Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter intézett egy moszkvai interjút az Ultrahang YouTube-csatornának. A csatornát vezető Cs. Király Tamás néhány hete vetette fel viccelődve a Szijjártónak, hogy jó lenne interjút készíteni Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.
Az Index szerint a magyar tárcavezető „komolyan vette” a felvetést, és alig egy hónappal később az Ultrahang stábja már az orosz fővárosban vette fel a beszélgetést az orosz diplomatával.
Lavrov a beszélgetés elején az orosz-amerikai viszonyról beszélt, lényegében azt magyarázva, hogy miért nem jött össze Budapestre tervezett csúcstalálkozó. Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonos megbeszélést folytatott október 16-án, Lavrov szerint Marco Rubio amerikai külügyminiszter ezután felhívta őt, ahol ő megerősítette, hogy ragaszkodik az alaszkai találkozón elért megállapodásokhoz.
Miután Marco Rubióval megbeszéltük, hol tartunk az alaszkai megállapodások végrehajtásával, nem esett szó újabb találkozókról vagy tárgyalásokról. Én sem hoztam fel ezt a témát, hisz az egész kezdeményezés az amerikai oldalról indult ki. Mi készen állunk a továbblépésre, amikor az amerikaiak úgy érzik, itt az ideje
– fogalmazott Lavrov.
Az orosz diplomata szerint, bár az hangzott el, hogy nincs szükség újabb elnöki csúcstalálkozóra, sikeres volt a megbeszélés. „Ebből arra következtettem, hogy a megbeszélés valóban jól sikerült – különben nem tettek volna ilyen megjegyzést” – magyarázta a külügyminiszter hozzátéve, hogy a labda az amerikaiaknál volt, amit az oroszok készek elfogadni – és erre emlékeztette Rubiót.
Lavrov kifejezetten kedvező színben tüntette fel az amerikai vezetést, és azt is állította, Moszkva azért nem erőltette a találkozót, mert nem akartak kellemetlenséget okozni Amerikának. Trumpékat ugyanis Lavrov szerint hihetetlen nyomás alatt tartják az „európai héják” és Volodimir Zelenszkij, akik aláássák azokat a békefolyamatokat, amelyek már rég célba érhettek volna. Lavrov a beszélgetésben végig Macronnal az élen az európai vezetőket emlegette, mint akik, folyamatosan akadályozzák a béke megkötését.
Lavrov szerint Trumpot el akarják tántorítani attól a logikától, amit korábban bemutatott, hogyan kéne megoldani ezt a válságot. Mint mondta, Trump volt az egyetlen vezető a Földön, aki már korán kimondta, hogy a NATO nem játszhat semmilyen szerepet Ukrajnában, és Zelenszkijnek meg kell értenie, hogy nem kaphatja vissza a Krímet. Az orosz politikus az interjú során többször is fasisztának nevezte az ukrán vezetést, az orosz befolyást lerázó felkelést pedig puccsként emlegette.
Trump elnök javasolta Putyin elnöknek, hogy találkozzanak Budapesten. Putyin elnök igent mondott és kérte, hogy kezdjük el az előkészítő munkát. Tehát a kezdeményezés megvan, és mi udvarias emberek vagyunk. Ha meghívnak minket, igent mondunk, egyeztessük le, hogy hogyan, hol és mikor. Ezt a meghívást visszavonták, de később azt állították, hogy a »visszavonás« valójában csak »halasztást« jelent. Ez pedig azok döntésétől függ, akik az egész folyamatot kezdeményezték
– jelentette ki a veterán diplomata.
Sokan azt mondták, hogy a budapesti meghívás, az ottani találkozó alapvetően megaláztatást jelentene, mert Budapest már egyszer az a helyszín volt, ahol az Ukrajnának szóló garanciákat aláírták, és ez egy nagyon rossz emlékű asszociáció lehet. Azok, akik ezt mondják, soha nem olvasták a Budapesti Memorandumot
– mondta Lavrov, aki hosszan ecsetelte, hogy Ukrajnától követelt területek történelmi orosz területek, csak a Szovjetunió megszűnése után maradtak Ukrajnánál. Lavrov szerint az orosz katonák felszabadítják Oroszország részeit, az ott élők pedig felszabadítóként üdvözlik a csapatokat.
A magyar–orosz kapcsolatokkal, az 1956-os forradalommal, valamint az esetleges orosz megszállástól való magyarországi aggodalommal kapcsolatban Szergej Lavrov azt mondta, hogy „már régen megállapodtunk magyar kollégáinkkal abban, hogy nem lesznek érzelmi megnyilvánulások, hanem a történelem őszinte értelmezésére és újragondolására törekszünk”.
Amikor Putyin elnök 2006-ban Budapesten járt, virágot helyezett el az 1956-os események áldozatainak emlékművénél. Nemrég, ha jól emlékszem, két éve, 2023-ban, a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon vett részt. Ott, amikor az 1956-os események kérdését érintette, azt mondta, hogy ez a része a szovjet politikának hiba volt
– emlékeztetett Szergej Lavrov.
Az események megítélését illetően semmilyen nézetkülönbség nincs közte és Orbán Viktor miniszterelnök között. De nincs szükségük arra, hogy érzelmeket szítsanak ezzel kapcsolatban
– fejtegette Oroszország külügyminisztere. „Most új életet élünk” – tette hozzá, jelezve, hogy ezek az emlékek „nem akadályoznak meg minket abban, hogy kölcsönösen előnyös együttműködést alakítsunk ki politikailag, gazdaságilag, technológiailag és más területeken”.
