Starcz Ákos, a Bookline.hu Nyrt. és az E-Könyv Magyarország Kft. igazgatója szerint a digitális könyvkiadás jövője kiszámíthatatlan. Jelenleg számos tartalom elérhető digitálisan is, de azok csak ritkán hívhatók e-könyvnek. “Az e-formátum egy új kiadás”, mondta, “ezért a a kiadó munkája továbbra is nélkülözhetetlen.” Az igazgató kifejtette azt is, hogy a tartalmak titkosítva kerülnek az e-olvasókra, így nem nyomtathatók és nem is másolhatók, e védelem nélkül a kiadók nem is álltak volna szóba velük.
Starcz Ákos az e-könyv nagy előnyének azt tartja, hogy lehetőséget teremt olyan rég megjelent könyvek újrakiadására, amelyek már antikváriumokban sem kaphatók. Amíg azonban nem kerülnek be az e-könyvek is a kedvezményes 5 százalékos áfa-körbe, addig a vezérigazgató nem lát reális esélyt a sikerre.
“Várhatóan nem a szépirodalom lesz a húzóágazat, hanem az olyan kézikönyvek, szótárak, szakkönyvek, amelyek könnyebben kezelhetők digitális verzióban”, mondta Földes László, a Kossuth Kiadó képviselője. Szerinte az e-könyvpiacnak az adhat nagy lökést, ha a lapkiadás is meglátja a lehetőséget az üzletágban.
Németh Kinga, a Typotex Kiadó irodavezetője elmondta, hogy ők egyelőre kizárólag a saját könyveiket árusítják digitális formában. Az olvasóik igényei miatt a szövegek egyes részeit másolhatóvá és nyomtathatóvá tették.
Elek Tibor, a Bárka folyóirat főszerkesztője úgy vélekedett: az e-könyvekre valójában nincs igény, azt a kiadók próbálják lenyomni “a még olvasó emberek torkán”. Ugyanakkor elmondta: nem hiszi, hogy az e-könyvek kiszoríthatják a hagyományos kiadványokat, szerinte egymás mellett fog élni a két formátum.
A beszélgetésen jelen volt Horváth Iván irodalomtörténész professzor, aki úgy vélte, hogy növelni kellene az ingyenesen elérhető e-könyvek számát, például a hetven évnél régebben elhunyt szerzők esetében, hiszen az ő műveiket már nem védik a szerzői jogok.
