Trump megjósolta, mi fog történni az olajárakkal

Szombat hajnalban Irán ismét rakétákkal támadta Izraelt – idézi az izraeli hadsereg közleményét az MTI.

Mint írták: aktiválták a légvédelmi rendszereket, és a rakétákat megsemmisítették.

Izraeli egészségügyi források szerint a támadásokban nem sérült meg senki.

Helyszíni beszámolók szerint nem sokkal a légvédelmi szirénák megszólalása után robbanást lehetett hallani Jeruzsálemben. A hadsereg mindeközben pénteken arról tájékoztatott, hogy 24 óra alatt több mint 400, nyugat-iráni katonai célpont ellen intézett támadást, a légierő pedig több mint 6500 bombát dobott Iránra a háború kezdete, azaz február 28-a óta. Hozzátették:

a műveletek új szakaszba léptek

azáltal, hogy a fegyveres erők kiterjesztik támadásaikat a fővárosra, Teheránra is, illetve az ország több térségében lévő fegyvergyártó létesítményekre. (MTI)

A hazai piacon nincsenek nagy benzinkúti leürülések, nincsenek rohamok, hiányjelenségek – mondta a Telexnek Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj-szövetség főtitkára. Persze elképzelhető, hogy egy-egy kisebb családi kút pár órára „szárazra fut”, de mint mondja, országosan van elegendő benzin és gázolaj.

Grád szerint a nagyobb láncoknál nem volt még probléma, a kisebb benzinkutaknál is az okozhat csak átmeneti fennakadást, ha – lévén, hogy kezdődik a tavaszi mezőgazdasági szezon – nagyobb agrárvevők jelennek meg, és ilyenkor van, aki szereti bebiztosítani hogy a saját telephelyen legyen megfelelő mennyiségű üzemanyag.

A lap kiemeli, hogy a február 28-án kezdődött iráni háború folyamatosan emeli az árakat: a Holtankoljak.hu szerint március 6-án a 95-ös benzin 578 forint/liter, a gázolaj 614 forint/liter átlagáron volt elérhető, és szombattól a benzin bruttó 7, a gázolaj bruttó 17 forinttal kerül majd többe.

Csak az állam ne avatkozzon be!

A Telex által megkérdezett piaci szereplők abban bíznak, hogy megmaradnak a versenyhelyzetek és nem jön adminisztratív ár, elmondásuk szerint az állam kommunikációjától mindenki fél: „Ha egy politikus azzal riogat, hogy a Barátság kőolajvezeték hiányában ezer forint lesz egy liter üzemanyag, az egyrészt nem igaz, másrészt pánikvásárlásokat generálhat.”

A lap kiemeli, hogy amennyiben nem piaciak az árak, a nagykereskedők nem ide hozzák a dízelt: amikor árstop volt itthon (480 forintos benzin és dízel), akkor azért is alakultak ki rohamok és leürülések, mert import egyáltalán nem jött. Fontos az is, hogy a magyar ár ne nagyon ne térjen el a környező államokétól, mert ha a nagykereskedelmi ár mesterségesen limitált, a nagykereskedők visszavonulnak, ha pedig a kiskereskedelmi ár limitált, akkor a kiskereskedelmi igények elszállnak. Mindkettő borítja az egyensúlyt, amivel nyilván az állam is tisztában van, csak nagyon közel vannak a választások.

Sokan meghaltak Libanonban pénteken izraeli légicsapásokban – idézi az MTI a libanoni hatóságok közlését.

Az egészségügyi minisztérium jelentése szerint egy támadásban kilencen haltak meg és tizenheten sebesültek meg az ország keleti részén fekvő Nabi-Sítben. A főváros, Bejrút ellen intézett támadásokban legkevesebb két embert halt meg, és hárman megsebesültek a hatóságok közlése szerint.

Az NNA állami hírügynökség szerint támadás érte az ország déli részén fekvő Madzsal Samszt is, itt kilencen haltak meg. Az áldozatok valamennyien egy család tagjai voltak, közöttük nők és gyermekek.

