Elég rossz hírek érkeznek Pokrovszkból, ahonnan pár órája tértél vissza. Milyen a helyzet a fronton?
Valóban elég súlyos a helyzet, lőszerhiány van, hiányzik mindenféle felszerelés, amire szükség lenne a frontvonalon. Hiányzik, mert a legtöbb európai ország nem hajlandó igazán segíteni Ukrajnát. A hiányt pedig az ukrán hadseregnek a saját forrásaiból kell pótolnia, hogy ellen tudjon állni, de ez nem elég.
A Grúz Légiónak jut elegendő?
Nem mondhatnám. Mi is az ukrán fegyveres erők részei vagyunk, ugyanúgy az ő logisztikájuk lát el minket.
Milyen az együttműködés? Van, hogy úgy érzed néha, hogy több ellátmányt kaptok vagy éppen kevesebbet azért, mert nem ukránok vagytok?
Pontosan ugyanannyit kapunk mindenből, mint az összes többi dandár és zászlóalj. Az ukrán hadseregnek az az érdeke, hogy – szerződéseseikként – segítsenek minket, legyen elég lőszerünk és egyéb hadianyagunk. Szóval nem gondolom, hogy bárki többet kapna, mint a Grúz Légió.
Említetted, hogy az ukrán állam szerződésesei vagytok. Mi a különbség egy „külföldi önkéntes” és egy zsoldos között Ukrajnában?
Elsősorban az ideológia. Az ideológia az, ami nem zsoldossá tesz. Mi önkéntesek vagyunk.
Az orosz invázió kezdetétől, 2014-től Ukrajnában vagyunk, a Grúz Légió volt az első külföldi alakulat, ami létrejött és harcolni kezdett Ukrajnáért. Önkéntesek voltunk, nem voltunk az ukrán fegyveres erők részei, törvény sem volt, ami lehetővé tette volna, hogy a részei legyünk vagy egyáltalán szerződést írjunk alá. Magyarul fizetés nélkül, pusztán ideológiai motivációból harcoltunk együtt az ukránokkal, kiképeztük őket, megosztottuk a tapasztalatainkat, és így tovább. Ezért köztünk és egy zsoldos között hatalmas a különbség. Mi a kezdetektől fogva itt voltunk, nem pénzért, fizetésért harcolunk.
Harcoltál az abház háborúban, az első és második csecsen háborúban, a 2008-as orosz–grúz háborúban, 2014 óta pedig folyamatosan Ukrajnában is. Vannak-e a korábbi háborúkból olyan tapasztalataid, amelyek a mai, drónok dominálta hadviselés korában is relevánsak?
Természetesen, hiszen mindig ugyanazon hadsereg ellen harcolunk. Ismerjük a mentalitásukat: ez ugyanaz az orosz hadsereg, ugyanazzal a mentalitással és ugyanazokkal a barbár háborús bűnökkel, amikkel anno szembesültünk.
Taktikában, stratégiában sincs fejlődés?
Minden ugyanaz. Az egyetlen dolog, ami változott, a fegyverek, amelyekkel harcolunk, és természetesen ők is modernizálták a fegyvereiket. A Grúz Légió is együtt fejlődött az ukrajnai háborúval. 2014-ben Ukrajnába már tapasztalt tisztekkel érkeztünk, most pedig, 11 évvel a hátunk mögött ez csak nőtt. A mi erőink az egyik legtapasztaltabbaknak számítanak még az ukrán hadseregen belül is.
Mekkora hányada harcol a jelenlegi légiónak 2014 óta?
A Grúz Légió a kezdetekkor nem volt nagy, talán tíz ember, a teljes körű invázió kezdetéig pedig 200-an voltunk. Ezt követően megnyitottunk egy toborzási folyamatot, és toboroztunk több mint 2000 grúzt, illetve más országokból jelentkezőket, mert 2022-ben a Grúz Légió volt az egyetlen jól ismert, jelentős külföldi alakulat. Ezért a legtöbb külföldi a Grúz Légióhoz csatlakozott.
Említetted az ideológiát, ami megkülönböztet titeket a zsoldosoktól. Ez mit jelent?
