Megállíthatatlanul emelkednek az olajárak, Hámenei fia az új legfelsőbb vezető Iránban

Az atomfegyver előállításához szükséges szintet megközelítő 60 százalékosra dúsított iráni uránkészlet mintegy felét az iszfaháni atomlétesítmény földalatti helyiségeiben tárolták, amelyek többnyire sértetlenek maradtak az amerikai és izraeli légitámadások után – közölte hétfőn a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Rafael Grossi.

Úgy véljük, hogy Iszfahánban valamivel több mint 200 kilogramm 60 százalékosra dúsitott urán volt. Széleskörű feltevések szerint az anyag jelenleg is ott van

mondta újságíróknak Grossi Párizsban egy konferencia szünetében. Az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartatásán őrködő szakosított szervezetének a vezetője szerint feltételezik, hogy a 60 százalékosra dúsított készlet egy részét Natanzban tárolják. Grossi elmondta, hogy becsapódás nyomát látták az egyik iszfaháni alagútban. Az ISNA iráni hírügynökség azt jelentette vasárnap, hogy előző nap komoly károkat szenvedett egy nukleáris létesítmény szombaton Iszfahánban amerikai és izraeli légicsapások következtében.

(MTI)

Franciaország több partnerével együtt olyan kezdeményezésen dolgozik, amely a nemzetközi kereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szorosban növelné a hajóforgalom biztonságát – jelentette ki Emmanuel Macron hétfőn, ciprusi látogatásán Páfoszban.

A francia elnök elmondta: a tervezett misszió kifejezetten védelmi jellegű lenne, célja pedig az, hogy a konténerszállító és tankhajók kíséretet kapjanak, miután az iráni konfliktus legintenzívebb szakasza lezárul.

Macron hangsúlyozta, hogy a tengeri útvonal a globális kereskedelemhez, különösen a gáz- és olajszállításokhoz elengedhetetlen, ugyanakkor a művelet előkészítése még zajlik európai és Európán kívüli partnerekkel. Franciaország összesen mintegy tucatnyi hadihajót küldene a térségbe.

A francia elnök nem részletezte, mely országok csatlakozhatnak a kezdeményezéshez. A hajóforgalom gyakorlatilag megbénult az Irán ellen indított amerikai–izraeli légicsapások és az iráni megtorló támadások után, noha békeidőben a világ olajszállítmányainak mintegy ötöde halad át a szoroson.

A Limasszol közelében található brit akrotíri légi támaszpontot ért dróntámadásra reagálva Macron szolidaritásáról biztosította Ciprust, hangsúlyozva: „aki Ciprust támadja, Európát támadja.” A kijelentést Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnökkel és Kiriákosz Micotákisz görög kormányfővel közös sajtómegjelenésén tette. Macron felidézte, hogy Franciaország már küldött egy fregattot és légvédelmi rendszereket a térségbe, és a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó csoportja is ott tartózkodik.

Hrisztodulidesz megköszönte az európai uniós partnereknek, hogy gyorsan hadihajókkal és légvédelmi eszközökkel támogatták Ciprust.

Az iráni válság témájában egyeztetett hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kabinetjével, azon belül is arról, hogy az iráni háború milyen hatást gyakorol a piacokra, és milyen megpróbáltatásoknak teszi ki közvetve Ukrajna szövetségeseit.

Az ukrán elnök úgy fogalmazott az erről szóló X-bejegyzésében, hogy az ügy fontos számukra, mivel a Közel-Keleten és az Öböl-régióban zajló események közvetlenül érintik Európát, így Ukrajnát is, és szintén befolyással vannak az Ukrajnába irányuló kritikus árucikkek ellátására.

Zelenszkij a posztjában külön említést tett arról is, hogy eddig a pontig 11 különböző kérelem érkezett Ukrajnához azzal kapcsolatban, hogy Kijev ossza meg az ismereteit a „shahed” drónok elleni hadviselésről. Zelenszkij szavai szerint ez nem túl meglepő, hiszen Ukrajna évek óta harcol a drónok ellen. Konkrét országnevek említése nélkül elmondta, hogy a felkérések Irán szomszédaitól, továbbá európai országoktól is érkeztek, valamint az Egyesült Államoktól.

I held a Staff meeting. Our primary focus was the destabilization caused by the war in Iran and the corresponding risks for global markets, the countries of the region, and Ukraine’s closest partners who support us in defending against Russian aggression. The issue is complex –… pic.twitter.com/ibFpnGH15i

— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 9, 2026

Az ukrán elnök leszögezte, készek megosztani a tudásukat azon országokkal, akik az elmúlt években segítették Ukrajna harcát.

A NATO légvédelme lelőtt egy Iránból indított ballisztikus rakétát, amely behatolt Törökország légterébe – közölte hétfőn a török védelmi minisztérium. A tárca közlése szerint az elmúlt egy hétben ez már a második, Iránból indított ballisztikus rakéta, amely behatolt a NATO-tagország légterébe.

A rakétát a Földközi-tenger keleti térségében telepített légvédelmi NATO-rendszerek semmisítették meg. A rakéta törmeléke a délkelet-törökországi Gaziantep tartomány lakatlan területére zuhant le, személyi sérülés nem történt – írták.

A minisztérium leszögezte: Ankara minden szükséges lépést megtesz az ország területét és légterét érő fenyegetések elhárítására, és hangsúlyozták, hogy mindenkinek érdekében áll megfogadni Törökország ezzel kapcsolatos figyelmeztetéseit.

A rakéta lelövése kevesebb mint két nappal azután történt, hogy Ankara arra figyelmeztette Iránt: ne indítson újabb rakétákat Törökország felé. A NATO a március 4-i iráni rakétaincidenst követően magasabb szintű készültséget rendelt el rakétavédelmi egységeinél.

Gratulált Vlagyimir Putyin orosz elnök az Irán legfőbb vezetőjévé választott Modzstaba Hámeneinek – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.

Fogadja őszinte gratulációimat az Iráni Iszlám Köztársaság legfőbb vezetőjévé történt megválasztásához

– áll az orosz vezető gratuláló táviratában. Vlagyimir Putyin szerint jelenleg, amikor Irán fegyveres agresszióval szembesül, az új legfőbb vezető tevékenysége ebben a magas tisztségben nagy bátorságot és önfeláldozást igényel. Leszögezte, hogy Moszkva támogatása és szolidaritása Teherán iránt változatlan, Oroszország Irán megbízható partnere volt és marad.

Sok sikert kívánok az ön előtt álló nehéz feladatok megoldásában, valamint jó egészséget és lelkierőt

– tette hozzá az orosz elnök. Putyin péntek este telefonon fejezte ki részvétét Maszúd Peszeskján iráni elnöknek az előző legfelsőbb vezető, Ali Hámenei, annak egyes családtagjai, valamint az ország katonai és politikai vezetőinek meggyilkolása és a számos civil áldozat miatt, akik „az izraeli–amerikai fegyveres agresszió” következtében veszítették életüket.

Hangsúlyozta, hogy haladéktalanul véget kell vetni a harci cselekményeknek, el kell utasítani az erőszakos módszereket az Iránnal és az egész közel-keleti régióval kapcsolatos problémák megoldásában, és mielőbb vissza kell térni a politikai-diplomáciai rendezés útjára. Hozzátette, hogy folyamatos kapcsolatban áll a perzsa-öböli Arab Államok Együttműködési Tanácsa tagországainak vezetőivel. Peszeskján köszönetet mondott Oroszországnak a szolidaritásáért az iráni nép iránt, amely szülőföldje szuverenitását és függetlenségét védi, és részletesen tájékoztatta a kialakult helyzetről.

A török védelmi minisztérium hétfőn hivatalosan közölte, hogy hat F–16-os vadászgépet és légvédelmi rendszereket telepített Észak-Ciprusra a közel-keleti térségben kialakult feszültségek miatt. A fejleményektől függően – tették hozzá – Törökország további katonai lépésekre is felkészült.

A tárca közleménye szerint a repülőgépeket és a légvédelmi eszközöket a szigeten élő török közösség biztonsága érdekében vezényelték az Észak-ciprusi Török Köztársaságba.

A minisztérium szerint a telepítés része az észak-ciprusi államalakulat védelmének megerősítését szolgáló tervnek.

Az elmúlt napokban több európai ország is fokozta katonai jelenlétét Cipruson, miután a múlt héten iráni dróncsapás érte a szigeten található brit Akrotíri légibázist. Biztonsági tisztviselők szerint a drónt az Irán-barát Hezbollah libanoni fegyveres mozgalom indította.

A szigetország 1974-ben szakadt ketté, miután a görög indíttatásra történt rövid puccsot követően török erők szállták meg az északi részt. Törökország nem ismeri el a sziget déli részét irányító, nemzetközileg elismert görög ciprusi kormányt, ugyanakkor az egyetlen ország, amely elismeri az Észak-ciprusi Török Köztársaságot.

Ankara szombaton felszólította Iránt, hogy ne indítson újabb rakétát Törökország irányába. A török vezetés bírálta az európai országok ciprusi katonai telepítéseit is, mert szerintük ezek a lépések növelik annak kockázatát, hogy a sziget belekeveredik a kiszélesedő iráni konfliktusba.

Vis maior helyzetet hirdetett Bahrein állami tulajdonú energetikai vállalata, a Bapco, miután működését megzavarta a közel-keleti háború és az olajfinomítója elleni közelmúltbeli támadás.

A vis maior kihirdetése lehetővé teszi a vállalat számára, hogy mentesüljön szerződéses kötelezettségei alól, ha olyan rendkívüli esemény történik, amely kívül esik a hatókörén.

Az irányadó olajár nemrég átlépte a hordónkénti 100 dollárt, mivel a térségben zajló támadások csökkentik a kínálatot, és az olaj piacra juttatását is jóval nehezebbé és drágábbá teszik.

Éjszaka a bahreini állami hírügynökség jelentése szerint legalább 32 ember megsérült, miután dróntámadás érte a főváros környékét. A jelentés – amely az egészségügyi minisztériumra hivatkozik – azt közölte, hogy az összes sérült bahreini állampolgár volt, köztük egy 17 éves lány, aki súlyos fej- és szemsérüléseket szenvedett. A legfiatalabb sérült egy két hónapos csecsemő volt.

A beszámoló szerint a sérültek közül négyen „súlyos állapotban” vannak, köztük olyan gyerekek is, akik műtéti beavatkozásra szorultak.

Törökország hétfőn hat F–16-os vadászgépet tervez Észak-Ciprusra vezényelni, hogy erősítse az ott élő török közösség védelmét – írja a BBC a török NTV csatorna értesülésére hivatkozva. A televízió az Észak-ciprusi Török Köztársaságnak nevezett szakadár entitás egyik polgári légi közlekedési tisztviselőjére hivatkozva állította ezt.

A Reuters szerint szombaton egy török védelmi minisztériumi forrás azt mondta, hogy Törökország más intézkedések mellett F–16-os repülőgépek ciprusi telepítését is mérlegeli annak érdekében, hogy biztosítsa a török ciprusi állam biztonságát, miközben a térségben erősödik a konfliktus.

Donald Trump amerikai elnök „nem örül” annak, hogy Modzstaba Hámeneit nevezték ki új legfelsőbb vezetőnek – hangzott el a Fox New egyik műsorában. A tévécsatorna honlapján is megjelent videó szerint ezt Brian Kilmeade műsorvezető mondta, aki azt állította, hogy a bejelentés után beszélt az elnökkel, aki azt mondta neki:

I am not happy

– vagyis: „Nem örülök.”

A beszélgetésről a műsorvezető nem közölt további részleteket, Trump pedig egyelőre nem állt a nyilvánosság elé a véleményével.

76 magyart hozott haza mentesítő járat a Közel-Keletről – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap este a Facebook-oldalán.

Kapcsolódó

76 magyart hozott haza mentesítő járat a Közel-Keletről

Hétfőn további két járat indul 180 magyarért.