Minden rendben lesz. Itt vagyunk. Nem fog meghalni
– mantrázza Vitalij, a herszoni mentőállomás vezető mentőtisztje egy néninek, akinek egy orosz tüzérségi csapás következtében majdnem leszakadt a lába.
Vitalij hazudik. Herszonban bárki, bármikor meghalhat – korra, nemre, életkorra és foglalkozásra való tekintet nélkül.
De a nagyit nem tudta átverni: „Hagyjanak engem, mentsék a többieket” – idézi fel a szavait Vitalij. A riasztás azt követően érkezett, hogy két orosz akna csapódott be egy lakóház közelében. Három idős nő üldögélt a panel előtti padon, beszélgettek. Végül az amputációval az asszony túlélte a támadást, ahogy a barátnői is életben maradtak.
Hónapokkal később újra találkoztunk – egy újabb orosz becsapódás történt a közelében, és a stressztől felment a vérnyomása. Felismert engem, és megköszönte, amit érte tettem
– emlékszik vissza Vitalij.
Civileken kísérleteznek
A magyar határtól egynapi autóútra fekvő Herszont csak a Dnyeper választja el az oroszoktól. Ez volt az egyetlen megyeszékhely az öt éve tomboló háborúban, amelyet az orosz megszállóknak sikerült elfoglalniuk – igaz, csak 2022 őszéig ellenőrizték, utána vissza kellett vonulniuk a folyó túloldalára, hogy elkerüljenek egy ukrán bekerítést.
Azóta Herszon gyakorlatilag tesztpályává, gyakorlótérré változott. Itt tesztelik a drónokat, a támadásokat, a taktikákat, mielőtt máshol bevetnék őket
– mondja Mihajlo, Vitalij egyik mentős beosztottja.
És ez egy sokkal súlyosabb problémát jelez:
