A közel-keleti háborúról szóló előző napi hírfolyamunk itt olvasható.
76 magyart hozott haza mentesítő járat a Közel-Keletről – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap este a Facebook-oldalán.
Hivatalosan is Modzstaba Hámenei, az előző legfelső vezető fia lett Irán új legfelső vezetője – jelentette be a Szakértők Tanácsa az iráni állami médiában.
Az 56 éves vallási vezető választott tisztséget korábban soha nem töltött be, és hivatalosan nem viselt magas rangú pozíciót az iráni államban. Modzstaba Hámenei életének nagy részét az iráni hatalom középpontjában töltötte, de többnyire a nyilvánosság elől rejtőzködve élt.
Az új vezető a meggyilkolt Ali Hámenei nagyajatollah második fia. A legfelsőbb vezető megválasztásáért is felelős Szakértők Tanácsa a vasárnapi bejelentéssel együtt arra szólította fel az irániakat, hogy sorakozzanak fel Modzstaba Hámenei mögött, és őrizzék a nemzeti egységet. Donald Trump amerikai elnök viszont már korábban kijelentette, hogy Hámenei „elfogadhatatlan” választás, Izrael pedig azzal fenyegetett, hogy Irán következő legfelsőbb vezetőjét is üldözni fogja.
Modzstaba Hámenei 1969-ben született az északkelet-iráni Meshed városában, és abban a politikai és vallási közegben nőtt fel, amely az 1979-es forradalom után jött létre. Fiatalemberként síita teológiát tanult a komi szemináriumokban, és a hírek szerint részt vett az iráni–iraki háború utolsó szakaszában is.
Irán vezetésének sok más szereplőjével ellentétben Hámenei soha nem törekedett választott tisztségre vagy látványos kormányzati szerepre. Ehelyett fokozatosan befolyásos szereplővé vált apja hivatalán belül, ahol széles körben úgy tartották, hogy annak a szűk körnek a tagja, amely a legfelsőbb vezetőhöz való politikai hozzáférést kézben tartotta.
Neve a 2009-es elnökválasztás idején került elő először nyilvánosan, amikor reformpárti szereplők azzal vádolták őt, hogy szerepet játszott a tömegtüntetéseket követő brutális fellépés támogatásában. Az utódlás kérdéséről nyilvánosan soha nem beszélt.
(The Guardian)
Miután négy éve először lépték át a hordónkénti 100 dollárt, a globális olajárak továbbra is emelkednek. Nemrég a brent nyersolaj, a nemzetközi irányadó fajta 23,1 százalékkal magasabban, hordónként 114,13 dolláron állt. Az amerikai nyersolaj irányadó ára, a West Texas Intermediate 23,5 százalékos emelkedéssel 112,26 dollárra nőtt hordónként.
Donald Trump amerikai elnök az éjszaka folyamán azt állította, hogy ez a rendkívüli árugrás csupán „rövid távú” hatása az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújának. A hétvégén az USA energiaügyi minisztere, Chris Wright is azt jósolta, hogy a fennakadás nem tart sokáig, és a CNN-nek úgy fogalmazott:
A legrosszabb esetben is hetekben mérhető ez, nem hónapokban.
Ezek a kijelentések azonban a jelek szerint süket fülekre találtak. Az ázsiai tőzsdék továbbra is nyomás alatt vannak: a japán Nikkei 225 7 százalékos, a dél-koreai Kospi 7,3 százalékos, a hongkongi Hang Seng pedig 2,6 százalékos mínuszban áll, miközben az ausztrál ASX 200 csaknem egy éve a legrosszabb napját szenvedi el.
A tőzsdenyitás előtti kereskedési adatok azt vetítik előre, hogy a Dow Jones ipari átlagindex és az irányadó S&P 500 is komoly eséssel kezdheti a napot.
(The Guardian)
