A magán- és a közélet útvesztőiben indulunk barangolásra, elsőnek az ideológiai kacskaringók alapfilmje, A tanú érkezik, melyet a királyi tévé, az m1 tűzött műsorra, épp jókor. Pelikán elvtárs, értse meg, mi a kommunizmus ellen vagyunk, azt az emberiség egyik legnagyobb átkának tartjuk, de a létező kommunistákkal nemcsak üzletelünk, de a legfontosabb partnerünknek tartjuk, és e téren nagyra tartjuk az elmúlt hatvan év hagyományait. Érti, Pelikán elvtárs? Keleten a helyzet fokozódik. Egy lassan újra aktuális film Bacsó Pétertől, Kállay Ferenccel, Őze Lajossal és a magyar naranccsal 20:10-től.
Nem mintha a magánélet egyszerűbb lenne. Egy szappanopera-író bekerül egy filmes társaságba, ahol pártfogója és közte vibrál a levegő, ám mégis egy harmadik nő karjaiba kerül, akinek viszont a pártfogó férjével vannak tervei. Négyes kettes a címe ennek a bonyolult helyzetnek, író-rendező-főszereplő Mike Binder, játssza többek közt még Colin Fears és Stephen Fry. Angol szalondráma a szabadban 21:00-tól a Duna TV-ban.
Hogy repül az idő! Már 1988-at írunk, hat év telt el az első bevetés óta, és John Rambo máris Afganisztánban találja magát, ahol a szovjetek fogságába esett Trautmann ezredes kiszabadításáról kell gondoskodnia. Nem kétséges, az egy évvel későbbi látványos szocialista összeomlás Kelet-Európában Rambo kiruccanásának is az eredménye, mint ahogy a szintén 1989-es afganisztáni szovjet kivonulás is. Stallone izmosabb, mint valaha, összesen 132 gyilkosság, 1,30-as percenkénti ölésátlag, 38 jelenet, amikor Rambo minden különösebb látható eredmény nélkül, pusztán az esztétikum kedvéért lő, 45 halott, akiket Rambo félmeztelenül tesz el láb alól – a test- és erőkultusz és Hollywood kapcsolata számokban, Andy G. Vajna nagyobb dicsőségére, Rambo III, 21:20, Cool.
Van, aki szereti éleslátása és függetlensége miatt, van, aki szerint nem elég kemény és karakteres, van, aki szerint már a foglalkozása is vicc, a tisztességes újságírói elemző munka hiányának a terméke – Török Gábor ma az egyik legnagyobb hatású politológus, a választási műsor állandó szakértője, blogja, bármi van, címlapos az indexen (ott olvasható A tanú kapcsán megpendített gondolatmenet is, többek közt). A Zárórában Veiszer Alinda próbálja meg azt, ami eddig Bánó Andrástól Obersovszky Péterig oly sokaknak nem sikerült: kiugrasztani valamilyen világnézetű nyulat a bokorból. 22:25, m2.
A legfontosabb kérdés azonban mégis (hogy Paint, a 90-es évek magyar rapperét idézzem), “a szerelemvajonmi?”. Nem fogjuk ezt a kérdést megnyugtatóan ma sem rendezni (a helyes megfejtéseket várjuk postacímünkre), de az Aranyhal-emlékek (miért a kötőjel?) című film segítaégével kissé körbejárjuk a kérdést. Az aranyhal (és a hatalomközeli politikus) három másodpercre emlékezik, ha ennél tovább tart átúszni az akváriumát, folyton új tájakat fog felfedezni benne. Mi lenne, ha mi is így lennénk a szerelemmel, mintha mindig az első szerelem villámcsapásával érne minket egy új érkezése? (A feltételezés persze további kérdéseket is generál, de azokat bízzuk a filmre.) Elizabeth Gill írta és rendezte ezt az ír filmet, mely 23:10-től látható Duna TV-n látható.
