Előrebocsátom, elsősorban a mese szempontjait tartom szem előtt, illetve minden filmről író ember Dúlifúli másod-unokatestvére. A Hupikék törpikék kedves mese a maga világával, a helyes, karakteres kis törpökkel, Törpapával, és a gonosz Hókuszpókkal, illetve Sziamiaúval. Minden a helyén. Ám jön a mozi, és dönt: a mesét aktualizálni kell, divatossá tenni, családi mozivá duzzasztani, shrekkesíteni, sikkesíteni, 3D-síteni. És lőn.
Akit nem zavar, hogy ezáltal a mese tere megsérül, remekül szórakozik. Aki nem bánja, hogy a törpök egy vízesésen képződött féreglyukon keresztül New Yorkba kerülnek, csak helyeselni tud: igen, hát ez az, micsoda vicces helyzetek kerekednek majd ebből. De ebből az kerekedik, hogy a Hókuszpók elől menekülő, és a hupihold (blue moon, azaz kék hold, amikor egy hónapban kétszer van telihold) eljövetelére váró törpök egy végtelen egyszerű és buta, emberi térbe kerülnek – Törpilla imádja a divatot, a törpök le vannak nyűgözve a jóléttől, miközben Hókuszpókról kisül, hogy vannak pedofil vonzódásai, valamint szegény Sziamiaút annyi inzultus éri, hogy az túltesz a legszadistább Tom és Jerry epizódokon is. Ráadásul a törpök párkapcsolati tanácsadást is vállalnak – véletlen befogadójuk egy fiatal házaspár, amelyben a férfi még nem érzi elég érettnek magát az apaságra -, és a válasz és tanács olyan egyszerű és sablonos, hogy még Törpapa is belepirul szégyenében. Le lettek butítva az aprajafalvi lakosok.
Vagyis Amerika megint megsimogatja a saját fejét, és elvárja, hogy pár milliárd ember is ezt tegye – jó, de, ugye, nem baj, ha nem tapsolok annak, hogy az egyik gyerekkori kedves mesémet lényegében meggyalázták. Még lehetne sorolni az agyalágyult, átlátszó poénokat, a viszolyogtatóan szájbarágós és a történettel szervetlen tanulságot, de ahol az Irigy Hónaljmirigy egy sikertörténet, ott inkább ez ügyben hallgassunk, másrészt szóljunk a pozitív oldalról is: van pár jó poén, néhol értelmet nyer a 3D-technika, nagyjából ennyi.
Családi film lett a Hupikék törpikék, de csak néhány korábbi sikerfilm (Shrek, 101 kiskutya) koppintására futotta az alkotóknak – ahelyett, hogy a mese világában mertek volna maradni.
Kinek ajánlható – akit semmi nem köt a törpökhöz, de a gyereket valahová el kell vinni, mert szétveri a házat.
Kinek nem – aki meg akarja őrizni emlékezetében a régi Törpillát, Dúlifúlit, Okoskát, Ügyifogyit.
