Nagyvilág

Trump fenyeget: előcsalogatja-e a jaguárt az emberekből a „Donroe-elv”?

Marina Uezima / Brazil Photo Press / AFP
Tüntetők tiltakoznak a Donald Trump elnök által elrendelt katonai akció ellen az amerikai konzulátus előtt a brazíliai Sao Paulóban, 2026. január 5-én.
Marina Uezima / Brazil Photo Press / AFP
Tüntetők tiltakoznak a Donald Trump elnök által elrendelt katonai akció ellen az amerikai konzulátus előtt a brazíliai Sao Paulóban, 2026. január 5-én.
„A világon jelenleg csak egyetlen ország van, amely a bolygó bármelyik pontján sikeres katonai akciót tud végrehajtani” – mondta lapunknak Gyarmati István a venezuelai beavatkozásról. A biztonságpolitikai szakértő szerint az USA caracasi akciója egy Kubának, Oroszországnak és Kínának szóló üzenet volt. Így látja Tarjányi Péter is, aki szerint az amerikaiak azt akarták közölni: az oroszoknak és a kínaiaknak semmi keresnivalójuk nincs a térségben. De mi várhat Kolumbiára és Kubára?

Nem lepett meg az Egyesült Államok hétvégi venezuelai akciója

– mondta Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a 24.hu-nak. Emlékeztetett rá: ő már tavaly novemberben felhívta a figyelmet arra, hogy az USA úgynevezett „műveleti ablakot” nyitott Venezuelára, vagyis a beavatkozás onnantól kezdve erősen valószínűsíthető volt.

Ez is történt: az Egyesült Államok január első napjaiban tényleg beavatkozott Venezuelában. Foglyul ejtették az ország elnökét, Nicolás Madurót, akit egy New York-i bíróság elé állítottak – kábítószer-kereskedelemmel vádolják. Maduro egyébként hétfőn ártatlannak vallotta magát az ellene felhozott minden vádpontban.

Einstand

Donald Trump amerikai elnök utóbb az akciót így indokolta:

Az a célunk, hogy életképes és sikeres országok legyenek körülöttünk, ahol az olaj szabadon kinyerhető.

Ez Tarjányi szerint egyértelmű üzenet: „Einstand” – azaz az USA szeretné rátenni a kezét Venezuela nyersanyagaira, ásványkincseire és az ott kitermelt energiahordozókra.

Trump friss nyilatkozatában beszélt a Venezuelában történtek következményeiről és a térséggel való kapcsolataikról is. A Monroe-elvre hivatkozott, amely deklarálja, hogy az amerikai földrész az Egyesült Államok érdekszférája. A 24.hu-nak nyilatkozó Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő ennek kapcsán megjegyezte: Amerikában kezdik ezt az elvet Donroe-elvnek is nevezni (Trump keresztnevéből levezetve). Sőt, immár maga az elnök is használta a „Donroe” kifejezést az USA hegemóniáját hangsúlyozva.

Szóba került az amerikai elnök nyilatkozatában Mexikó és Grönland is – az utóbbiról Trump úgy fogalmazott, hogy az USA-nak nemzetbiztonsági szempontból szüksége lenne a szigetre, mivel azt körülveszik orosz és kínai hajók, Dánia pedig – amelynek fennhatósága alá tartozik a belső autonómiát élvező sziget – nem tudja kezelni a helyzetet.

Kolumbiával kapcsolatban Trump szintén nem zárta ki a katonai akciót.

Kolumbia is egy nagyon beteg ország, egy beteg ember vezeti, aki szeret kokaint készíteni és eladni az Egyesült Államoknak. De nem sokáig fogja ezt csinálni

– fogalmazott Trump.

Artur Widak / NurPhoto / AFP Az ABC News Live közvetítése Donald Trump sajtótájékoztatójáról 2026. január 3-án.

Gustavo Petro kolumbiai elnök illegitim fenyegetésnek nevezte Trump szavait, és leszögezte: ha fellépnek ellene, annak komoly következményei lesznek.

Ha őrizetbe veszik az államfőt, akit a nép többsége tisztel és nagyra becsül, azzal szabadon engedik az emberekben a jaguárt

– fogalmazott.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik