Egy 1954. január 10-i, philadelphiai keltezésű üzenetben a fiatal színész a The Immoralist című Broadway-adaptációról írt, amely szerinte csapnivaló, ennek ellenére úgy gondolta, hogy mégis óriási siker lehet. Jóslata beigazolódott, a darab kedvező kritikákat kapott, és ennek is köszönhetően Dean pár héttel később már Los Angelesben találta magát.
A második levél 1954 májusából származik, a színész ekkor már az Édentől keletre című filmet forgatta. Mégsem erről írt, hanem barátnőjét korholta, mert a színésznői álmokat dédelgető Glenn elfogadott egy felkérést fürdőruhás fotózásra. “Olcsón eladod magad” – fogalmazott a levélben Dean.
A kalapács alá kerülő harmadik levélben a színész azzal viccelődött, hogy kapcsolatuk talán a végéhez ért. “Szívem, azért nem írtam, mert szerelmes lettem…” – olvasható. Aztán kiderül, hogy Dean csak Cisco nevű lovára gondolt. A színész ebben az üzenetben hálálkodik mennyasszonyának, mert neki köszönheti a “legszebb, legédesebb leveleket a világon”.
A pár két évet töltött együtt, de Barbara Glenn végül szakított Deannel, és később hozzáment Mark Gordon rendezőhöz. A színésszel ennek ellenére jó barátságban maradt, Dean “áldását adta” a nő házasságára.
Az árverező Christie’s aukciósház 16 ezer fontra becsüli a dokumentumok értékét. A leveleket a nő fia, Keith Gordon bocsátja árverésre.
Az 1931-ben született James Dean rendkívül fiatalon, 24 évesen halt meg autóbalesetben. Rövid, de annál sikeresebb pályát futott be Hollywoodban, mind a mai napig az aranykor ikonjaként tartják számon.