Nagyvilág

Miért nem bukott meg az iráni rezsim – és miért bukhat meg bármikor?

NICHOLLS / AFP
NICHOLLS / AFP
Az iráni tüntetések vérbe fojtásával az iszlám forradalom normatív alapjai kiüresedtek. A perzsa nacionalizmus, az Egyesült Államok és Izrael elleni érzések már nem elegendők ahhoz, hogy kiterjedt erőszak nélkül fennmaradjon a teokratikus rendszer. A potens ellenzék hiánya miatt azonban a társdalmi feszültség eddig nem tudott kiemelni valakit, aki alternatívaként szolgálhat a rezsimmel szemben.

Az elmúlt két évtizedben megszokhattuk, hogy újabb és újabb tüntetéshullámok robbannak ki Iránban. A mostani ugyanakkor másnak érződött, mint a korábbi példák: úgy tűnhetett, hogy a rezsim bármikor összeomolhat. A tüntetők (pontosabban: felkelők) sokáig kitartottak, a rendszer bizonytalannak és sebezhetőnek tűnt, egy amerikai katonai csapás pedig egyre valószínűbbnek látszott.

A múlt hét végére ugyanakkor, úgy tűnik, lecsendesedtek a kedélyek. Az Egyesült Államok nem avatkozott be, a felkelőket pedig a rendszer vagy megölte, vagy megfélemlítette.

Az iszlám forradalom, úgy tűnik, túlélte a legújabb válságot is.

ATTA KENARE / AFP A tüntetések során leégett épület Teheránban 2026. január 19-én.

Itt azonban a történet nem ér véget. Még ha első ránézésre ugyanaz lett is a felkelés kimenete, mint a korábbi tüntetési hullámoké, ez nem jelenti azt, hogy a kormányzó elitek helyzete változatlan lenne. Az, hogy a rezsim időt nyert magának és nem omlott össze, néhány tényező fennállásának köszönhető, ezek pedig bármikor megváltozhatnak. Ugyanazok az okok, amelyek miatt az iszlám forradalom rendszere nem bukott meg, hozhatják el a rendszer végnapjait akár rövidtávon is.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik