű tanulmányában, újságcikkében és könyvében publikálja.
Felix Kanitzot mai szemmel nagyon nehéz egy adott tudományághoz sorolni. Kutatott folyókat és ásványkincseket, megcsodálta az antik örökséget, figyelmesen tanulmányozta a népszokásokat; térképész volt, és művész, aki az általa felkeresett vidékeket és azok épületeit rajzok százain örökítette meg; olyan tudós volt, aki fáradhatatlanul értekezett egyes régiók történelméről. Ahányszor csak leírt egy kolostort, mindig kitért történetének legfontosabb tényeire, az építtetőjére és keletkezési dátumára. Gyakran volt személyesen jelen új lelőhelyeken folyó régészeti ásatásokon – abban a reményben, hogy új információkra tehet szert, melyekkel kiegészítheti az adott régió múltjáról már rendelkezésre álló ismereteket. Érclelőhelyeket fedezett fel, és javaslatokat tett kiaknázásukra. Folyókat utazott be, utakat járt végig, és új összeköttetési lehetőségeken gondolkodott.
Az itt látható kiállítás szövegei A Szerb Királyság és a szerb nép a római kortól napjainkig 1–2. (Lipcse, B. Meyer, 1904, 1909) című könyvéből vett idézetek. A kiállításon látható rajzok Felix Kanitz különböző műveiből és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia archívumából származnak.”
A kiállítás megnyitója 2012. február 14-én 18. órakor a Nemzetiségek Házában lesz.
