A Bécsi Napló Ausztria egyetlen magyar nyelven megjelenő, nem egyesületi lapja, ugyanakkor “kezdetektől túlterjedt Ausztria határain” – mondta pénteki visszatekintésében Deák Ernő főszerkesztő, a lapot kiadó egyesület elnöke.
Az 1980 márciusa óta, kéthavonta megjelenő folyóiratot az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége adja ki. A szerkesztőbizottságnak más nyugat-európai országokban élő magyarok is tagjai, a szerzők között Ausztriában élő magyarok mellett többek között magyarországiak, csehországiak is vannak, s a kiadványt a tengerentúlon is terjesztik. A Bécsi Napló az emigráns magyarok lapjaként indult, és a rendszerváltás előtt hangot adott a magyarországi demokratikus ellenzéknek is. Ferenczy Klára szerkesztő felidézte, hogy az újságot csak titokban, csempészve lehetett bejuttatni Magyarországra.
A jelenről szólva Deák Ernő elmondta, hogy a folyóirat pártpolitikától független, az európai integrációt támogató, egyúttal a kisebbségeket az európai sokszínűség hordozóinak tekintő újságként aposztrofálja magát. Szerzőkben bővelkedik a Bécsi Napló, az utánpótlás ebben a tekintetben biztosított. Az előfizetői tábor azonban fogy, ahogy fogyatkoznak az egykori ’56-osok. Az újság jelenleg mintegy 2500 példányszámban jelenik meg. Az előfizetési díjak mellett az Illyés Közalapítványtól és az osztrák államtól kapott támogatásból tartják fenn a lapot. A források nagyon szűkösen fedezik a működési költségeket még így is, hogy a munkatársak nem kapnak díjazást.
A visszatekintést S. Csoma János szerzői estje követte. A költő Lélekkikötő című új kötetét mutatta be, a bevezetőt Böröndi Lajos tartotta.