Biztonsági illetékesek közlése szerint támadás érte az ENSZ Ideiglenes Libanoni Erőjének (UNIFIL) egyik állását is, a támadás következtében voltak veszteségek. Részleteket péntek este nem lehetett tudni, az ENSZ megfigyelő missziója nem adott ki közleményt. Az izraeli hadsereg közölte, hogy vizsgálatot indít az ügyben.

A libanoni egészségügyi minisztérium korábban közölte, hogy a konfliktus legutóbbi kiszélesedése óta több mint kétszázan haltak meg Libanonban. (MTI)

Az Egyesült Államok hadiipari vállalatai megnégyszerezik a különleges osztályú fegyverzet gyártását – közölte Donald Trump amerikai elnök, miután a Fehér Házban fogadta a védelmi ipar legnagyobb cégeinek vezetőit pénteken.

Az MTI tudósítása szerint az amerikai elnök a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében beszámolt arról, hogy a gyártás felfuttatása már az előző hónapokban megkezdődött, és a cél a lehető legnagyobb mennyiségű készlet előállítása. Hozzátette, hogy az úgynevezett közép- és felső-középosztályú hadianyagból, amelyet az amerikai hadsereg Iránban bevet, valamint a közelmúlt Venezuelában is alkalmazott, „gyakorlatilag korlátlan” az ellátás.

A Fehér Házban tartott tanácskozáson többek között a Boeing, a Northrop Grumman, a Raytheon és a Lockheed Martin vezető tisztségviselői vettek részt.

Donald Trump szintén pénteken azt ígérte, hogy az iráni műveletek miatt megemelkedett kőolajárak gyorsan csökkenni fognak, amint a konfliktus a megoldáshoz közelít. Chris Wright energiaügyi miniszter a Fox News hírtelevíziónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a magasabb kőolajárak időszaka „legfeljebb hetekig” tarthat, miközben Doug Burgum belügyminiszter ugyanott kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Venezuela között kialakult együttműködés segíthet az országon belüli üzemanyagárak leszorításában.

Az Irán elleni katonai művelet megindítása, február 28-a után eltelt 5 napban az Egyesült Államokon belül 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedett az üzemanyagok ára a töltőállomásokon. Az amerikai külügyminisztérium pénteken azt közölte, hogy már 27 ezer amerikai állampolgárnak sikerült visszajutnia hazájába a konfliktus által érintett közel-keleti régióból, részben a kormányzat által szervezett ingyenes bérelt repülőgépeken. Az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövetsége arról számolt be, hogy a hétvégén buszok indulnak Izraelen belül Tel Avivból és Jeruzsálemből az egyiptomi Tabába, hogy segítsék az amerikai állampolgárok távozását.

Az amerikai hadsereg közel-keleti régióért felelős Központ Parancsnokságának pénteki összefoglalója szerint az amerikai katonai akció első hetében az amerikai erők 3 ezer iráni célpont ellen indítottak támadást, és az iráni haditengerészet 43 hajóját semmisítették meg vagy okoztak súlyos károsodást.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője pénteken adott tájékoztatásában úgy fogalmazott, hogy az iráni tengeri erők „bevetésre alkalmatlanok.” A sajtótitkár egyben élesen bírálta a Kongresszus képviselőházának azon demokrata tagjait, akik a csütörtöki szavazáson elutasították az Irán elleni határozati javaslat elfogadását. Az alsóház demokrata tagjainak mintegy negyede, 53 képviselő utasította el azt a republikánus határozati javaslatot, amely Iránt „a terrorizmus legnagyobb állami szponzoraként” bélyegezte meg. Karoline Leavitt emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államokban hosszú ideig teljes kétpárti egyetértés övezte Irán megítélését, ami különösen a nyugati világban politikai alapvetés. Az Irán elítélő javaslatot csütörtökön 372-53 arányban hagyta jóvá a törvényhozás. (MTI)